2019. november 18. hétfő
Ma Jenő névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A legszebb női arc

Niki fedezte fel. >

Tovább

Via Kelebia

Csöpike vívódása

Végel László
Végel László
Csöpike vívódása
Vukovár (arted_in_kc fotója)

Csöpike már huzamosabb ideje készülődött Magyarországra. Két fiát szerette volna meglátogatni, akik több mint tíz éve, valahol még ’92 kora tavaszán lépték át a szerb-magyar határt, és azóta egyszer sem jöttek vissza. Nem jöhettek, hiszen mindketten katonakötelesnek számítottak, s attól féltek, ha átlépik a határt, azonnal hadbíróság elé állítják őket. Csöpike többször is járt a katonai ügyosztályon, hogy kérelmezze, hagyják békén a gyerekeket, hiszen már régen nem élnek itt, de a hivatalnok a vállát vonogatva közölte, lehetetlen, mivel a fiúk nem jelentkeztek ki, és addig, amíg ezt személyesen nem teszik meg, Szerbiában katonaköteleseknek számítanak.

De ha átlépik a határt, hogy itthon kijelentkezzenek, akkor elviszik őket katonának, motyogta inkább csak maga elé.

Úgy van, válaszolta a hivatalnok. A törvény az törvény, tette hozzá, majd ha megváltozik a törvény, akkor nem lesz gondjuk. Vagy pedig várják ki, hogy betöltsék a 33. életévüket.

Csöpike levelet írt a gyerekeknek, hogy a törvény, az törvény.

A két fiú kérlelte Csöpikét, hogy azonnal üljön vonatra, utazzon el Szegedig, ahol majd ők kocsival bevárják.

De Csöpike csak nem indult el, pedig folyton arról beszélt, hogy Pestre készülődik. A magyarországi beutazási vízum bevezetésekor, egy hideg októberi reggelen, az elsők között állt be a konzulátus előtti sorba. Még aznap este kezében volt a vízum, amelyet büszkén mutogatott a szomszédoknak. Úgy érezte, hogy ezzel sokkal többet ér az útlevele.

Látod Sári, milyen szép vízum, dicsekedett a szomszédasszonynak, aki elismerően bólogatott. Szép, mondta. Ha Szabadkán járok, én is kiváltom, jelentette ki. Ha ő egyszer a beutazási engedély birtokában lesz, akkor biztosan útra kel, nem úgy, mint Csöpike, aki folyton csak ismételgeti, hogy készülődik, de soha sem indul el, gondolta magában.

Az utcabeliek heccelődve faggatták Csöpikét. Mikor utazol? Ő pedig bizonygatta hogy, a jövő héten biztosan neki vág.

Amióta olyan hirtelen elvesztette a férjét, Csöpikének mintha elment volna az esze, sutyorogtak egymás között a szomszédok.

A háború kezdetén ugyanis Csöpike férje útnak indította a gyerekeket, nehogy elcipeljék őket katonának. Eladta az Opelt, a motorkerékpárt és a morzsológépet, a pénzt pedig – nagy titokban – a sógorasszony utánuk vitte.

Alig néhány nap múlva jöttek is a katonai ügyosztályról. Nem a gyerekeket keresték, hanem az apjukat. Rendben van, így már igazságos, mondta az apa, és becsomagolt.

Tüzérek kellenek, Vukovárt ostromoljuk, te meg valamikor a tüzérségen szolgáltál, ezért viszünk téged, mondták az ügyosztályon.

Hat hónap múlva tért haza.

Nem akart látni senkit, egész nap a magyar műsorokat bámulta. Ha hazajött a munkából, izgatottan nyomogatta a keresőgombokat, s csak akkor nyugodott meg, ha a magyar politikusokat látta a képernyőn. Főleg Antall Józsefet, Torgyán Józsefet és Csurka Istvánt. Olyankor nem is volt szabad szólni hozzá.

– Érted, miről beszélnek? – kíváncsiskodott Csöpike.

– Persze – mondta a férje.

– Én nem – válaszolta Sárika duzzogva.

– Rólam beszélnek – motyogta a férj.

– És mit mondanak?

– Hát, nem hallod? Azt, hogy milyen rossz magyar vagyok.

Aztán ágynak esett. Onnan is csak a tévét bámulta, amellyel mind gyakrabban perlekedett.

A szíve mondta fel a szolgálatot. Az orvos azt mondta, nem volt segítség. Halála előtt valami olyasmit magyarázott Csöpikének, hogy fogadja meg: a gyerekeknek soha, semmi pénzért se árulja el, mit művelt ő akkor, ott Vukováron.

Azóta Csöpike reggelente bekapcsolja a televíziót. Ugyanazokat a műsorokat nézi, mint megboldogult férje, de az ablak előtt hallgatódzó kíváncsi szomszédok csak értelmetlen szavak kiszüremlését hallják.

2012. február 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

Pár méterre az ígéret földjétől

Egyesek már három éve úton vannak. De mindent elvesztenek: nemcsak a családjukat és a javaikat, hanem >

Tovább

„Így pusztul ki a bánsági magyarság”!

A nyár nagy részét a bánsági Tordán töltöttem, így alkalmam volt megismerkedni a falu életével és >

Tovább

Összefoglaló (2. rész)

Ezekből az esetekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az egykori egyenrangú használatból Vajdaságban mostanra joghátrány >

Tovább

„Magyarország »hihetetlenül goromba« jelöltje a bizottságba”

Ezzel a címmel közölte a Politico amerikai portál európai kiadása Lili Bayer cikkét Várhelyi Olivérről. A >

Tovább

Rekviem a szabadkai zöld Zsolnay szökőkútért

Búcsúzom Tőled zöld Zsolnay szökőkút és szerintem nem csak én, hanem nagyon sok szabadkai búcsúzik városunk >

Tovább