2020. április 10. péntek
Ma Zsolt, Ezekiel névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

Napi ajánló

Író a történelemben

Gerold László
Gerold László
Író a történelemben
Márai Sándor (bridgetdino rajza)

„Miközben íróként Casanova története foglalkoztatta, nem felejthette el, hogy „néhány száz kilométerrel arrébb, nyugatra a budai hegyek mögött, Hitler most vonul be Bécsbe.” Gerold László blogjából (Vajdaság Ma):

„A könyvhéten Hallgatni akarok címmel „új”, mert eddig publikálatlan kötete jelent meg Márai Sándornak. Hogy ez valóban az Egy polgár vallomásainak harmadik kötete lenne, amit Márai, mint naplójából tudni, feltétlenül szeretett volna megírni, hogy ezzel mintegy lezárja a magyar polgárság történetének regényfolyamát, vagy netán az életmű más műveihez kapcsolható szövegről van szó, ebben a pillanatban, amikor az izgalmas olvasmány egy szegmenséről próbálok beszámolni, számomra éppen úgy kevésbé lényeges, mint az, hogy az író véleményét tíz, történelmileg sorsdöntő évről a történelem elfogadja, vállalja-e. Ennél sokkal jobban érdekel, hogyan látja Márai Sándor az író és az irodalom helyét és szerepét abban az egy évtizednyi időben, melynek kezdete Hitler bécsi bevonulásának napja, a történelemben Anschlussként jegyzett esemény, vége pedig Rákosiék hatalomátvétele tíz évvel később, ami többek között a magyar polgárság és a polgári műveltség felszámolását jelentette.” (…)

„Már műve legelején felmerül benne: kell-e s kinek írni? Van-e olyan közeg, amely kíváncsi lenne az író szavára, aki teljes hivatástudattal gondolta, hogy „egy nemzet számára” ír. Holott az igazság az volt, mint mindig előtte és azóta, hogy az írónak örülnie kell, ha olvasóinak egy kis tábora létezik. Ha „egy kis nemzet életében tíz-tizenötezer olyan olvasó (van), aki hajlandó önként vagy rábeszélés árán pénzt áldozni a nemzet irodalmára”, ami az író számára „nem csekély segítség”, véli a kor, ha nem is legnépszerűbb, de mindenképpen egyik legjelentősebb prózaírója. Hogy kételyei voltak az írás értelmét illetően, s ez épp akkor merült fel benne, amikor az európai történelem egyik leggyászosabb időszaka kezdődött, cseppet sem véletlen, mert úgy érezte, joggal, amit az utókor napjainkig igazol, hogy ha megszűnik – a mi esetünkben azt mondanánk, ha nincs, mert talán nem is alakult ki, vagy ha igen, akkor mennyiségileg jelentéktelen – a polgárság, azt a kultúra s ezen belül az irodalom sínyli meg. Az a kultúra, az az irodalom ugyanis, amelyet nem a műveltség iránti elementáris igény, vágy, hanem bármilyen más felbuzdulás éltet, lett légyen az bármilyen „fájdalmas igazságtalanságból feljajduló panasz”, ha akár politikusi, akár közírói szólammá süllyed, irodalomként „üzletiesen tányérozó” mutatvánnyá silányul. Éppen azzá, amit a szükséges művészeti többlettel rendelkező igazi irodalom sohasem engedhet meg magának. Ezt csak az a rossz, a közepes vagy tehetségtelen ripacs nem látja, aki úgy véli, ki kell használnia a számára „sikert és tapsokat” hozó pillanatot, amikor az „ámokfutó társadalom szemét valamilyen sárga köd borította el”, amit természetesen afféle felső, állami vagy egyházi áldás is dédelget. Ha viszont az írónak, aki se közepes, se tehetségtelen ripacs, hallgatnia kell arról, ami éppen akkor az őt körülvevő világban történik, és másról ír – mint Márai tette 1938-ban, amikor remek Casanova-regényén dolgozott –, gondolataiban akkor sem szabadulhat a pillanat hozta aktualitásoktól. Miközben íróként Casanova története foglalkoztatta, nem felejthette el, hogy „néhány száz kilométerrel arrébb, nyugatra a budai hegyek mögött, Hitler most vonul be Bécsbe”. Ha mindezt talán abban a percben nem is látta olyan világosan, mint később, amikor emigrációban papírra vette a most poszthumuszként megjelent sorokat, de miközben napi sétáinak színhelyéről a Bástyasétányról nézte a régi budai házakat, melyekben „polgárok éltek”, köztük ő is, óvatosan őrizve bútoraikat, modorukat, életformájukat, talán radarszerű belső érzékeléssel gyanította, hogy mindez „e napon kezd feloldódni, bomlani, amorf lesz, ahogy a vegyészek mondják, mert erre a szilárd anyagra olyan erők hatnak, amelyeknek az anyag nem tud többé ellenállni”.”

2013. július 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

M. Cecília esete Wass Alberttel

S míg én ezeket a sorokat rovom, közben átküldte fentiekben emlegetett kedvenc tanítványom a Wass Alberttől >

Tovább

A koronavírus mindörökre megváltoztatja a világrendet

A pandémia soha nem látott kihívást jelent, és az Egyesült Államoknak nem csak az a feladata, >

Tovább

Az anyagi támogatások szűkítése

New York Times/Reuters szerint a francia elnöki hivatal egyik munkatársa úgy nyilatkozott, hogy a Bizottságnak a >

Tovább

A veszélyeztetett emlékezet

A múltszorongásom oka az, hogy a múlt nem múlt el, ami főleg az emlékezetet veszélyeztethető autokrata >

Tovább

„Minden működik”

Egészen szürreális videót tett közé a kormánypropaganda. Ez a csupán 50 másodperces videó és ez a >

Tovább

Elment a halk emberünk

Nemes Pistával a nyolcvanas évek legelején hozott össze a sors. Persze addig is tudtunk egymásról, hiszen >

Tovább

Harari: egy diktatúra nem lehet az unió tagja

Az uniónak nagyon világosan cselekednie kellene Magyarország kapcsán, azaz ki kellene jelentenie, hogy egy diktatúra nem >

Tovább

Büntetés vagy gondoskodás

A politikusnak kötelessége a feltételek biztosítása, ezért adókedvezményben részesíti azokat az üzletláncokat, amelyek nem reklámfogásból ígérik >

Tovább

Merkel történelmet írhat

Timothy Garton Ash szerint Európa megerősödve kerülhet ki a jelenlegi bajból, ha Merkel él a pillanat >

Tovább

A farkas és a huncut kismalac

Van egy álmom, vágyam, kívánságom - van több is, de maradjunk meg ennél, mert olyan bájosan >

Tovább

Bizalmi válság?

Ha a kormány nem akarja leváltani a népet, akkor nem ártana némi önkritika: nézzenek magukba, tegyék >

Tovább

A szélesebb körű fertőzés Magyarországon már régen elkezdődött?

New York Times: A hallgatás fala mögött arra utalnak a jelek, hogy a tényleges állapotok jóval >

Tovább