Ma Leó, Szaniszló, Glória névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Maradék maradéka
Maradékon a katolikus magyar hívek többszöri kérésére sem celebráltak a horvát papok magyar misét. Így az anyanyelvükhöz ragaszkodó maradékiak áttértek a református hitre. Ambrus Attila (Maszol):
A nemzet megmaradásának záloga a nyelv. Mekkora közhely – mondhatják azok, akik nem jártak Szerémségben. A Tarcal hegyen túli provincia sokak számára azt a régiót jelenti, ahová a római császár, Probius engedélyezte a szőlő telepítését Itáliából. Minékünk, magyaroknak ennél jóval többet: a magyar nyelvhez való ragaszkodás évszázados példáját.
Itt, Kamancon készült el a reformációt megelőző Huszita bibliafordítás, melynek hatása a magyar kultúra fejlődésére ma már felmérhető. S ez a hatás rendkívül pozitívnak könyvelhető el, akkor is, ha Marchiai Jakab inkvizítor máglyái – aki Pécsi Tamást és Újlaki Bálintot azzal vádolta, hogy az eretnekség ördögi gonoszságával hirdették magyarul az igét – és a törökök görbe kardjai elől elmenekültek Délvidékről a magyarok, s csak hosszú évszázadok múltán tértek vissza. (A legismertebb város, amelyet a menekülők alapítottak a moldvai Huszt – ma Huși. Az 1438-ban alapított város lakosai magukkal hozták biblia fordításaikat is, és vallási jellegű irodalmi tevékenységüket tovább folytatták. A város jelentőségét bizonyítja, hogy a 16. században székhelye volt a moldvai fejedelmeknek.)
A XIX. század második felében a bácskai katolikusok újra megtelepedtek a vidéken, amely a Magyar Királyság részét képező Horvátországhoz tartozott akkor. Maradékon a katolikus magyar hívek többszöri kérésére sem celebráltak a horvát papok magyar misét. Így az anyanyelvükhöz ragaszkodó maradékiak áttértek a református hitre. Ma maradékon a református egyház intézményteremtő munkájának köszönhetően újraéledt a megmaradás reménye.
Az anyanyelv szeretete szinte a szerémségi magyarok természetes életérzése.
Egy alig száz lakost számláló faluban, Dobradóban járunk, ahol bekopogunk a Hajnal házaspár módos portájára. A jobb oldali ház is a Hajnaléké, s eladó a bal oldalon található ingatlan is, mondja a gazda. (Szerémségben a szomszédos házakat igyekeznek megvásárolni a gazdák, hogy ne költözzenek be oda a Boszniából máig érkező menekültek.)
Hajnal gazda ma több okból is szomorú. Mert megellett a tehén, s nem indult meg a teje. Mert elromlott az aratógép, s a here megérett. Mert amint mondja: „Nem lett elegendő eső, mert biztosan nem jól, mert horvátul imádkoztunk, mi, magyarok, s a jó isten nem értett meg minket.”
(Dobradó lakosságának zöme magyar, akárcsak a szomszédos Satrincának, ám a templomban horvátul folyik az istentisztelet, mint 130 éve Maradékon. Múlt és jövő, Szerémség és Erdély itt ér(het) össze. Vajon ez vár az erdélyi szórványra is?)
Van amikor elhangzik a magyar imádság is Dobradóban. Hajnalné mondja: „Amikor temetünk, magyarul mondjuk el a megboldogult felett a Miatyánkat.”
Hajnalék sokat dolgoznak, nem érnek rá panaszkodni, megélnek. Fiúk most végezte a középiskolát. Otthon maradt, minden szülői noszogatás ellenére. „Szereti a földet” – mondja Hajnal, s hangjában a büszkeséggel vegyül az aggodalom.
Az istállóból zene szűrődik ki. A tucatnyi tehén zenét hallgat. Elsütöm a poént: ugye, jobban tejelnek, ha jó zene megy. „Csak ha magyar zene!” – érti el Hajnal.
Dobradóban így csevegnek a magyar nyelvről. S így Maradékon is, ahol Halász Dániel lelkész pontosan tudja, hogyan kell azt a helyi közösséggel és a messziről érkezettel is közölni, hogy mekkora a magyarság és mekkora az ereje. „Maradtunk még Maradékon százan!” Hányszor hallottuk Erdélyben: „Már csak százan, már csak ezren, már csak húszezren vagyunk!”
Cs. Simon István vajdasági költő sorai járnak az eszembe: „ de mindennek ellenére/ maradunk/ habár nekünk itt már/ csak a maradék maradéka maradt!”
Szerémség példát nyújthat mindannyiunknak.
Következő cikk: Magyar cégek a Vajdaságban: így lett a nemzetegyesítésből kihasznált munkaerő
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI
Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >
A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták
Sokszor megfordult a fejemben a kérdés, hogy hol lett öngyilkos a szocializmus? A választ keresve egyre >
Megérkeztem. Szerbiában a helyzet változatlan
A lakásom egyik ablaka, a zajos sugárúti útkereszteződésre nyílik, a másik pedig egy játszótérre és a >
Roletták mögött…
A jelek arra utalnak, hogy hazárdjátékos Vučić pánikban van, mindenképp nyerni akar, húzza az időt, fokozza >
A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI
Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >
„Mert gyilkosok közt cinkos, aki néma"
Úgy igaz, a legkényelmesebb elfordítani a fejünket és csodálatos történeteket írni. Beszélni valami másról, szépen, okosan, >
SÓHIVATAL LETT A MAGYAR NEMZETI TANÁCS!
Szinte szánalmas nézni az MNT-ülések TV-közvetítését, amelyek alatt a tanácstagok mukkanni se mernek! Az üléseken az >
A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata
Aztán a berlini választásokra terelődik a szó. A választásokon a Linke nevű párt győzött. Berlin, akárcsak >
Pásztor Bálint valljon színt!
A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >
A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA
Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >
Viszlát Ottó! Találkozunk!
1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >
Művészete a túlélés csodás vajdasági enciklopédiája
Akkoriban Jugoszláviában tavaszias szellők fújdogáltiak, de a főszerkesztőnek azért politikailag megbízhatónak kellett lenni. Erre felálltam és >