2021. április 20. kedd
Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk

A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >

Tovább

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kínai fogamzásgátló

Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Rendőrségi jegyzőkönyvekből

Szebenitől. Egyszóval hiteles. >

Tovább

A legjobb motor a világon

István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

A zsemle ára

Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

Via Kelebia

A jó hazafi

Végel László
Végel László
A jó hazafi
Nagyapa és unokája (riunien-d3jef0u fotója)

Milan Gavrilović több mint tíz év elteltével Budapestre utazott, hogy megismerje az unokáját. Ha már minden romba dőlt, akkor tekintse meg a romokat is, gondolta magában.

Golgotája, ahogy mondogatta, 1992-ben kezdődött, amikor a fiát egyetemi tanulmányai befejezése után sorkatonai kötelezettségének teljesítésére szólították fel. Az apa megdöbbenten vette kézébe a katonai behívót. Miért éppen őt? Első gondolata az volt, hogy kapcsolatai révén kieszközöli, halasszák el a szolgálat letöltését, legalább addig, amíg a háború tart.

Ez a háború úgyis rövid, és eredményes lesz. Gyorsan végzünk a horvát fasisztákkal, propagálta győzelmi mámorában. Végre szabadnak érezhette magát. Olyasmiről beszélhetett, amiről kommunistaként soha: a szerbek nem egyenrangúak a többi nemzettel. Fájlalta, hogy a kommunista pártban erről évtizedekig hallgatnia kellett. Rossz hazafi voltam, ismerte be szégyenkezve.

Az első között lépett be Milošević pártjába, mert azt gondolta, hogy a szerbeknek nem szabad megalázkodniuk. Rövidesen beválasztották a városi vezetőségbe.

Nem kért protekciót, mert attól tartott, hogy rossz hazafinak nevezik. Félt, mint hajdan a kommunista pártban. Aggódó felesége mind türelmetlenebb lett.

Legjobb lesz, ha Jovan Magyarországra menekül. Kitűnően beszéli az angolt, informatikusi diplomájával könnyen talál magának munkát.

A férj felhorkant.

– Még csak az hiányzik – mondta.

– Ha a héten nem teszel valamit az érdekében, akkor vasárnap utazunk – jelentette ki elszántan az asszony. – A fiam nem fog a te háborúdban részt vállalni.

Milan Gavrilović nem akart rossz hazafi lenni, de a fiát sem akarta háborúba küldeni. Ezért nem mondott sem igent, sem nemet.

Az anya rendszeresen látogatta a fiát. Az egyik hazajövetel alkalmával örömmel újságolta, hogy a gyerek munkát talált. 1995-ben a háborúk befejezése után az apa megüzente a fiának, hogy azonnal csomagoljon, és jöjjön haza. A fiú visszaüzent: semmi pénzért.

Nemsokára nősülni fog, hozta kisvártatva az anya az örömhírt.

– Remélem szerb lányt vesz feleségül – jegyezte meg mogorván az apa.

Az asszony hallgatott.

Csak a legközelebbi oda-vissza útja után közölte a férjével.

– Magyar lányt vesz feleségül.

Az apa összekapta magát, és elrohant az ügyvédhez. Hivatalosan kitagadta a fiát. Az örökségből sem kap semmit. Végrendeletében egész vagyonát a Szerb Nők Köre egyesületre hagyja.

A fiáról évekig hallani sem akart.

Amikor az unoka megszületéséről szóló hír megérkezett, röviden csak annyit kérdezett: lány vagy fiú?

– Fiú – közölte kurtán az asszony. – Jánosnak keresztelték.

Az apa csendben bevonult a szobájába.

Három év elmúltával került ismét szóba az unoka, amikor a felesége éppen hazaugrott.

– Beszél már? – kérdezte a Budapest-Újvidék vonalon rendszeresen ingázó asszonyt.

– Beszél – válaszolta.

– Akkor csomagolj!

Az anya kővé dermedt a váratlan fordulattól. Nem kérdezett semmit. A férje nyugdíjaztatása után teljesen visszavonult, keveset beszélt, a négy fal között élt, régi barátaival sem találkozott már.

Telefonon szállodai szobát foglalt. Nem vagyok hajlandó idegeneknél lakni, mondta. Csak az unokámat akarom látni.

Miután a szállodában megpihentek, az asszony elvezette férjét fia budai háromszobás lakásába, amelyet a fiatal pár a gyerek érkezése előtt kölcsönre vásárolt.

Amikor beléptek, az apa nem nyújtott kezet a fiának. A menyének sem köszönt. A felesége vezette be unokája szobájába.

– Jovan, drága kis unokám – mondta neki szerbül.

A gyerek magyarul válaszolt.

– Szervusz, nagypapi.

A nagyapa meghökkent majd némán felemelkedett, sarkon fordult és távozott.

Újvidéki lakásába visszatérve egy pillantást vetett a dolgozószobájának íróasztalán porosodó Milošević-fotóra.

Összeesküdött ellenem az egész világ, konstatálta magában. Ingerülten letörölte az üvegről a port, aztán a fiókba süllyesztette a fotót, mert nem akarta, hogy a vezér szigorú tekintete mindennap arra emlékeztesse, hogy milyen rossz hazafi volt, amiért szökni hagyta a fiát. Durván becsapta az íróasztal fiókját, miközben az járt a fejében, hogy ő több háborút is vesztett. Nagyobb hazafi, mint a nagy főnök.

2012. február 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A pánik jelei

Azt gondolom, hogy sokkal többet tudnak a közvélemény állapotáról, mint amennyit mi tudunk, és ez ijesztheti >

Tovább

Ritka menekültbarát döntést hozott a szerb alkotmánybíróság

Elmarasztalta ugyanis a rendőrséget, miután az négy éve egy helyi bíró döntése ellenére sem indította meg >

Tovább

Spiegel: Orbán Viktor egyre inkább lesre fut az unióban

A földrészen egyre inkább árnyékba kerül. Csak úgy tudta megakadályozni, nehogy kidobják az Európai Néppártból, hogy >

Tovább

A Senkiföldjén

Ezért napjaink Jóbjaként csak a senkiföldjén a jelre várakozó Godot sorsát osztom. Elárvultan barangolok a Senkiföldjén. >

Tovább

A Szelevényi-csárda lerombolása: veszélyes „precedens”

Nem felelnek meg, tehát, a valóságnak Pásztor Bálint szavai, miszerint a csárda lerombolása ügyében az eljárás >

Tovább

Pár szó az ellenzéki pártok védelmében

Ezt a rezsimet azonban nem lehet csupán pár százalékkal legyőzni. Egy csekély, „éppen csak” győzelem bármely >

Tovább

A nagy világösszefüggések

A végtelen hazaszeretetet az akadémiai szabadság elve fölé helyező Fudan Egyetem egyik remekbe szabott egyetemi kurzusát >

Tovább

Alighanem forogna a sírjában Sissi

A svájci köztévé szerint a magyar kormány visszaél hatalmával, amikor milliárdos nagyságrendben viszi ki az állami >

Tovább

A nemzetállam a kisebbségek csapdája

Félő, hogy a belső ellentmondásoktól szenvedő Európai Unió rossz lelkiismerettel feláldozza a nemzeti kisebbségeket a mohó >

Tovább

Beszélni kellene a franciával...

Az utóbbi években egy új problémám is akadt. A sokszor használt zsiliprendszerem eldugult. Én ugyanis 1989 >

Tovább

Orbánéknak még szüksége lehet kiutasított orosz kiber-szakértőkre

Mindenesetre nem csodálkoznék azon, ha a három orosz diplomata Lengyelországból történt kiutasítását követően hamarosan megjelenne a >

Tovább

Az Orbán-kormány nyíltan védi Kína érdekeit

Magyarország megint meggátolta, hogy az EU elmarasztalja Kínát. A közösség azért akart állásfoglalást kiadni, mert az >

Tovább