2024. december 22. vasárnap
Ma Zénó, Flórián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Desiré, te drága Desiré

Minden évben eljön a nap, amikor születtél, aztán karácsony, és aztán az, amikor újra meglátod a tengert, és aztán eljön a Desiré is. Szerda Zsófi (Hét Nap):

Amikor Szabadkára költöznek a jó előadások, a jó emberek, rendezők és színészek, színházkedvelők, és nyolc napig minden nagyon jó, az ember úgy érzi magát, mint ha egy nagyvárosban élne.

Aztán következik a már jól ismert letargia néhány napig, majd továbblépünk, és kezdjük várni a napot, amikor születtünk, a karácsonyt, a tengert és a következő Desirét. Addig is nézzünk vissza egy picit, milyen is volt az idei.

Első nap…

Herceg János művének motívumai alapján rendezte meg Urbán András a Gogolandet a Zombori Népszínházban. Bohócok jelennek meg a színen. Bohócként tolják be koporsóban Herceg Jánost is Gogolandbe, azaz egy elképzelt országba, melynek lakosai maguk a gogók. A csapat a Herceg regénye által felmutatott problémákat gondolta tovább, s adta hozzá saját mondatait, dalait (zene: Irena Popović). És Gogoland egy utópisztikus világ, ahol pontosan az ellenkezőjét kell mondani annak, amit gondolunk. Hiszen: „Igazat mondani — erre minden bolond képes.”

(…) Nagyon erős energiával dolgozik a zombori társulat, tökéletes indítása volt az előadás a Desiré fesztiválnak.

Második nap...

Kokan Mladenović a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban rendezte meg John Gay Koldusoperáját. Nehéz erről objektíven írnom, hiszen magam is részt vettem a munkában. A dráma szövegeit a színészek improvizációi, valamint a Kokan Mladenović és Góli Kornélia által írt dalszövegek egészítik ki. Irena Popović zenéjét öttagú zenekar adja elő élőben a színpadon. Opera ez, de filléres, a csillár műanyag üvegekből épül fel, Marija Kalabić és Tatjana Radišić valóban hihetetlenül fantáziadúsan tervezte meg az előadás díszletét és jelmezeit. A Koldusopera szövege mindmáig időszerű, a korrupt hatalmi rendszer és a kizsákmányolás sajnos ma sem idegen senki számára. De kik is ma a bűnözők és kik ma a koldusok? Azok ülnek-e a börtönben, akik valóban súlyos bűntényeket követtek el, vagy azok szabadon sétálgatnak? Nem vagyunk-e mi magunk is ugyanolyan koldusok, mint az utcán elénk kerülő kéregetők? Nem kurvult-e el máris minden és mindenki? Minden megvásárolható és minden eladó. Az előadás főhősét, Macheath kapitányt pedig végül nem más öli meg, mint a kompromisszumok.

Harmadik nap...

A Metanoia Artopédia, azaz Perovics Zoltán és Erdély Andrea az Én tökéletes vagyok — tudattalan történet című előadással érkezett a fesztiválra. A többsíkú darab középpontjában Erdély Andrea áll, egy „gordiuszi csomónak egyáltalán nem nevezhető szögesdrótkupac előke” mögött, és beszél. Néha látjuk, néha pedig eltakarja egy izgő-mozgó, fekete függöny. Hol menekülteket szidó magyar nénivé változik, hol egy plázacicává, hol pedig egy ollóit csattogtató, mutáns tengeri rákká formálódik, mely a tengerbe ömlött olajtól és egyéb, emberek által okozott szennyeződéstől vált mutánssá. S amíg beszél, körülötte alakul, formálódik Perovics díszlete, mintha egy varázslatot látnánk. Színházi varázslatot. Átúszik felettünk egy menekültekkel teli papírmasé csónak, majd farkasok jelennek meg, füst, köd, lebegő bevásárlószatyrok, és egy világvégére emlékeztető apokaliptikus színpadképből lépünk ki a való világba.

Negyedik nap…

Várnagy Kristóf, Frenák Pál táncosa és asszisztense workshopot tart, oda igyekszünk délelőtt mi is. Kell a mozgás, nem lehet egy hétig csak a színház sötétjében ülni. Titkon azért reménykedünk, hogy nem lesz túl kemény. És ki is bírjuk, még mi, puhányabbak is. Egy óra bemelegítés, nyújtás, ropogó csontok, ismerkedünk a talajjal. (…)

Folyt. köv.

2016. november 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A komplex nemzeti identitás „kísérleti egerei”

Könnyű azoknak, akik úgy védekeznek a másság ellen, hogy bezárkóznak az egyidentitású kuckóba. Azoknak a kozmopolitáknak >

Tovább

Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?

A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >

Tovább

A küszöb előtt várakoznak

Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >

Tovább

A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!

Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >

Tovább

A nemzeti identitásról…

Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >

Tovább

EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!

Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >

Tovább

Az Akadémia győzött!

Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >

Tovább

A kormányhű celebek országa

A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >

Tovább

„Mikor korlátozható a szabadság?”

A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >

Tovább

„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?

A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >

Tovább

Erkölcs(telenség)

Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >

Tovább

Erkölcs(telenség)

A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >

Tovább