Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Reménykeltő történet?
Folytatódik a diszkriminálás
Bozóki Antal
Nyilas és Hajnal Jenő, az MNT elnöke is páholyból nézték a VaMaDiSz viaskodását a Jogtudományi Karral. Milyen hatalom az, amelyik nem tud érvényt szerezni még az általa hozott jogszabályoknak sem? Milyen MNT az, amelyik nem tesz hatékony intézkedést a közössége érdekében? Bozóki Antal:
Az újvidéki Felső Bíróság október 31-én hirdetett első fokú ítéletet a Vajdasági Magyar Diákszövetségnek (VaMaDiSz) az újvidéki Jogtudományi Kar elleni perében: A Jogtudományi Kar a felvételi pályázatában a szerb nyelv ismeretének írásbeli és szóbeli vizsgája bevezetésével diszkriminatív módon lépett fel a magyar nemzeti kisebbség azon tagjai ellen, akik a felvételi vizsgára jelentkeztek, és akik részére a kar köteles a magyar nyelvű felvételi vizsgázás lehetőségét biztosítani – a bíróság megtiltja azt, hogy Jogtudományi Kar ezt a diszkriminatív lépést megismételje – közölte honlapján a VaMaDiSz.
A magyar felvételi vizsgázás ügyében idén áprilisban megszületett a jogerős győztes ítélet, amely az újvidéki Jogtudományi Kart kötelezi a magyar nyelvű felvételi vizsgázás megszervezésére, a kar a felvételi pályázatát átalakította: mindenkinek, aki nem szerb nyelvű felvételi vizsgát igényel, kötelező egy szerb nyelvtudás felmérő írásbeli és szóbeli vizsgán is részt venni, amely szintén feltétele a karra való sikeres felvételizésnek. Ezen a plusz vizsgán legalább B2-es nyelvismereti szintet kell elérni a jelentkezőknek, írja a VaMaDiSz.
– A VaMaDiSz álláspontja szerint, tekintettel arra, hogy ez a plusz vizsga kizárólag azokra a jelentkezőkre vonatkozik, akik nem szerb nyelven felvételiznek (tehát, akik nem szerb nemzetiségűek), a Jogtudományi Kar diszkriminációt követ el (ismét). Maximálisan egyetértünk a Magyar Nemzeti Tanács elnökének álláspontjával, amely szerint, a kar ezen lépése másodrangú állampolgároknak tekinti a magyar ajkú diákokat.
A kar részéről ez a lépés ellentmond a realitásnak, a józan észnek, a diszkriminációt tiltó törvénynek, az ide vonatkozó 2014-es Alkotmánybírósági véleménynek, valamint szöges ellentétben áll az újvidéki Fellebbviteli Bíróság áprilisi jogerős ítéletének elvével.
Hosszas, sikertelen egyeztetéseket követően idén júniusban új pert indítottunk az újvidéki Felső Bíróságon a Jogtudományi Kar ellen az újabb diszkrimináció miatt – olvasható a Sóti Attila elnök által aláírt tájékoztatónak a korábbi fejleményeket ismertető része.
– Nem szabad elfelednünk, hogy egy elsőfokú ítéletről van ebben az esetben szó, megtörténhet, hogy a Jogtudományi Kar fellebbez majd, de az eddig történtek reménykeltőek, húzta alá Sóti.
Sóti a közleményében arról már nem számolt be, hogy az idén és az utóbbi néhány évben hány magyar anyanyelvű, illetve ilyen nyelven középiskolát végzett diák felvételizett illetve jutott be Jogtudományi Kar hallgatói közé? Pedig ez fontos adat lett volna.
Köztudott, hogy a magyar jogászok száma folyamatosan csökken, úgy az igazságügyi, mint a közigazgatási szervekben, valamint a közügyekben, tartományi és önkormányzati szinten is. Ennek negatív következményei vannak/lesznek a közösség egészére nézve, a részarányos foglalkoztatás, a nyelvi jogok megvalósítására és általában a jogérvényesítés terén. Bizonyára összefüggésben van ez a Jogtudományi Kar diszkriminatív viszonyulásával is.
A VaMaDiSz elnöke a közleményében nem felejtette el megköszöni „a Magyar Nemzeti Tanács elnökének és a tartományi oktatásügyi, nemzeti kisebbségi titkárságnak az ügyben tett lépéseit, támogatását és együttműködését, mert ez az összefogás eredménye”. (Sóti a közleményében, nem csak hogy elfelejtette megköszönni a jogi képviselőnek az eljárásban elért eredményt, de még csak a nevét sem említette.)
Miből is áll(hat)tak ezek a „lépések, támogatások és az együttműködés”?
A véemeszes Nyilas Mihály vezette tartományi oktatásügyi, nemzeti kisebbségi titkárság – az általam ismertek szerint – a Jogtudományi Kar által gyakorolt diszkrimináció megszüntetése érdekében szinte semmit nem tett, de a legfontosabb: Nem szerzett érvényt a Tartományi Képviselőház 2015. április 8-i rendeletének, miszerint „az egyetemi intézmény köteles a jelentkezőknek lehetővé tenni a nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi nyelven való felvételizést”. Ha ez megtörténik, a pereskedésre nem lett volna szükség. Így viszont Nyilas és Hajnal Jenő, az MNT elnöke is páholyból nézték a VaMaDiSz viaskodását a Jogtudományi Karral. Milyen hatalom az, amelyik nem tud érvényt szerezni még az általa hozott jogszabályoknak sem? Milyen MNT az, amelyik nem tesz hatékony intézkedést a közössége érdekében?
A szerb kormány, az Európa Tanácsnak (ET) a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének[8] 25. cikkével összhangban,[9] 2018. szeptember 14-én országjelentést fogadott el az egyezmény alkalmazásáról a 2012-2016-ra vonatkozóan.
A Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) a jelentéshez csatolt „melléklete” hangsúlyozza, hogy „az újvidéki Jogtudományi Karon kedvezőtlen a magyar kisebbséghez tartozók és az anyanyelven való felvitelizésük iránti viszonyulás”. Ennek az a következménye, hogy „ezt a főiskolai intézményt évről évre kevesebb magyar nemzetiségű és anyanyelvű hallgató látogatja, aminek még nagyobb negatív hatása van a magyar kisebbség részvételére a közügyekben”.
Hajnal Jenő, az MNT elnöke, a testület 33. (2018. május 24-ei) rendes ülésén hangsúlyozta: „Sokéves kihagyás után újra élhettek kisebbségi jogaikkal az újvidéki állami jogi karra felvételizők, ugyanakkor a sikeres anyanyelven teljesített felvételit követően a kar szerb nyelvű vizsgára is kötelezte a jelentkezőket”. – Mint köztudott, korábban a kötelező érvényű tartományi rendelet, majd a Fellebbviteli Bíróság elmarasztaló ítélete ellenére újabb diszkriminatív lépésre szánta el magát a kar – hangoztatta az MNT-elnök. Hozzátette: Az ismételt hátrányos megkülönböztetés emberi és kisebbségi szempontból is elítélendő, mindezt rosszindulatú provokációnak tartja, amely másodrendű állampolgárokként kezeli a nemzeti kisebbségek fiataljait. A Magyar Nemzeti Tanács felvette a kapcsolatot az illetékes tartományi szervekkel – mondta. A tartomány felszólította a Jogi Kart a jogegyenlőség elvét sértő gyakorlat beszüntetésére. Amennyiben nem oldódik meg a helyzet, az MNT további lépéseket tesz a kisebbségi jogérvényesítés érdekében – jelentette ki Hajnal Jenő.
A Jogi Karon az MNT elnöke által kilátásba helyezett „lépesektől” bizonyára nagyon beijed(het)tek, mert továbbra sem változtattak semmit. Lehetséges, hogy Hajnal „felszólítása” el se jutott hozzájuk, ha pedig eljutott, az eredménye egyenlő a nullával.
Az lett volna az MNT „lépése, támogatása és együttműködése” a magyar hallgatók diszkriminálása megszüntetése érdekében, hogy „felvette a kapcsolatot az illetékes tartományi szervekkel”, amelyek „felszólították a Jogi Kart a jogegyenlőség elvét sértő gyakorlat beszüntetésére”? A kar pedig fütyült „a felszólításra” – ha az egyáltalán meg is történt. Vegyük, hogy mégis: Milyen hatalma van a tartományi kormánynak, ha nem tud érvényt szerezni a Képviselőház rendeletének? Esetleg nem is akart? Hogy is állunk akkor mi a joguralommal és a jogállammal?
Nyilas és Hajnal meg is érdemlik a köszönetet – a semmittevésért! Erre szokták mifelénk mondani: „Köszönöm, de most már ne segíts”!
Mivel „a helyzet nem oldódott meg”, a VaMaDiSz júniusban újabb pert indított a Jogtudományi Kar ellen, amit most – első fokon – meg is nyert.
Most az a kérdés, hogy a kar fellebbez-e az ítélet ellen (mint a korábbi perben), vagy nem. Ha fellebbezést nyújt be, tovább folytatódik a leendő magyar joghallgatók felvételi vesszőfuttatása.
Ha viszont a Jogi Kar nem fellebbez, az ítélet jogerős lesz, ami arra kötelezi, hogy jövőre (!) eltekintsen a szerb nyelv ismeretének írásbeli és szóbeli vizsgájától.
Kérdés azonban, hogy a Kar vezetése elfogadja-e a pervesztességet? Milyen jogi egyetem az, amelyik pert veszít? Esetleg valamilyen újabb feltételt szab, talál ki? Egyáltalán, milyen érzéssel iratkoznak oda a magyar hallgatók, ahol nem túlságosan örülnek nekik?
Ezekre a kérdésekre a lehetséges válaszok – amelyeket csak jövő évi felvételikor tudunk meg –, sajnos, nem túlságosan „reménykeltők”.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >