Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Mindennapi abortusz
E novella miatt tiltották be az Új Symposion 76. számát 1971-ben
Rózsa Sándor írása megjelent a Naplóban 1991. április 23.-án
Mindennapi abortusz
Már egy hete Fischer játszmáit tanulmányoztam.
Rámenős gyerek, mondhatom. És mennyi pénzt tud összesakkozni!
Még a lengyel zavargások sem izgatták föl, gondoltam, úgy sem lesz belőlük semmi. Grú szerint színház az egész rotáció a vezetőségben, minden a régi marad, ezt Amerika Hangja is megmondta, ha hazudott is, igazat mondott.
– Tíz évet nem adok az oroszoknak – mondta Grú.
– Én meg neked – mondtam. – Pár nap múlva kezedbe nyomják a diplomád, szerény ünnepség, végre megszabadultak tőled, sósrudacskák, kevés konyak, sejtelmes, nagy nehéz tokban ARANYSZALAGGAL ÁTKÖTÖTT ARANYBETŰS DIPLOMA, és tudod, mit csinálhatsz vele.
– Ki ne mondd!
– Kitörölheted vele a segged.
– Ez nem volt szép tőled. Remélem, nem fogod megint elém festeni a vállalatbeli képet. Tudom, sovinizmus, fúrás, cérnák ülnek a vezetői székekben, és ők emelik föl a nagy lóvékat, semmi lehetőség a fejlődésre, de az istenit, nem mehet így az örökké!
– Jó, legyél te az a bolond, aki majd föláldozza magát.
Visszafordultam a sakktáblához. 15. Fg7, Ke3. Gyönyörű betörés!
Elkerülök valami nyavalyás középkori suliba, ahol a helyzet az iskola alapításától máig semmit sem változott, hülye gyerekeknek magyarázzam, milyen szép az, amikor két atom összedörgölődzik, átölelik egymást, majd közösülnek. És mindezt komikus fizetésért. Kezdjük onnan, hogy föl sem vesznek: hogy lehet egy tanárnak ekkora haja? Hogy lehet valaki perzsa?
16. Bh8. Hát bolond ez? Kiszökik a király. Ja, nem mehet, mert Hh5-tel matt.
– Nézzétek, kezdik – szólt Laci.
Mindnyájan az ablakhoz mentünk. Az otthon túlsó épületének egyik ablakán csak félig volt lehúzva a függöny. A néger mindig bajlódik vele, és sose tudja teljesen lehúzni.
Már nagyban smároltak, aztán lezuhantak valahová.
Grú rákezdte:
– Jönnek ide a Pi-Csád Köztársaságból, az apjuk még emberevő volt, végigszélhámoskodják Európát, külföldi rendszámú Opelok, Volkswagenok, teli vannak dollárral, plusz még az állam is dotálja őket, persze, tesszük kifelé a szépet, nekünk meg nincs mit ennünk, csak tudnám, mért udvarolunk ezeknek a banánköztársaságoknak, az orvosnál soron kívül bepofátlankodnak a rendelőbe, a legstrammabb nőjeik vannak, fehér nőjeik…
– Mióta divat nálad a fajgyűlölet? – kérdezte Laci. – Norman Mailer szerint a négerek felsőbbrendűek.
– Tulajdonképpen mi is négerek vagyunk – mondtam –, magyar bőrű négerek. Ha bemész egy üzletbe és magyarul beszélsz, ugyanúgy nem szolgálnak ki, mint a feketét Amerikában. Elegem van ebből.
– Mi a szart zabálnak rajtuk a nők – elmélkedett Grú –, pedig nekik ugyanilyen van, mint nekünk, csak fekete.
– Te mit tennél, ha köztársasági elnök lennél? – kérdezte Laci.
Lemondanék – válaszolta Grú. – Disszidálnék Kínába. A nagy Mao beszédet tartott: „Elvtársak, mi kiépítettük a szocializmust és útban vagyunk a kommunizmus felé.” Egy kínai: „De Mao, én éhes vagyok!” Mao: „Kuss, ütközetben nem eszünk!” He-he-he. Jó, mi? Tegnap mesélte a profom.
– Mégis, mi a véleményed a szocializmusról?
– Ha nagyon akarod, hát megmondom: elment apám dinnyét lopni, elfelejtett zsákot vinni. Inc-pinc, te vagy odakint.
– Nem akartál te tag lenni? – kérdeztem Grút. – Oda kellenek ilyen nagydumájú pasasok.
– Igen, egyszer elhatároztam, hogy belépek. De annyira nekifutottam, hogy a másik oldalon ki is léptem – magyarázta Grú.
– Ma romlott volt a hús, amit a menzán kaptam a babbal – mondta Laci.
Grú begurult.
– Látjátok? Itt fogunk megdögleni! Ettől a koszttól két óra múlva olyan éhes leszel, hogy elmehetsz Biafrába éhező csecsemőnek. Állott árut vesznek a pénzen, a hasznot meg lefölözik. A kis kopasz menzaigazgató meg – sok vaj van már a fején – ott sétál pofátlanul az asztalok között, eligazítja az asztalterítőket, már rég a fejére borítottam volna az egész kaját, ha nem tudnám, hogy ezek itt patkányok mind körülöttem.
Eszembe jutott, hogy Grú egyszer földobta az egész kaját a falra, a szakácsnők megpofozták, az egyetemisták meg mind azt hitték, hogy megbolondult.
– Temetetlen halottak vagyunk – mondta Grú, és fölírta az ajtóra Az ajtó már tele volt feliratokkal: „NO TALK! NO SMOKE HASHISH! 1 UHR = 6 DM GIRLS UNDRESS! NO BALKAN!” Lejjebb néhány szellemesség: „NE VESZÍTSÜK EL CSÜGGEDÉSÜNKET, LESZ MÉG ROSSZABBUL IS!”, „AKI MINKET KINEVET, BASSZA MEG AZ EGERET!” Vagy: „Éljen Uganda!” (Mindenkinek volt kedvenc országa, amit futtatott, abban versenyeztünk, hogy kinek az országában történik több államcsíny vagy hasonló zűr.) És legalul egy Salinger-idézet: „A tudás csak út a bölcsességhez és a leghitványabb, a leghiábavalóbb időpocsékolás, ha nem az.”
Fenn volt még Marx Károly képe is, de ez nem az ajtón, hanem kissé jobbról, a villanykapcsoló fölött: a képet Grú csaklizta valami vállalati tanácsteremből. „Jó szőrös pasas. Azok a »kommunisták« úgyis csak apropóul, egymás riogatására használták.”
– Na, talán azért kicsit eltúlozod a helyzetet – kötött bele Laci Grú feliratába.
Ezután odament Grúhoz, és lekent neki egy pofont. Grú tiltakozott, birokra keltek, fellökték az asztalt, a padlóra zuhantak. Grú fiatalabb borában birkózott, ebből kifolyólag a padlóhoz szögezte Laci fejét
Odaszaladtam hozzájuk és megkezdtem a kiszámolást.
– A kommunizmusban mindenki kap egy kocsit – nyögte Laci.
– Gyerekkocsit? – kérdezte Grú.
– Trabantot – mondtam.
Laci mérges lett.
– Nem Trabantot, kocsit! Ha akarjátok, felírhatom az ajtóra Ha nem így lesz, levághatjátok a farkam.
– Ha valóban ilyen hülye vagy, akkor elengedlek.
Föltápászkodtak, leporolták magukat.
– Nézzétek, már most is lehet kocsija mindenkinek, aki csak akarja. Mennyi kocsit látsz az utcán.
– Igen, de azoknak fele lopott kocsi. Nemszocialista módon szerzett kocsi! Vagy te azt hiszed, hogy van különbség a járulék és a profit között? – kérdezte Grú.
– Azt hiszem – válaszolta Laci.
Persze, hogy van – magyarázta Grú –, a járulékok „lecsippantása” után kevesebb marad a zsebedben. Lecsíp belőle ez is, ellop belőle az is – ki tudja, azt a pénzt milyen impotens politikai szervezetek zabálják föl –, a tartomány, a köztársaság, a szövetség, csip-csip csóka, vak-varjúcska, ugorj a Tiszába!
– A magyar munkásról két bőrt húznak le – mondtam –, először azért, mert munkás, aztán azért mert magyar.
Grú elkomorodott.
– Minden órában abortálunk – mondta.
Laci elhúzta a száját.
– Jó, de inkább írd fel az ajtóra.
Felálltam, hogy kinyissam az ablakot.
Grú felidegesített. Láttam, hogy állatian ki van, és ez megijesztett.
Tudnunk kellene, hogy mi vár ránk.
Jogunk van arra, hogy tudjuk.
Rettenetes, így a levegőben lógni.
Soha többé
Következő cikk: Ha Orbánt nem lehet elszámoltatni a repülésről, ki kell jönni a parlamentből
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >