Ma Herman, János névnap van.
Fiók
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Végel László
Kínos volt olvasni a tudósítást, amelyből kiderült, hogy a felszólalók bevallották, hogy magánemberként ugyan nem tartják ünnepnek ezt az ünnepet, ám mégis kénytelenek megszavazni, hiszen nem kell konfliktusba kerülni a többségi nemzettel. A kétszínűség lett tehát a politika. Végel László:
2018. április 29., vasárnap
Újabban szintén felmerül bennem a patriotizmus kérdése, miután kiderült, hogy mi vajdasági magyarok is ünnepelni fogjuk a Vajdaság Szerbiához való csatolását. A szabadkai székhelyű Magyar Nemzeti Tanács minapi ülésén csak két küldött szavazott a tartományi kormány javaslata ellen. Tari István tette fel a kérdést, hogy a vajdasági magyarság részére elfogadható-e a tartományi kormány javaslata, miszerint a tartomány kiemelt ünnepe november 25-e legyen, vagyis az a nap, amikor az 1918-ban megtartott újvidéki Nagy Nemzetgyűlés eldöntötte, hogy Vajdaság kiváljon az Osztrák-Magyar Monarchiából és a Szerb királysághoz csatlakozzon. A VMSZ támogatja a kormányjavaslatot, álláspontja szerint pragmatikus politikát kell folytatni. Kínos volt olvasni a tudósítást, amelyből kiderült, hogy a felszólalók bevallották, hogy magánemberként ugyan nem tartják ünnepnek ezt az ünnepet, ám mégis kénytelenek megszavazni, hiszen nem kell konfliktusba kerülni a többségi nemzettel. A kétszínűség lett tehát a politika. Azt hiszem, hogy azok a szerbek örülnek legkevésbé ennek a kétszínűségnek, akik jól ismerik Jovan Sterija Popović remekművét, a Hazafiakat. Azok a szerb barátaim, akiket tisztelek és becsülök szerintem tisztességesebb magatartásnak tartanák, ha a tanácstagok kimondták volna, hogy sem magánemberként, sem közemberként nem tartják ünnepnek ezt az ünnepet, és jobban örülnének, ha a tulipánok virágzásának napját ünnepelnénk közösen, miközben egy percre sem kérdőjelezik meg, hogy ez a nap a vajdasági szerbek ünnepe legyen. Okuk és joguk van az ünnepre! Ha a VMSZ netán megszavazza a javaslatot nem kifogásolnám, hogy ünnepeljenek a VMSZ-tagok. Legyen a VMSZ tagjainak ünnepe is! Egy magyar Sterija remek komédiát írhatna erről is. Az egyik nap gyászoljuk ugyanazt, amit a másikon ünnepelünk. Ennyi elég is. Azért is gondolkodom így, mert tisztában vagyok vele, hogy kis kelet-közép-európai nemzetek, mindig is a nagyhatalmak akaratának és játékának voltak kiszolgáltatva, így volt az I. világháború után is, így lesz Koszovó ügyében is. Ott is a koszovói albánok majd ünnepelnek egy napot, amelyet a helyi szerbek nem tartanak ünnepnek. (…)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Roletták mögött…
A jelek arra utalnak, hogy hazárdjátékos Vučić pánikban van, mindenképp nyerni akar, húzza az időt, fokozza >
A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI
Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >
„Mert gyilkosok közt cinkos, aki néma"
Úgy igaz, a legkényelmesebb elfordítani a fejünket és csodálatos történeteket írni. Beszélni valami másról, szépen, okosan, >
SÓHIVATAL LETT A MAGYAR NEMZETI TANÁCS!
Szinte szánalmas nézni az MNT-ülések TV-közvetítését, amelyek alatt a tanácstagok mukkanni se mernek! Az üléseken az >
A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata
Aztán a berlini választásokra terelődik a szó. A választásokon a Linke nevű párt győzött. Berlin, akárcsak >
Pásztor Bálint valljon színt!
A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >
A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA
Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >
Viszlát Ottó! Találkozunk!
1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >
Művészete a túlélés csodás vajdasági enciklopédiája
Akkoriban Jugoszláviában tavaszias szellők fújdogáltiak, de a főszerkesztőnek azért politikailag megbízhatónak kellett lenni. Erre felálltam és >
Nyilas Mihály bálozik
Szégyenletes, hogy most, amikor az ország „csaknem négyszáz bírója és ügyésze” tiltakozik a szakmát sújtó hatalmi >
KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN
Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >
Szolidaritás és katarzis?
A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >