Ma Cecília, Filemon névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Bozóki Antal és Tari István levele Johannes Hahn EU biztosnak
„Nekünk nem „jól megfogalmazott és kiegyensúlyozott jelentésre” van szükségünk, ahogyan Deli Andor (PPE) képviselő mondta a parlamenti vitában, hanem olyan jelentésre (és állásfoglalásra), amely hűen, tényszerűen kifejezi a nemzeti kisebbségi közösségek, köztük a délvidéki őshonos magyar közösség valós helyzetét és jogainak gyakorlati érvényesülését.”
Árgus – Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület
Argus – Civilno udruženje Mađara u Vojvodini za prava manjina
Argus – Civil Assotiation for Minority Rights of Hungarians in Vojvodina
Johannes Hahn úrnak,
az Európai Unió Jószomszédsági és Bővítési Biztosának
Brüsszel*
Tisztelt Hahn Úr!
Két dolog is arra késztetett, hogy levelet írjunk Önnek:
Az egyik az Európai Parlament 2017. június 14-i állásfoglalása a Bizottság Szerbiáról szóló, 2016. évi jelentéséről (2016/2311(INI)), pontosabban annak 26. és 27. pontja (A kisebbségek tiszteletben tartása és védelme), a másik pedig Szerbiának a nemzeti kisebbségi közösségek helyzetéhez való viszonyulásában észlelt kedvezőtlen jelek.
Az EP Állásfoglalásával és annak alapjául szolgáló, David McAllister EP-képviselő 2016-os szerbiai országjelentésével kapcsolatban sérelmezzük, hogy annak elkészítésében és későbbi megvitatásában a délvidéki/vajdasági magyar civil szerveztek és az ellenzékben lévő magyar politikai pártok nem ve(he)ttek részt. Így történhetett meg, hogy a jelentés és az Állásfoglalás nem tükrözik az itteni magyar, de más kisebbségek tényleges helyzetét sem.
Nekünk nem „jól megfogalmazott és kiegyensúlyozott jelentésre” van szükségünk, ahogyan Deli Andor (PPE) képviselő mondta a parlamenti vitában, hanem olyan jelentésre (és állásfoglalásra), amely hűen, tényszerűen kifejezi a nemzeti kisebbségi közösségek, köztük a délvidéki őshonos magyar közösség valós helyzetét és jogainak gyakorlati érvényesülését.
McAllister képviselő úr jelentése és az EP Állásfoglalása e tekintetben, sajnos, nem tesz eleget ennek az elvárásnak.
Tisztelt Biztos Úr!
Felhívjuk figyelmét az EP Állásfoglalás 26. pontjának néhány hiányosságára:
– az EP által „üdvözölt”, a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési tervbe – a figyelemfelhívások és rámutatások ellenére – a vajdasági magyar pártok és civil szervezetek által megfogalmazott, az itteni magyarság státusát rendezni hivatott kérdések közül úgyszólván egyik sem került be. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) ezt a dokumentumot nem fogadta el, még csak meg sem vitatta.
(Bizonyára Önnek is tudomása van arról, hogy a Bosnyák Nemzeti Tanács (BNV) „nem értett egyet és élesen tiltakozott” a szerb kormány döntése ellen, amellyel – a 2016. március 3-i ülésén – „nem teljes és nem legitim kisebbségi cselekvési tervet fogadott el”. A szlovákok sérelmezik, a hogy a Szerb Haladó Párt/SNS Antalfalván/Kovačicán leváltotta a helyi szlovák tisztségviselőket, ami „etnikai leszámolás” jelleget kapott,” stb.);
– egyetlen szóval nem említi a szerbiai nemzeti kisebbségek önkormányzatiságának biztosítását, a délvidéki/őshonos magyar közösség alapvető követelésének, a területi és a személyi autonómiának, valamint jogainak teljes körű megvalósítását. Ezek a követelések először már 1992. április 25-én, majd legutóbb 2012. szeptember 27-én fogalmazódtak meg, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) 2017. június 25-i Óbecsén megtartott Kongresszusa pedig a zárónyilatkozatában időszerűsítette. Ezért ezeket lehetetlen megkerülni!;
– a kultúra szót sem lehet megtalálni a szövegben, ami eléggé furcsa, mivel a kultúra fejlesztésének külön jelentősége van a nemzeti önazonosság megőrzésében;
– tartalmazza ugyan a közigazgatásban való „megfelelő képviseletre” vonatkozó felhívást, de ez nem elég, mivel eltérő szubjektív értelmezésre ad lehetőséget, ezért a helyes kifejezés a „részarányos képviselet” biztosítására való felhívás lenne;
– nem csak az állami szervekben, ahogyan az állásfoglalás fogalmaz, hanem az élet minden területén alkalmazni kellene a nemzeti kisebbségek részarányos foglalkoztatását;
– nem ad feletet arra sem, hogy mi van/lesz a nemzeti kisebbségeknek a döntéshozatali szervekben (és nem csak a parlamentekben) való arányos részvételével, illetve annak biztosításával, holott ez is európai norma;
– az Állásfoglalásból ugyancsak kimaradt az ezen a téren két legfontosabb törvény, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságjogainak védelméről és a nemzeti tanácsokról szóló módosításának meggyorsítására irányuló felhívás, mivel ez már néhány éve késik, ami ellehetetleníti a nemzeti tanácsok munkáját;
– nincsen benne szó az asszimilációt serkentő folyamatok leállításáról (pld. Ada, Zenta, Magyarkanizsa – Bácska) az Észak-bánáti szerb többségű közigazgatási körzetből az Észak-bácskai magyar többségű körzethez való visszacsatolásáról, illetve az EU-ból – a readmisszió által – érkező, első sorban romák magyar falvakba, községekbe való betelepítéséről), ami változtatja nemcsak a térség nemzeti összetételét, de etnikai alapú viszályokhoz is vezet; a migránsoknak a magyar településekre való kihelyezését sem említi, holott a kisebbségek által lakott települések etnikai arányának szándékos megváltoztatásáról van szó);
– az Állásfoglalásban nincsen szó arról sem, hogy a kárpótlás és a vagyon-visszaszármaztatás a történelmi egyházak esetében nem történt meg, és hogy a fizikai és jogi személyek esetében is hiányos, pedig ez igencsak érzékenyen érinti a magyar közösséget (is).
Tisztelt Biztos Úr!
Az Állásfoglalás 27. pontjában az áll, hogy „a Vajdaság magas szintű védelmet biztosít a kisebbségek számára”. Ez azonban csak de iure, vagyis csak a jogi normák szintjén – a nemzetközi normákhoz való igazodási kötelezettség és többnyire a (még meglévő) szerzett jogok szintjén mondható. Egyébként is, itt nem csak „védelemről” van szó, hanem a nemzeti kisebbségi közösségek kollektív és a tagjai egyéni jogainak teljes körű biztosításáról, ami a gyakorlatban, sajnos, messze elmarad a jogszabályok által biztosítottaktól.
Ezzel kapcsolatban szeretném ugyancsak felhívni a szíves figyelmét arra, hogy a 2016. június 20-án megalakult, a Szerb Haladó Párt (SNS) vezette tartományi kormány ideje alatt:
– „Drasztikusan lecsökkent a művelődési rendezvények részfinanszírozására előirányzott pénzösszeg. Színházi, zenei és filmfesztiválok, könyvtárak és könyvkiadók is megsínylették a tartományi támogatás csökkenését vagy adott esetben teljes elmaradását;”
– A tartományi kasszából többé nem támogatják az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelv- és Irodalom Tanszékének Kontextus-műhelyét, a tartomány egyetlen magyar nyelvű és vonatkozású projektumát;
– 2016. szeptember 1-jén a zombori Bieliczky Károly Városi Könyvtárban végrehatott „ésszerűsítés” során a 41 alkalmazott közül tízen felmondólevelet kaptak. A menesztettek fele magyar nemzetiségű;
– A vajdasági kormány 2016. december 14-i ülésén leváltották a Vajdasági Múzeum igazgatói tisztségéről dr. Ózer Ágnest. A leváltását meg se indokolták;
– „A tartományi adminisztráció tavaly tíz százalékkal csökkentette a kisebbségi médiumok támogatási összegét”, és „nincs hajlandóság a korábbi támogatáscsökkentés feloldására”;
– Az Újvidéki Felsőbíróság 2017. április 13-án elutasította a felperes Vajdasági Magyar Diákszövetség (VaMaDiSz) keresetét arra vonatkozóan, hogy az újvidéki Jogtudományi Kar a hatályos jogszabályoknak megfelelően tegye lehetővé az anyanyelvű felvételizést a magyar diákoknak. Az ítélet indoklásában (egyebek között) az áll, hogy „nincs bizonyíték arra, hogy diszkrimináció érte volna a magyar anyanyelvű felvételezőket”, miközben – a hatályos jogszabályok értelmében – biztosítani kellene a hivatalos kisebbségi nyelvű felvételizést;
– A Tartományi Művelődési, Tömegtájékoztatási és Vallási Közösségi Titkárság 2017. május 24-én értesítette a Tanyaszínházat, amely idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját, hogy nem támogatja a Moliére által írt Képzelt beteg című előadást, amellyel körbe járja majd Vajdaságot;
– Az Oktatási Minisztérium döntése alapján a 2017/18-as tanévben 10 magyar nyelven oktató középiskolai szakot szüntet meg, mivel szerinte „nem ésszerű működtetni és fenntartani azokat”;
– Egyes nemzeti közösségek esetében „megrekedt a tankönyvek nyomtatása”;
– Tartományi Képviselőház, a 2017. június 16-án olyan határozatot hozott, miszerint „a tartományi hivatalos lapot általános, külön és hirdetések részre bontják, amiből csak az általános részt fogják kiadni a nemzeti közösségek nyelvén”. Ez egyértelműen a nemzeti kisebbségi nyelvek sokéves egyenrangú használatának megsértését jelenti;
– A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 2016-ban a tartományi kormánytól összesen 23,5 millió dinár támogatást kapott, ami kétmillióval kevesebb, mint 2015-ben;
– A nemzetközi és a szerbiai jogszabályok ellenére tovább folytatódik – külföldi és szerbiai támogatással a Délvidék/Vajdaság lakossága etnikai összetételének a megváltoztatása – az
Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye (ETS No. 157) 16. cikkével ellentétben; (...)
Tisztelt Hahn Úr!
Az elmondottakból látszik, hogy Szerbiában a nemzeti kisebbségi jogok és az EP Állásfoglalásainak érvényesülése nem kedvező irányba halad. Erre utalt Meho Omerović, az emberi- és nemzeti kisebbségi jogok, valamint nemek egyenlőségével foglalkozó szerb képviselőházi bizottság elnökének nyilatkozata is.
Anna Brnabić új szerb kormányfő megválasztáskor mondott expozéjában „elkerülte az alapvető jogok, a jog uralma és a törvény előtti egyenlőség említését”. A nemzeti kisebbségek pedig – sajtójelentések szerint – említésre sem kerültek az expozéban. Mindez arra utal, hogy az országnak nincsen kinyilvánított nemzeti kisebbségpolitikája.
Javasoljuk, hogy a következő EP országjelentés nagyobb körültekintéssel és a nemzeti közösségek szervezeteinek tevékeny részvételével készüljön. Különösen fontos lenne az eddig álláspontok gyakorlati alkalmazásának megfigyelése, ellenőrzése a terepen. Csak ez segítheti elő az EP Szerbia felzárkózását, a gyakorlatnak a jogszabályokhoz és az európai mércékhez való nagyobb mértékű igazítását, a nemzeti kisebbségi közösségek kollektív és a tagjai egyéni jogainak teljes körű biztosítását az országban.
Végezetül, jó egészséget és hasznos munkát kívánunk Önnek!
Újvidék–Óbecse, 2017. július 3.
Tisztelettel:
Mgr. Bozóki Antal, nyugalmazott ügyvéd, az Árgus elnöke
Tari István, író, a Magyar Nemzeti Tanács tagja
__________
* Civitas Europica Centralis (CEC) Kisebbségi Sajtófókusz, 2017. július 4.
Következő cikk: Szerbiának nincsen kinyilvánított nemzeti kisebbségi politikája!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >