Ma Vilma, Ünige, Csaba, Sebőrella névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk
A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >
Kínai fogamzásgátló
Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
Rendőrségi jegyzőkönyvekből
Szebenitől. Egyszóval hiteles. >
A legjobb motor a világon
István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
A zsemle ára
Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
Napi ajánló
Jelentés Bozsik Péter új könyvéről – avagy: Én csak a postás voltam
Ki ez a Bozsik? Egy szélhámos, egy magyar Bukowski, csak a postás, aki mindig kétszer csenget, egy Mikes Kelemen vagy pszeudo-Csáth, egy gyüttment, egy Münchhausen báró, egy hipochonder, egy japán wakaíró vagy egy buddhista szerzetes, akinek ilyen szinten már mindegy? Szeles Judit (Tiszatáj):
Mit szerettem ebben a könyvben? Azt, hogy sokáig tartott. Valami igen vaskos kötet minden szempontból. Sokáig hezitáltam, mielőtt hozzákezdtem. Forgattam, nézegettem, nyalogattam-kóstolgattam, mielőtt magamévá tettem volna.
Kaptam egy könyvet postán, postán kaptam, mert nálunk itt, Skandináviában van egy titkos földalatti mozgalom, és magyar könyveket küldözgetünk egymásnak. A mozgalom központja Göteborgban van, ahol időnként még találkozókat is tartunk. Megbeszéljük olvasmányainkat. A mozgalom bevetette magát a nyilvános könyvtárközi kölcsönzésbe is. Van ugyanis egy könyvtáros a korábban említett városban, aki rendszeresen magyar könyvekre költi a svéd állam pénzét. Aztán ez a könyvtáros leadja nekünk a drótot, hogy miket lehet megrendelni. Így már sok könyv megfordult a kezemben.
Postán kaptam egy könyvet, egy postástól. Mert nálunk ők olvasnak a legtöbbet. Utána következnek csak a könyvtárosok, és legvégül én – aki alig olvasok. Mint a Bozsik-narrátor, a Vándorszakács, aki magyarul semmit nem olvas, csak a saját feljegyzéseit. Feljegyzéseket is azért készít, hogy tudjon valamit majd magyarul olvasni. Persze, mert Hollandiában nincs titkos földalatti könyvcsempészmozgalom. Inkább agyonissza/agyonírja magát.
Széttart a valóság a Bozsik-könyvben, a Jelentés a Kór Házából címűben. Senki nem tudja igazán, ki beszél a szövegben, mi a valóság és mi a fikció. Szétírja az (ál)dokumentarista stílust, a tudósítást, meg a hagyományos vallomásos műfajt, a levelet is. Rövid novellákat, verseket iktat be, amelyekben az alakok, a motívumok a vallomásosabb szövegrészekkel kacsintanak össze. A virtuális réteg, a képzelet, a vízió, a kvázi valóság összefolyik egyetlen igen emlékezetes szövegfolyammá. Az anekdotázás és a humor a megtörténhetett/megtörténhető valóság elmesélésének kohéziója, ez adja az olvasásélményt, és vezeti a lehetséges olvasó figyelmét.
Ki ez a Bozsik? Egy szélhámos, egy magyar Bukowski, csak a postás, aki mindig kétszer csenget, egy Mikes Kelemen vagy pszeudo-Csáth, egy gyüttment, egy Münchhausen báró, egy hipochonder, egy japán wakaíró vagy egy buddhista szerzetes, akinek ilyen szinten már mindegy?
„A szélhámos olyan, mint egyes vírusok. Pontosan fölméri, hogyan tudja kihasználni a gazdaszervezetet (sok vírus önmagától legyengül, hogy minél tovább élősködhessen). Az igazán profik sohasem semmisítik meg teljesen az áldozatukat, ki tudja, mikor lesz rá újra szükségük. Engem például arra használt, hogy megírjam ezt a könyvet. Igaz, ebben az esetben közvetítőt alkalmazott (barátomat, a wakafaragó-mestert), de ez nem változtat a tényeken.” – mondja a Vándorszakács című rész elsőszámú elbeszélője, aki az állítólagos szélhámos feljegyzését közli néminemű átalakítás (rendbeszedés, finom pucolás) után. A talált szöveg – játék vagy valóságos – nem szokatlan az irodalomban. Gondoljunk akár a legnagyobb szövegelőkre, mint például Thomas Mann vagy Umberto Eco. A megtalált szöveg közvetítésének kényszere vezeti Bozsik elsőszámú narrátorát. Magát a szerzőt? Nem, a szerző a sokrétegű narrációrendszer mögött rejtőzik. Se nem szélhámos, se nem Bukowski, sem postás, Mikes, Csáth, Münchhausen, wakaíró vagy buddhista szerzetes – hanem egy gyüttment – egy, a határok között a földre huppant földönfutó. Megfoghatatlan, elszalad, szublimálódik a szövegrétegek között. Eltűnik, ez is a célja. Elébb a testet semmisítteti meg a kémikussal, majd elméje kettőződik meg, aztán a szelleme is köddé válik. Persze, csak játszásiból.
A sokféle szöveg a játékban egyetlen kalandregénnyé alakul, amelynek három része van: a Vándorszakács, a Weissbrunni levelek rövid novellákkal és wakákkal megspékelve és a Jelentés a Kór Házából. Pikareszk. A pikareszk regény (spanyolul picaresco, a ‘csavargó’ jelentésű pícaro szóból) a 16. századi Spanyolországban létrejött népszerű műfaj, kópé- vagy kalandorregény, általában szatirikus hangvételű alkotás, melynek hőse szegény csavargó, bűnöző vagy más, a társadalom peremén élő személy, aki ügyessége és eszessége segítségével próbál boldogulni.
A Weissbrunni levelek közé, mint a korpa, belekeveredik az irodalom, a politika, az irodalompolitika. Olvashatunk a YUMI (jugoszláviai magyar irodalom) és a jugoszláv irodalom sok alakjáról – akiket ismert vagy/és fordított szerzőnk, Bozsik Péter. Előtérbe kerül a dokumentarista nézőpont, bár a beillesztett rövid metafizikus novellák és versek mindig vissza-visszabillentenek a fikció síkjára.
Kórkép-körkép jellegű szövegekkel zárul a prózakötet. Testi nyavalyák lajstroma, avagy a trópusi (vaj’magyar) író jelentése az orvosi jelentésekről. Metafizikai megsokszorozódás és rettegés.
testem láttán elfog a szédület:
romba dőlt bábeli épület
mondjuk Sziverivel.
A szövegek pontosak, de ugyanolyan joviális humorral és ironikus távolságtartással számolnak be vizsgálatokról, műtétekről, mint más szövegek például Jugoszláviáról, egy kiadós vacsoráról vagy a fogyókúrázásról. A kópé (szegény csavargó, bűnöző vagy más, a társadalom peremén élő személy: értsd irodalmár) meséli saját és mások történeteit, időnként viccesen torzítva barmocskákat bormacskákká. Közben megfutamodik és átszökik Magyarországra. Mert az embernek végül is nem gyökerei vannak, hanem lába. A sorvezetője – Nabokovval szólva – folyton átüt az élet kézírásán.
Mit szerettem ebben a könyvben? Azt, hogy sokáig tartott. Valami igen vaskos kötet minden szempontból. Sokáig hezitáltam, mielőtt hozzákezdtem. Forgattam, nézegettem, nyalogattam-kóstolgattam, mielőtt magamévá tettem volna. Most, mint minden állat koitusz után, szomorú vagyok. Mit lehet erre mondani? Hogy minden valóság a fikció műve? Vagy fordítva? Hogy is van ez? Nem emlékszem. A (svéd) postásnak viszont nagy köszönettel tartozom azért, hogy eljuttatta hozzám a könyvet, a Jelentést a Kór Házából című Bozsik Péter-művet.
Következő cikk: Magyarzó Pistike meséi
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Franciaország nem Magyarország vagy Törökország!”
Ezt a francia elnök közölte, miután az ellenzék azzal vádolta meg főként az utóbbi napok erőszakos >
Ellentmondásos jelek érkeznek Varsóból
Mármint, hogy mit is akar tenni Lengyelország a jogállami vitában. Gowin miniszterelnök helyettes azt közölte, hogy >
Gonosz demokrata álarcot vett fel
A kilencvenes években a zúgolódókat elkergették a munkahelyükről, manapság a konformizmus könnyebben vállalható. A soft-autokrácia, a >
A szex, a drog és a képmutatás veszedelmes koktél a politikában
A nemi kisebbségek ellen ugyancsak hadjárat folyik, ráadásul mostanában csak tovább erősödött. Ezzel együtt hiú ábránd >
Baljós gyermekbetegség
Napjainkban a baloldal elvesztette régi befolyását, sok országban egészen marginális, ám továbbra is észlelhető, hogy a >
November 25. – a gyász napja!
A VMSZ tartományi képviselői is „megtehették volna, hogy legalább nem szavazzák meg a megalázó javaslatot. De >
Szájerről cikkezik a világsajtó
Parlamenti források szerint különben a politikus eltörte a lábát, amikor lemászott az első emeleti lakásból, amely >
Isten veled, FüVÉSZ!
Az intelligenciát mérni lehet. A megszerzett tudást viszont nem lehet elvenni az embertől. A képzettségnek pontos >
Mesterlövészek
Az 1991-ben kirobbant délszláv testvérháborúkban elkövetett szörnyű rombolás gyászos szimbólumaként maradt meg emlékezetünkben két város neve: >
„Sokat elvittek, de sokan jönnek”
Így aztán nem lehet megállapítani, hogy közülük bárki is megkérdezte volna a dupla elnök urat, milyen >
Lengyel-magyar párbeszéd
Magyar és lengyel berontanak egy korcsmába, s egy óra múlva magyar és lengyel deli táncra lendül.” >
Brexit után Huxit?
A Brexit után már a Huxit, vagyis a magyar uniós kilépés sem tabu többé. Ez derül >