Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tanszék helyett, oktatói és nevelési kurzusok, nemzetiségi nyilvántartás, politikai képviselet, nemzeti jelképek használata, büntető rendelkezések. VMDK:

A VMDK Hírmondó előző számában röviden bemutattuk a szerbiai kisebbségi kerettörvény módosításának előzményeit. Most a törvénytervezet érdekesebb változásait mutatjuk be.

A kisebbségi kerettörvény  formai és húsba vágó változásai

A kerettörvény legtöbb változása formai jellegű. Olyanok pld. mint a törvény meghozatalának időpontja, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság és egyéb ehhez hasonló megfogalmazások törlése/megváltoztatása. A lényegi változások, általában olyan újdonságokat vonnak maguk után, amelyek lényegesen megváltoztatják a jelenlegi kisebbségi törvényes keretet. Meg kell jegyezni, hogy a régi törvény rendelkezéseit sok esetben átfogalmazták és csak a két szöveg aprólékos összehasonlításával lehet megállapítani a lényeges változások mivoltát (vajon csak nyelvészeti finomításról, vagy  az alkotmánnyal és egyéb törvényekkel való összehangolásról, illetve egyes jogok kiterjesztéséről, vagy csökkentését láttak elő mint a 14. szakasz törlése, amellyel a felsőfokú oktatásban szavatolták a kisebbségi tanszékeknek a biztosítását, helyette csak egyetemi kurzusok indítását látják elő, ahol a kisebbségeknek joguk volna a nevelők és tanárok képzésére), vagy olyan rendelkezéseket tartalmaznak amelyeknek nincsen helye a kisebbségi kerettörvényben, hanem egyéb, a kisebbségi jogokkal összefüggő szaktörvényekben volna a helyük (pld. 13. szakasz/ Anyanyelvi oktatás/ az interkulturális és tanítás utáni programok végrehajtása).

Emellett a kisebbségi akciótervből három rendelkezést vettek át: a részarányos foglalkoztatásra/elbocsájtásra vonatkozó részt, a kisebbségi nyelvek bevezetését az önkormányzatokba ahol a kisebbségek létszáma eléri a 15% (eddig csak a Nyelvhasználati törvény rendelkezései szerint lehetett bevezetni, ami a helyi önkormányzatokra bízta a gyakorlati alkalmazást), valamint a nemzeti hovatartozás tényének rögzítése  hivatalos okmányokban, gyűjteményekben, nyilvántartásokban.

A nemzetiségi nyilvántartás vezetése

Az új megoldás szerint, a tervezet 5. szakaszában, hozzáadták azt a lehetőséget, hogy "a nemzeti kisebbségek tagjainak, akik azt szeretnék, joguk van kérni a nemzeti hovatartozásuk beírását a  személyi adatokat tartalmazó hivatalos nyilvántartásokba és gyűjteményekbe, ha az elő van látva külön törvénnyel", valamint ezt a beírást csak azon célokra és módra lehet használni ahogyan azt az e célra meghozott törvény előírja. Ez jelentős előre lépésnek tűnik a részarányos foglalkoztatás terén, hiszen elvileg ezzel megoldják azt a problémát amit eddig hangoztatott a szerbiai kormányzat, hogy nem tudják ki milyen nemzetiségű és ezért nem alkalmazható a gyakorlatban a részarányos foglalkoztatás ( a szerbiai alkotmány szerint senki sem kötelezhető a nemzeti hovatartozás kötelező bevallására, kizárólag önkéntes alapon  történik).

Azonban nem világos miért rendezik ezt a kérdést egy másik, külön törvénnyel, aminek a meghozatalától tovább függhet a részarányos foglalkoztatás, valamint nincsen előre látva a lehetőség, hogy a többségi nemzet, azaz a szerbek nyilatkozzanak a nemzeti hovatartozásukról és e tények vezetéséről. Továbbá, teljesen mellőzték a kisebbségi akcióterveben előlátott lehetőséget mi szerint a nemzetiségi hovatartozást a hivatalos okmányokban is rögzíteni lehet. Remélhetőleg, hogy az említett "külön törvényben", ahogyan az a kisebbségi akciótervben is elő van látva, a nemzeti hovatartozás vezetését nem csak az anyakönyvekre korlátozzák, mert a kisebbségi akcióterv előlátja az Anyakönyvekről szóló törvény kiegészítéseit is.

A kisebbségek politikai képviselete

A kisebbségi kerettörvény  tervezetének 4. szakasza újdonságot lát elő. Ugyanis, kimondja: "A Szerb Köztársaság a kisebbségeknek biztosítani fogja a hatékony képviseletet a politikai életben, a kisebbségek képviseletét a Népképviselőházban és a kisebbségek részarányos képviseletét az autonóm tartományok képviselőházában és az önkormányzatok képviselő-testületeiben, a törvénnyel összhangban". Ez a megfogalmazás első olvasatra szintén előre lépésnek tűnik, azonban a részarányos képviseletet csak a tartományhoz és az önkormányzatokhoz köti, míg a köztársasági parlament esetében a mondatban szereplő megfogalmazás nem jelent semmi konkrétumot. A jelenlegi szerbiai alkotmány is a 100. szakaszban előírja "a nemzetiségek és a nemek egyenrangú képviseletét, a törvénnyel összhangban", ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kisebbségi pártoknak 1000 hitelesített aláírást kell összegyűjteni pártalapításnál, az esetükben az úgynevezett "természetes" küszöböt alkalmazzák, ami valójában csak három nemzeti közösségnek felel meg: a magyarnak, a bosnyáknak és az albánnak.

Viszont az említett megoldás hátulütője az, hogy a választási törvény egy kalap alá veszi a többségi és a kisebbségi országos választási listákat, a lista állítását  10.000 hitelesített aláíráshoz köti. Ez nem csak esélyegyenlőséget rontó rendelkezés, mert ellehetetleníti a kisebb nemzeti közösségek önálló képviseletét, hanem lehetőséget ad arra, hogy a mindenkori szerbiai hatalom gátolja az adott kisebbségen belüli politikai pluralizmust. Ezzel kiválasztanak maguknak egy magyar, bosnyák, albán pártot, akit helyzetbe hoznak és innentől kezdve ezek a pártok már nem a közösségüknek hanem a szerbiai hatalomnak tartoznak felelősséggel.

A jelenlegi megoldások eleve diszkriminálják a kisebb szerbiai nemzeti közösségeket akik így önerőből nem juthatnak képviselethez. Tehát, ismét ki lett kerülve a szavatolt, részarányos és a választási eredményektől független politikai képviselet a döntéshozó szervekben (Népképviselőház, tartományi parlament, önkormányzati képviselő-testületek), holott ez már meghonosodott gyakorlat a régióban ( Horvátország, Románia, Szlovénia, Koszovó, Magyarország), és azt sem szabad elfelejteni, hogy Szerbia és Horvátország között létezik egy államok közötti szerződés amivel Szerbia magára vállalata a horvát kisebbség szavatolt képviseletét a Népképviselőházban.

Ezen felül, a VMDK észrevétele, hogy a tervezetből kimaradt még a kisebbségek részarányos képviselete a végrehajtó szervekben, ami már egyes környező országokban szintén standard lett ( Pld. Szlovénia, Horvátország, illetve Koszovó ahol a szerbeknek van saját miniszterelnök helyettesük, miniszterük etc. ) Ezért ezt a részt, elsősorban a pontatlan megfogalmazás miatt, hiányosnak lehet nevezni, a kérdéses szakaszt meg egyenesen "gumicsontnak" lehet elkönyvelni. Itt meg kell említeni azt is, hogy az összes Szerbiáról szóló nemzetközi dokumentumokban javaslatokat fogalmaztak meg Szerbia felé a nemzeti kisebbségek hatékony képviseletére és részvételére az országos szintű választott testületekben, különös tekintettel a kisebb létszámú közösségekre.

A nemzeti jelképek használata

Ez egy külön érdekességgel rendelkező fejezet. Hiszen az eddigi 16. szakasz kiegészítésre kerül és kimondja, hogy a nemzeti kisebbségek jelképeit nem csak akkor lehet kifüggeszteni ha az adott kisebbség nemzeti ünnepéről van szó, hanem ki lehet tenni a jelképeket az egész év során, de csak a nemzeti tanács bejáratánál, megfelelő módon. Ebből a megfogalmazásból nem világos mit jelent a "megfelelő módon", valamint érthetetlen miért korlátozzák csak a nemzeti tanács bejáratára és nem engedélyezik a nemzeti jelképek megjelenítését azokon az intézményeken is ahol a nemzeti tanács alapítóként szerepel. Ez egyben  ellentétes a kisebbségi akcióterv 9.4. alatti aktivitásával, ahol előrelátták a nemzeti tanácsok intézményének erősítését. Véleményünk szerint, ha a nemzeti jelképek jelen volnának azon intézmények homlokzatán is ahol az adott NT alapítói jogokkal rendelkezik, akkor az erősítené az adott kisebbség önérzetét, bátorítaná a nemzeti hovatartozás bevallását és erősítené a kisebbségek bizalmát az államba ahol élnek.

Büntető rendelkezések

Az új kisebbségi kerettörvény egyik újdonsága a büntető rendelkezések bevezetése. Azonban azok csak korlátozott mértékben jelennek meg. Olyan esetekre mint pld. ha nem írják ki a kisebbségi intézmények nevét, települések, utcák, terek, forgalmasabb közlekedési útvonalak mentén lévő jelzőtáblákat kisebbségi nyelveken ott ahol az megüti a 15%-ot és hivatalos használatban van az adott önkormányzat területén, valamint büntetik a kisebbségi jelképek nem megfelelő használatát. Magyarán, büntethetik a kedvezményezetteket, a nemzeti kisebbség tagjait, nemzeti tanácsot, a nemzeti tanács tagjait, ha nem "megfelelő" módon alkalmazzák a jelképek megjelenítését, illetve nem a kijelölt hivatalos nemzeti ünnepekre emlékeznek meg!!!! (Ez eleve vitatható, mert a nemzeti tanácsok csak pár jeles dátumot tudtak megnevezni hivatalos ünnepnek, holott az adott közösség sokkal több nemzeti jelentőségű ünneppel rendelkezik).

Összegzés

Figyelembe véve a leírtakat, fel kell készülni a tervezet parlamenti elfogadására és már most intézkedni kell! A kisebbségi kerettörvény rendelkezéseit  sok esetben pontosítani kell, nem szabad megengedni a kisebbségi tanszékek megszüntetését,  ki kell egészíteni a nemzeti hovatartozás kinyilvánításának lehetőségét- hivatalos okmányokban való rögzítéssel, rendezni kell a politikai képviseletet szabályozó részt - szavatolt és részarányos parlamenti helyek bevezetésére, illetve javasolni kell a szavatolt részarányos képviseletet a végrehajtó hatalomban, ki kell egészíteni a nemzeti jelképek használatának módját- állandósítani őket azon intézményeknél is amik NT alapításúak, a büntető rendelkezéseket módosítani kell - ne csak a kedvezményezettekre vonatkozzon, a rendelkezéseit pedig kiegészíteni más eshetőségekre is.   

A VMDK meglátása szerint Szerbia ismét csak kozmetikai változásokat javasol, tovább éltetve a kisebbségi jogok kirakat jellegét. Reméljük meglesz a politikai akarat arra, hogy változtatásokat eszközöljünk ki a tervezet szövegén mielőtt azt a szerbiai szkupstina/parlament elfogadja. Ehhez persze azoknak is meg kellene mozdulni akik most a hatalmi koalíció részét képezik.

 

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette

A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >

A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése

A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a >

Egy új nemzedéki mítosz

Természetesen ebben a küzdelemben a hatalom az állami erőszak bevetésével elfojtja az egyetemista megmozdulásokat. Ezt Vučić >

MAGYAR TYACIK

Magyarországon és Szerbiában is most valójában a jelenlegi hatalmi elit uralmának a megőrzéséről van szó, amelyik >

A nagytőkések vásárolták meg a maguk Hitlerét

A legkínosabb Trump helyzete, aki Amerikát újra naggyá akarja tenni, miközben a valódi célja az, hogy >

A nagyon rövid időre megcsillanó a csillag

Nagy és felesleges luxusnak számít úgy írni, hogy legalább a lelkemben ne rejtőzködjen a remény, hogy >

AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI

Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >

A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták

Sokszor megfordult a fejemben a kérdés, hogy hol lett öngyilkos a szocializmus?  A választ keresve egyre >

Megérkeztem. Szerbiában a helyzet változatlan

A lakásom egyik ablaka, a zajos sugárúti útkereszteződésre nyílik, a másik pedig egy játszótérre és a >

Roletták mögött…

A jelek arra utalnak, hogy hazárdjátékos Vučić pánikban van, mindenképp nyerni akar, húzza az időt, fokozza >

A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI

Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >

„Mert gyilkosok közt cinkos, aki néma"

Úgy igaz, a legkényelmesebb elfordítani a fejünket és csodálatos történeteket írni. Beszélni valami másról, szépen, okosan, >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |