Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló (Ami az áprilisi jegyzetekből kimaradt)
Törvény – közösségi támogatás nélkül
Bozóki Antal
A nemzeti kisebbségeknek a hatalom puszta támogatóvá való (át)alakítása, amire a vezetőik törekednek, nem jó. Nem jó Vajdaságra, sem Szerbiára nézve, nem jó a nemzeti kisebbségek, de a többségi nemzet számára sem. Végső esetben rossz a demokrácia számára. Csak azok számára jó, akik autokráciára törekednek. Bozóki Antal:
Április 11.
„Nemzetközi botrány”
A genfi székhelyű Építőipari- és Erdészeti Dolgozók Nemzetközi Szervezete (BWI) támogatásáról biztosította az Építőipari Dolgozók Önálló Szerbiai Szakszervezetének a nők megkülönböztetése elleni kampányát és Danka Simić, a Mali Zvornik-i Ravnaja vállalat dolgozója jogainak védelmét. „Felszólítunk mindenki, hogy Szerbiában szüntessék meg a nők megkülönböztetésének miden formáját – hangoztatta a BWI.
Ennek, a dolgozók jogainak védelmével foglalkozó nemzetközi szervezetnek a honlapján az egész világban megjelent a felhívás, amellyel felszólítanak mindenkit, hogy támogassa Dankát, de minden más, megkülönböztetésben részesülő nőt is.
– Amikor megütik a nőt, akkor a követ ütik meg – hangoztatta a BWI, hozzátéve a magyarázatot, miszerint Danka Simićet a kő és aggregátum gyárban, a laboránsi munkahelyről előbb a takarítónői munkahelyre helyezték át, később pedig, fizikai munkásként, követ hordattak vele a kőtörőben – csupán azért mert a férje szakszervezeti elnök volt.
– A mi ernyő szervezetünk támogatta a Danka Simić, de a munkahelyén megkülönböztetésben részesülő mindenki más védelmére indított kampányukat: Ez most egy olyan dolog, amit az egész világ lát, az egész világ láthatja, hogyan különböztetik meg a nőket Szerbiában – nyilatkozta a Danas c. belgrádi napilapnak Saša Torlaković, az Építőipari Dolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke.
Danka Simić esete is az emberi jogok szerbiai állapotáról tanúskodik.
Ana Brnabić és Aleksandar Vučić, nyugodtan alszotok-e? – teszi fel a kérdést kommentárjában a Danas.
Április 12.
A brüsszeli megállapodás „szövege” cáfolja Belgrádot
A szerb hatalmi szervek nem kellene, hogy felháborodjanak Maja Kocijančićnak, az Európai Parlament szóvivőjének azon kijelentése miatt, miszerint a szerb községek közösségét (ZSO/SZKK) a koszovói törvényekkel összhangban hozzák létre, mivel Belgrád és Pristina brüsszeli megállapodásának 4. pontjában a következő áll: „A részvevő községeknek, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával és a koszovói törvényben foglalt meghatalmazásokkal összhangban, joguk lesz az együttműködésre a közös illetékességeik megvalósításában, a szerb községek közössége által” – hangoztatták a belgrádi Danas napilap által megkérdezett személyek, kommentálva Aleksadar Vučić szerb elnök szavait, hogy a brüsszeli megállapodásban nem azt írja, hogy a SZKK a koszovói törvények alapján lesz megalakítva, és hogy meglepődött Kocijančić nyilatkozatán.
Diplomaták és a koszovói kérdés szakértői úgyszintén emlékeztetnek, hogy a SZKK-ről szóló, 2015. augusztus 25-i megállapodás ezt is tartalmazza: „A szerb községek asszociációját Koszovón, mint községek asszociációját/közösségét hozzák létre, az első megállapodással, az első megállapodás becikkelyezésével és a koszovói törvényekkel előlátott módon”.
A Danas diplomáciai forrásai nem hivatalosan azt mondják, hogy az első (2013-ban aláírt) megállapodásnak homályos pontjai vannak, ami lehetővé teszi, hogy Belgrád és Pristina eltérően magyarázzák a rendelkezéseit, különösen azokat, amelyek a szerb községek létrehozására vonatkoznak.
Borko Stefanović, a Szerbiai Baloldal (LS) elnöke és a Belgrád tárgyaló csoportjának vezetője a Pristinával folytatott tárgyalásokon, a Danasnak nyilatkozva elmondta: – Nekik (a szerb hatalomnak) természetesen kellemetlen és nem megfelelő, hogy a polgároknak elmondják, mit fogadtak el. A tárgyalások mindig a koszovói kormány döntéseire való befolyásról folynak, és ez így volt 1999-től, mondja Stefanović. – A brüsszeli megállapodás 4. pontjában világosan írja, hogy a szerb községek közössége a koszovói rendszeren belül van – jegyzete meg.
Akkor most mivel is elégedetlen/miért is elégedetlenkedik a szerb vezetőség?
Április 13-14.
A kisebbségi nyelvhasználattal minden rendben?
A Magyar Szó szerint a nyelvnek, a kultúrának és az identitásnak a megőrzésérő tartott „kétnapos szakmai tanácskozást a Tartományi Ombudsman a vajdasági parlament üléstermében”. A Minority News szerint nemzetközi konferenciát tartott a Tartományi Ombudsman, „Nyelv – kultúra – identitás címmel”
Zoran Pavlović tartományi ombudsman elmondta, „a nyelv és íráshasználat megvalósítása terén nem gondokkal, inkább technikai jellegű felkészületlenséggel lehet találkozni bizonyos helységekben Vajdaságban”. Előfordul – közölte, hogy a hibát, észlelése után azonnal elhárítják, s egy újfajta, megfelelő gyakorlatot vezetnek be.
Ebből a megfogalmazásból a gyanútlan olvasó arra a megállapodásra juthatna, hogy Vajdaságban a nemzeti kisebbségi nyelvhasználattal minden a legnagyobb rendben van és csak bizonyos műszaki „gondok” akadnak „bizonyos helységekben”, amelyeket az ombudsman nem nevezett meg.
Úgy tűnik, hogy a tartományi ombudsman nem kellőképpen tájékozott a témában, mivel ennek a megállapításának bizony nem sok köze van a valósághoz. A magyarlakta falvakban ugyanis jóformán még anyakönyvi kivonatot sem lehet kapni magyar nyelven, hogy az anyakönyvi események beírását, az adóvégzéseket, a nyugdíjvégzéseket, a személyi igazolványokat, stb. ne is említsük, vagy azt, hogy például „a szabadkai Városházán egyre kevesebb a magyarul beszélő és értő ember”. Ezt már „a nyelvhasználati jogok egyre drasztikusabb megnyirbálásának” is nevezik.
„A nyelv- és íráshasználat kérdése nem kizárólag identitásunkkal, hanem biztonságunkkal is kapcsolatba hozható – hangzott el a tanácskozáson”. Az írásból viszont nem tűnik ki, hogy ez mit is jelent és hogyan kell ezt érteni?
A tanácskozáson részt vett Gönc Lajos, az újvidéki Bölcsészettudományi Kar tanára, aki arról tartott „előadást” mit lehet tenni a nyelvi kulturális sokszínűség csökkentése ellen. Várady Tibor akadémikus arról beszélt, „hogyan őrizhető meg a nyelv és a kultúra. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgyszintén nagy általánosságban beszélt arról, hogy „a vajdasági magyarság identitásának meghatározó tényezője a nyelv, a kultúra és a hit”.
Az idézett írásból nem derül ki, hogy a tanácskozásra (konferenciára?) készült-e felmérés a nyelv- és íráshasználati jogok érvényesítéséről a tartományi hivatalokban, a közszolgálatokban és a helyi önkormányzatokban és helyi közösségben tartomány szerte. (A Tartományi Ombudsman honlapja szerint legutóbb 2015-ben készült felmérés „a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának használatáról, amelyek hivatalos használatban vannak a tartományi közigazgatási szervekben”). Amennyiben ilyen felmérés most nem készült, akkor kár volt erre a kétnapos tanácskozásra költeni az adófizetők pénzét. A tudósításokból az sem derült ki, hogy a részvevők elfogadtak volna bármilyen záradékot a „nemzeti kisebbségi nyelv- és íráshasználat alkalmazása területén”.
Az ilyen jellegű összejöveteleken túl sok az „előadás”, hiányzik a helyzetelemzés, a problémák és a feladatok megfogalmazása! Már maga az elnevezése/témafelvetése is túlságosan általános. Miért nem arról tanácskoztak, hogyan valósultak meg az ombudsmannak 2015. évi felméréssel kapcsolatos ajánlásai? Van-e ennek a tanácskozásnak/konferenciának egyáltalán valamilyen konkrét hozadéka?
Április 16.
Törvény – közösségi támogatás nélkül
Belgrádban kerekasztal értekezletet tartottak, amelyen „a szerbiai nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsainak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai küldöttségének, a civil szférának, valamint a Szerbiai Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztériumnak a képviselői egyeztettek a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási és kiegészítési javaslata tervezetének a munkaváltozatáról”.
Suzana Paunović, a szerb kormány Emberi- és kisebbségjogi Hivatalának igazgatójának nyilatkozata szerint „az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium március 29-étől április 18-ig közvitát szervezett a törvénytervezetről”.
A szerb kormány javaslata „lehetővé tenné a nemzeti tanácsok helyzetének javítását, átlátható finanszírozásukat és a túlzott politizálás csökkentését”, jelentette ki Branko Ružić az említett minisztérium minisztere. Hogy ez valójában mit jelent majd a gyakorlatban, az a nyilvánosság számára egyelőre talány.
– A nemzeti tanácsok koordinációja a múlt hét folyamán egységes álláspontot alakított ki a törvénytervezettel kapcsolatban. A koordináció hét pontba foglalt álláspontját terjesztették elő a tegnapi rendezvényen a nemzeti tanácsok képviselői – nyilatkozta Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke. A koordináció javaslata a törvénymódosítási és kiegészítési tervezet legújabb munkaváltozatának a kiegészítését, azaz bővítését irányozza elő, tette hozzá. Szerinte „nagy az esély arra, hogy a törvénymódosítást két hónapon belül elfogadják a Szerbiai Képviselőházban”.
Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) elnöke április 14-én a párt óbecsei székházában bírálta a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosításának tervezetét. Elmondta, hogy „a konzultációk alkalmával nagyon sok javaslat elhangzott, hogyan lehetne jobb a törvénytervezet, de ezek közül egyet sem építettek be, sőt további szigorítások történtek”. A VMDK elnöke ugyanakkor „felszólította a Vajdasági Magyar Szövetséget, hozzák nyilvánosságra, miről is tárgyalnak a miniszterrel, és konkretizálják az észrevételeiket, vagy pedig a javítási javaslataikat, hogy ebből egy vita kerekedjen.”
Jellemző, hogy a többi magyar párt és egyetlen civil szervezet a szavát sem hallatta ebben a fontos kérdésben. A magyar közösségben, sajnos, már jó ideje semmilyen párbeszéd sem közös érdekvédelem nincsen.
Ismereteim szerint, az MNT még csak napirendre sem tűzte a nemzeti tanácsi törvény módosítását. A tervezet kidolgozásában Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és valamint Nyilas Mihály tartományi oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi titkár vett részt. A VMSZ valamiféle háttári egyeztetéseket folytatott a Minisztériummal, de hogy mire jutott ezzel – a jelekből ítélve – csak akkor tudjuk meg, amikor a törvény a szerb parlament elé kerül. A módosítások – a fentiek alapján – a VMSZ és koalíciós partnere, a Szerb Haladó Párt (SNS/SZHP) egyezkedésének az eredménye. Mit hoz a közösségre nézve?
Április 16.
Miért támogatják a kisebbségek a SZHP hatalmát?
– Miroslav, tőletek, szerbektől függ ki lesz hatalmon Szerbiában, az én kötelességem, hogy a legjobb módon védjem a nemzeti közösségem érdekeit. Az én véleményem szerint ezeket pedig a legjobban a hatalmon lévő pártokkal való együttműködéssel védem. Egyébként, évek óta így jár el a te Pupovacod (Milorad, a horvátországi Szerb Nemzeti Tanács elnöke, kisebbségi parlamenti képviselő – B. A.) is Horvátországban – válaszolta „a vajdasági nemzeti kisebbségek egyik legnagyobb pártjának vezetője” Miroslav Vasinnak, a Demokrata Párt Tartományi Bizottsága elnökének kérdésére, „hogyan támogathatja (az említett párt elnöke – B. A.) azokat, akikkel évtizedekig ellentétben volt, az ideológiai, de a vajdasági értékeket is nézve?
– A nemzeti kisebbségeknek a hatalom puszta támogatóvá való (át)alakítása, amire a vezetőik törekednek, nem jó. Nem jó Vajdaságra, sem Szerbiára nézve, nem jó a nemzeti kisebbségek, de a többségi nemzet számára sem. Végső esetben rossz a demokrácia számára. Csak azok számára jó, akik autokráciára törekednek – írja Vasin.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >