2026. május 1. péntek
Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >

Tovább

Napi ajánló

Megbocsátás és feledés

Hét éve magam is ott voltam a júliusi megemlékezésen. Láttam a gyerekkoporsónyi, számokkal jelölt, zöld szövettel letakart koporsók százait. Nos, én azt a temetőt, a több ezer sírhelyet és egyforma fehér fejfát sem tudom elfelejteni. Bocsássa meg ezt nekem Őszentsége, Pál pátriárka. Németh János (Szabad Magyar Szó):

A srebrenicai tömeggyilkosság, azaz népirtás 22-ik évfordulója kapcsán nekem ismételten a néhai szerb pátriárka jut eszembe. Miközben papjai áldásával indultak a harctérre a szerb szabadcsapatokhoz tartozó martalócok, a különböző szerb bábállamok katonái, ő a jasenováci haláltábor egykori helyén álló emlékműnél imádkozott az áldozatok lelki üdvéért. Ott és akkor, tehát a kilencvenes években hangzott el híressé vált mondata is arról, hogy „meg kell bocsátani, de nem szabad feledni.”

Pál Őszentsége szavaival talán lehetne vitatkozni, bár a másmilyen keresztény sem talál bennük igazán kivetni valót. A megbocsátás ugyanis egyértelműen keresztény erény, bármelyik felekezethez is tartozzon a hívő ember. Ha azonban nem feledheti a szörnyűségeket, akkor mintha maga a megbocsátás sem lehetne teljes, illetve őszinte és teljes értékű – gondolom, és lehet, hogy tévedek.

Nem is szándékozom vitatkozni az egykori egyházfői gondolatokkal, hiszen kiművelt fő volt az egykori ipeki, tehát peći szerzetes, biztosan alaposan meggondolta, hogy az adott történelmi helyzetben azon a helyszínen mit illik, illetve mit kell mondania egy egyházfőnek.

Most azonban, az évforduló kapcsán újból fel kell idéznem a Szerbiai Népképviselőházban 1995 nyarán elhangzott egyik felszólalás ugyancsak híressé, vagy inkább hírhedtté vált mondatát: „Minden egyes meggyilkolt szerbért száz muzulmán fizet az életével” – harsogta akkor a szószékről a Szerb Radikális Párt főtitkáraként egy fiatal okleveles jogász. Az ifjú és harcias szónokot Aleksandar Vučićnak hívták.

Ugyanúgy, ahogy a Szerb Köztársaság mai elnökét.

Azt akarom mondani, hogy egy és ugyanazon személyről van szó.

Igaz, hogy közben elmúlt 22 év, sok minden történt a több mint két évtized alatt.

Sok minden változott. Az emberek egy része is, igazolva Konfuciuszt, aki szerint „Csak a legbölcsebb és a legostobább ember nem változik.”

Kétségtelen, hogy az akkori véres szájú képviselőházi szónok is változott.

Másmilyen témákkal foglalkozik, más szavakat használ, nem harsog, hanem inkább halkan beszél, amikor mikrofont és diktafont lát maga előtt.

Azt már mindenki maga döntse el, hogy a konfuciuszi definíció melyik kategóriájába sorolandó ez a változás.

A magam részéről a néhai pátriárka intelmei közül a megbocsátást – keresztény emberként – kötelezőnek érzem. Gondom csupán a feledés tilalmával van.

Nem tudom ugyanis feledni azt a valamikor tisztelt háznak tartott parlamenti felszólalásban elhangzott 22 évvel ezelőtti mondatot.

Akármennyire is szeretném.

Lehetséges, hogy teljesen egyedül vagyok ezzel, de akkor sem megy.

Itt csengenek a fülemben azok a szavak, miközben a Srebrenica körüli erdőkben valóságos hajtóvadászat folyt már az ottani férfiak után. Utólag az áldozatokról kiderült, hogy mintegy nyolcezren lehettek. A kisfiúktól a fegyverforgatásra alkalmas felnőtt férfiakon át az aggastyánokig.

Hét éve magam is ott voltam a júliusi megemlékezésen.

Láttam a gyerekkoporsónyi, számokkal jelölt, zöld szövettel letakart koporsók százait.

Az előre kiásott sírok körül a hozzátartozókat, akiknek édesapja, fia, testvére csontjait rejtette a felírt szám, hiszen a különböző tömegsírokban talált emberi maradványokat utólag már csak DNS-vizsgálatokkal lehetett azonosítani.

Nos, én azt a temetőt, a több ezer sírhelyet és egyforma fehér fejfát sem tudom elfelejteni.

Bocsássa meg ezt nekem Őszentsége, Pál pátriárka.

 

 

2017. július 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A SZERZETT JOGOK MEGMARADNAK

Különösen fontos elvárás lehet, hogy az új magyar kormány partnerként a jövőben egy plurális összetételű Magyar >

Tovább

Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?

Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >

Tovább

„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot

Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >

Tovább

Hátulról kapaszkodnának a szekérre

A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >

Tovább

VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >

Tovább

A szörnyű egyoldalúság

Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >

Tovább

A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA

Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >

Tovább

A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog

Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >

Tovább

VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!

A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >

Tovább

BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!

Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >

Tovább

BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!

Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >

Tovább

Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz

A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >

Tovább