2020. október 27. kedd
Ma Szabina, Antonietta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

Via Kelebia

Az ördögi projekt

Végel László
Végel László
Az ördögi projekt
(hiddenhallow illusztrációja)

Seregi úr, a jeles délvidéki pártaktivista, tehetetlenül hánykolódott az ágyban. Leizzadva, kezével kétségbeesetten kiabálta: takarodj, kotródj… Felesége erre riadt fel. Vizes törölközővel törölgette az urát, szólongatta, majd erélyesen rázni kezdte, és úgy próbálta magához téríteni. Már egy jó ideje ismét nyugtalanok voltak az éjszakái, lidércálmok gyötörték. Az asszonyt emésztette a felismerés, hogy a kór négyévente ismétlődik, vagyis mindig a magyarországi választások előtt kapja el férjét a roham. Soha sem lehetett tudni, merre fordul odaát a szerencse kereke. Márpedig Seregi úrnak idejekorán rá kellett érezni a végkifejletre, hiszen ettől függött tekintélye, jövedelme, és a magyarság sorsa. Négy évvel ezelőtt a fránya közvélemény-kutatók egytől egyik a Fidesz győzelmét jósolták, mire ő is lelkes Fidesz-párti lett. Utána alig bírta elsimítani a dolgot.

– Az idén nem ülünk fel a közvélemény-kutatási eredményeknek – utasította tanácsadóit.

Bizalmasai bólogattak. Ők sem tudnak semmi érdemlegeset, csak azt ismételgetik, hogy kiegyenlítődött a mezőny.

– Tudtam, hogy kiveszett belőlük a nemzeti érzés – méltatlankodott Seregi –, különben egyből ráéreznének, hogy mit akar a magyarság.

Apropó, a titkárnő jelentette, hogy holnap egy pesti televízió interjút kér Seregi úrtól, folytatta a tanácsadó.

– Miért nem a választások után faggatnak? – fanyalgott Seregi úr.

– Ez van uram. És most az a legnagyobb gondom, hogy mit javasoljak, hogyan álljon a kamerák elé. Ugyanis az MSZP-s vezetők leginkább sötét öltönyben lépnek fel, nyakkendővel, a Fideszesek meg sokszor nyakkendő nélkül, sportosan, gyakran pulóverben.

Seregi úr egész nap feszült volt, lefekvéskor is azon gyötrődött, hogy nyakkendővel vagy nyakkendő nélkül álljon a kamera elé. Talán ez váltotta ki a borzalmas álmot, amelyben megjelent előtte az ördög, de nem úgy, ahogy a festmények ábrázolták. Arca meggyötört volt, tekintete fáradt, körme alja feketéllett. Elnyűtt népviseletbe volt beöltözve. Lötyögött rajta a gúnya, a kopott csőszárú csizma félre taposva.

Seregi úr, megbotránkozva bámult kísértőjére, majd felháborodva kérte számon, hogyan merészel magyar népviseletben flangálni?

– Csak ne kicsinyeskedj – hadonászott az ördög. – A régi gúnyám szétfeslett, ehhez is úgy jutottam hozzá, hogy beiratkoztam a népi tánccsoportba. Van valami kifogásod? Emlékeztetnélek, hogy éppen te hivatkoztál rendszeresen a magyarok istenére!

– Igen – tromfolt Seregi –, erre büszke vagyok.

– Nos, ha lehet a magyaroknak istene, akkor mért ne lenne ördöge is – incselkedett az ördög. – Egyébként is, térjünk a tárgyra: fontos üzleti ügyben kereslek.

– Az más – válaszolta Seregi. – Ha kisebbségi kérdésről van szó, akkor tárgyalópartner vagyok. Sorskérdésben még az ördögi kísértésnek is engedek. 

– Félreértettél, a Pokolnak nincs közalapítványa. Hozzánk is beférkőzött a kapitalizmus, a Nemzetközi Monetáris Alap rossz szemmel néz ránk, a bankok többé nem folyósítanak kölcsönt. Az EU a költségvetési hiányunkat kifogásolja, ezért kénytelenek vagyunk piaci alapokon ténykedni. Nos, mivel ez a tárgykör nem ismeretlen előtted, rátérek a lényegre. Megfelelő ellenszolgáltatás fejében elárulom neked, hogy ki nyeri meg a választásokat Magyarországon.

– Ki? – kérdezte Seregi úr izgatottan.

– Lassan a testtel. Az üzlet, az üzlet. Előbb kössünk írásos szerződést – válaszolta az ördög.

Seregi úr megütközve bámulta a szerződésen feltüntetett hatalmas összeget. Ennyiért a Balatonon kacsalábon forgó, vadonatúj villát vásárolhatok.

– Figyelj cimbora, ha időben tudod a végeredményt, akkor kettőt is. Nemde? Nagy befektetés, nagy nyereség, kockázat nyet – vihogott az ördög. Erre Seregi üvöltözni kezdett.

– Takarodj, kotródj te átkozott!

– Ne izgasd magad Bandi – csitítgatta az asszony az álmából felriadt férjét. – Annyi áldozatot hoztál már a magyarságért, nem éri meg hogy infarktus áldozata legyél.

– Nyakkenővel vagy nyakkendő nélkül – dünnyögte magatehetetlenül. A televízió elé támolygott. A reggeli híradó képriportjában volt mit látnia. Az MSZP-sek, sportosan nyakkendő nélkül szónokoltak.

Seregi úr belesápadt.

Jaj, Istenem, ez a világ annyira összegabalyodott, hogy követhetetlen. Csak az ördög menthet meg, motyogta maga elé.

2012. április 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A képzelt pszichiáter

Nincs abban semmi meglepő, hogy Semjén önmagához, mentalitásához és világlátásához abszolút következetesen a cári Oroszország és >

Tovább

A közgáz és a színiakadémia

A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >

Tovább

Szerbiában hanyatlik a demokrácia

A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >

Tovább

Választások utáni válság lehetséges Amerikában

Timothy Garton Ash a Financial Times-ban azt tanácsolja, hogy a demokratikus világ készüljön fel, mert az >

Tovább

Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”

A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >

Tovább

A média visszalengyelesítése magyar módra

A Washington Post szerkesztőségi állásfoglalásában arra figyelmeztet, hogy a lengyel kormány módszeresen zárkózik fel a magyar >

Tovább

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Az echte magyar keresztény-úri polgárság

Azon tűnődöm, vajon mit szólnának ahhoz ezek a keresztény-konzervatív polgárok, ha például a Bogár Lászlót (korábban >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Zenebohóc a szimfonikusok között

A magyarországi olvasó valószínűleg nem ismeri azt a nagyszerű érzést, ami akkor tölti el a szlovák >

Tovább

Orbán ingadozik a korbács és a mézesmadzag között

Az önmagát illiberálisnak nevező Orbán ritkán kerül szembe ilyen fizikai ellenállással, miközben egyre inkább kiterjeszti befolyását. >

Tovább

Libération: A színművészeti egyetemisták nem hátrálnak

Karsai György, aki két évtizeden át volt az iskola tanára, ahhoz hasonlítja a helyzetet, mintha egy >

Tovább