Ma Jolán, Vid, Viola névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Márai Sándor a „jobboldaliságról”
„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Magyar-roma nyelvi rokonság
Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >
A Radetzky-induló hiteles története
Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Napi ajánló
Jelentés Bozsik Péter új könyvéről – avagy: Én csak a postás voltam
Ki ez a Bozsik? Egy szélhámos, egy magyar Bukowski, csak a postás, aki mindig kétszer csenget, egy Mikes Kelemen vagy pszeudo-Csáth, egy gyüttment, egy Münchhausen báró, egy hipochonder, egy japán wakaíró vagy egy buddhista szerzetes, akinek ilyen szinten már mindegy? Szeles Judit (Tiszatáj):
Mit szerettem ebben a könyvben? Azt, hogy sokáig tartott. Valami igen vaskos kötet minden szempontból. Sokáig hezitáltam, mielőtt hozzákezdtem. Forgattam, nézegettem, nyalogattam-kóstolgattam, mielőtt magamévá tettem volna.
Kaptam egy könyvet postán, postán kaptam, mert nálunk itt, Skandináviában van egy titkos földalatti mozgalom, és magyar könyveket küldözgetünk egymásnak. A mozgalom központja Göteborgban van, ahol időnként még találkozókat is tartunk. Megbeszéljük olvasmányainkat. A mozgalom bevetette magát a nyilvános könyvtárközi kölcsönzésbe is. Van ugyanis egy könyvtáros a korábban említett városban, aki rendszeresen magyar könyvekre költi a svéd állam pénzét. Aztán ez a könyvtáros leadja nekünk a drótot, hogy miket lehet megrendelni. Így már sok könyv megfordult a kezemben.
Postán kaptam egy könyvet, egy postástól. Mert nálunk ők olvasnak a legtöbbet. Utána következnek csak a könyvtárosok, és legvégül én – aki alig olvasok. Mint a Bozsik-narrátor, a Vándorszakács, aki magyarul semmit nem olvas, csak a saját feljegyzéseit. Feljegyzéseket is azért készít, hogy tudjon valamit majd magyarul olvasni. Persze, mert Hollandiában nincs titkos földalatti könyvcsempészmozgalom. Inkább agyonissza/agyonírja magát.
Széttart a valóság a Bozsik-könyvben, a Jelentés a Kór Házából címűben. Senki nem tudja igazán, ki beszél a szövegben, mi a valóság és mi a fikció. Szétírja az (ál)dokumentarista stílust, a tudósítást, meg a hagyományos vallomásos műfajt, a levelet is. Rövid novellákat, verseket iktat be, amelyekben az alakok, a motívumok a vallomásosabb szövegrészekkel kacsintanak össze. A virtuális réteg, a képzelet, a vízió, a kvázi valóság összefolyik egyetlen igen emlékezetes szövegfolyammá. Az anekdotázás és a humor a megtörténhetett/megtörténhető valóság elmesélésének kohéziója, ez adja az olvasásélményt, és vezeti a lehetséges olvasó figyelmét.
Ki ez a Bozsik? Egy szélhámos, egy magyar Bukowski, csak a postás, aki mindig kétszer csenget, egy Mikes Kelemen vagy pszeudo-Csáth, egy gyüttment, egy Münchhausen báró, egy hipochonder, egy japán wakaíró vagy egy buddhista szerzetes, akinek ilyen szinten már mindegy?
„A szélhámos olyan, mint egyes vírusok. Pontosan fölméri, hogyan tudja kihasználni a gazdaszervezetet (sok vírus önmagától legyengül, hogy minél tovább élősködhessen). Az igazán profik sohasem semmisítik meg teljesen az áldozatukat, ki tudja, mikor lesz rá újra szükségük. Engem például arra használt, hogy megírjam ezt a könyvet. Igaz, ebben az esetben közvetítőt alkalmazott (barátomat, a wakafaragó-mestert), de ez nem változtat a tényeken.” – mondja a Vándorszakács című rész elsőszámú elbeszélője, aki az állítólagos szélhámos feljegyzését közli néminemű átalakítás (rendbeszedés, finom pucolás) után. A talált szöveg – játék vagy valóságos – nem szokatlan az irodalomban. Gondoljunk akár a legnagyobb szövegelőkre, mint például Thomas Mann vagy Umberto Eco. A megtalált szöveg közvetítésének kényszere vezeti Bozsik elsőszámú narrátorát. Magát a szerzőt? Nem, a szerző a sokrétegű narrációrendszer mögött rejtőzik. Se nem szélhámos, se nem Bukowski, sem postás, Mikes, Csáth, Münchhausen, wakaíró vagy buddhista szerzetes – hanem egy gyüttment – egy, a határok között a földre huppant földönfutó. Megfoghatatlan, elszalad, szublimálódik a szövegrétegek között. Eltűnik, ez is a célja. Elébb a testet semmisítteti meg a kémikussal, majd elméje kettőződik meg, aztán a szelleme is köddé válik. Persze, csak játszásiból.
A sokféle szöveg a játékban egyetlen kalandregénnyé alakul, amelynek három része van: a Vándorszakács, a Weissbrunni levelek rövid novellákkal és wakákkal megspékelve és a Jelentés a Kór Házából. Pikareszk. A pikareszk regény (spanyolul picaresco, a ‘csavargó’ jelentésű pícaro szóból) a 16. századi Spanyolországban létrejött népszerű műfaj, kópé- vagy kalandorregény, általában szatirikus hangvételű alkotás, melynek hőse szegény csavargó, bűnöző vagy más, a társadalom peremén élő személy, aki ügyessége és eszessége segítségével próbál boldogulni.
A Weissbrunni levelek közé, mint a korpa, belekeveredik az irodalom, a politika, az irodalompolitika. Olvashatunk a YUMI (jugoszláviai magyar irodalom) és a jugoszláv irodalom sok alakjáról – akiket ismert vagy/és fordított szerzőnk, Bozsik Péter. Előtérbe kerül a dokumentarista nézőpont, bár a beillesztett rövid metafizikus novellák és versek mindig vissza-visszabillentenek a fikció síkjára.
Kórkép-körkép jellegű szövegekkel zárul a prózakötet. Testi nyavalyák lajstroma, avagy a trópusi (vaj’magyar) író jelentése az orvosi jelentésekről. Metafizikai megsokszorozódás és rettegés.
testem láttán elfog a szédület:
romba dőlt bábeli épület
mondjuk Sziverivel.
A szövegek pontosak, de ugyanolyan joviális humorral és ironikus távolságtartással számolnak be vizsgálatokról, műtétekről, mint más szövegek például Jugoszláviáról, egy kiadós vacsoráról vagy a fogyókúrázásról. A kópé (szegény csavargó, bűnöző vagy más, a társadalom peremén élő személy: értsd irodalmár) meséli saját és mások történeteit, időnként viccesen torzítva barmocskákat bormacskákká. Közben megfutamodik és átszökik Magyarországra. Mert az embernek végül is nem gyökerei vannak, hanem lába. A sorvezetője – Nabokovval szólva – folyton átüt az élet kézírásán.
Mit szerettem ebben a könyvben? Azt, hogy sokáig tartott. Valami igen vaskos kötet minden szempontból. Sokáig hezitáltam, mielőtt hozzákezdtem. Forgattam, nézegettem, nyalogattam-kóstolgattam, mielőtt magamévá tettem volna. Most, mint minden állat koitusz után, szomorú vagyok. Mit lehet erre mondani? Hogy minden valóság a fikció műve? Vagy fordítva? Hogy is van ez? Nem emlékszem. A (svéd) postásnak viszont nagy köszönettel tartozom azért, hogy eljuttatta hozzám a könyvet, a Jelentést a Kór Házából című Bozsik Péter-művet.
Következő cikk: Magyarzó Pistike meséi
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
Izrael merész, de szörnyű szerencsejátékba kezdett
Mert ugyan a világ biztonságosabb lenne az iráni atomálmok nélkül, csak lehet, hogy elérhetetlen a cél. >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
A luxus és az infrastruktúra káosza veszélyezteti Orbán hatalmát
A szégyentelenül mutogatott luxus feletti dühhöz párosul az infrastruktúra rossz állapota miatti felháborodás – írta a >
Irán gúnyt űz az atomsorompó egyezményből
A Wall Street Journal még az éjszakai izraeli rajtaütés előtt megjelent vezércikke azt emeli ki, hogy >
Ezt csinálja Trump, amikor elakad a forradalma
Anne Applebaum az Atlanticban úgy látja: Trump a jól bevált módszerhez folyamodik, amikor kivezényli a központi >
Menedékjog Musknak Moszkvában?
Mindez talán nem is teljesen komoly, de ha továbbgondolja az ember, és Musk tényleg kénytelen lenne >
Trump hozzálátott a rendőrállam megteremtéséhez
Guardian: Az elnök az egyéb kudarcairól igyekszik elterelni a figyelmet az erődemonstrációval. Az emigránsok letartóztatása ellen >
Német hírszerző főnök: „Bizonyítékaink vannak” az oroszok NATO-országok elleni támadási terveiről
Az ukrajnai háború csupán a kezdet lehet – így áll az orosz elképzelésekben. Ennél fogva nem >
Az izraeli kormány veszélyt jelent a zsidók számára a világon mindenütt
Thomas Friedman a New York Timesban azon a véleményen van, hogy a jelenlegi izraeli kormány a >
Simicska Lajos példája intő lehet Musk számára
Jan-Werner Müller úgy véli így a Guardianben. Nem mintha a torzsalkodás változtatna a lényegen, mert a >
Donald Trump pusztító elterelő taktikája
Trump csikorgó elterelő hadművelethez folyamodott, mert nem tudja betartani ígéretét, hogy ti. kitoloncol sok millió illegális >