2025. április 19. szombat
Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Desiré, te drága Desiré

Minden évben eljön a nap, amikor születtél, aztán karácsony, és aztán az, amikor újra meglátod a tengert, és aztán eljön a Desiré is. Szerda Zsófi (Hét Nap):

Amikor Szabadkára költöznek a jó előadások, a jó emberek, rendezők és színészek, színházkedvelők, és nyolc napig minden nagyon jó, az ember úgy érzi magát, mint ha egy nagyvárosban élne.

Aztán következik a már jól ismert letargia néhány napig, majd továbblépünk, és kezdjük várni a napot, amikor születtünk, a karácsonyt, a tengert és a következő Desirét. Addig is nézzünk vissza egy picit, milyen is volt az idei.

Első nap…

Herceg János művének motívumai alapján rendezte meg Urbán András a Gogolandet a Zombori Népszínházban. Bohócok jelennek meg a színen. Bohócként tolják be koporsóban Herceg Jánost is Gogolandbe, azaz egy elképzelt országba, melynek lakosai maguk a gogók. A csapat a Herceg regénye által felmutatott problémákat gondolta tovább, s adta hozzá saját mondatait, dalait (zene: Irena Popović). És Gogoland egy utópisztikus világ, ahol pontosan az ellenkezőjét kell mondani annak, amit gondolunk. Hiszen: „Igazat mondani — erre minden bolond képes.”

(…) Nagyon erős energiával dolgozik a zombori társulat, tökéletes indítása volt az előadás a Desiré fesztiválnak.

Második nap...

Kokan Mladenović a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színházban rendezte meg John Gay Koldusoperáját. Nehéz erről objektíven írnom, hiszen magam is részt vettem a munkában. A dráma szövegeit a színészek improvizációi, valamint a Kokan Mladenović és Góli Kornélia által írt dalszövegek egészítik ki. Irena Popović zenéjét öttagú zenekar adja elő élőben a színpadon. Opera ez, de filléres, a csillár műanyag üvegekből épül fel, Marija Kalabić és Tatjana Radišić valóban hihetetlenül fantáziadúsan tervezte meg az előadás díszletét és jelmezeit. A Koldusopera szövege mindmáig időszerű, a korrupt hatalmi rendszer és a kizsákmányolás sajnos ma sem idegen senki számára. De kik is ma a bűnözők és kik ma a koldusok? Azok ülnek-e a börtönben, akik valóban súlyos bűntényeket követtek el, vagy azok szabadon sétálgatnak? Nem vagyunk-e mi magunk is ugyanolyan koldusok, mint az utcán elénk kerülő kéregetők? Nem kurvult-e el máris minden és mindenki? Minden megvásárolható és minden eladó. Az előadás főhősét, Macheath kapitányt pedig végül nem más öli meg, mint a kompromisszumok.

Harmadik nap...

A Metanoia Artopédia, azaz Perovics Zoltán és Erdély Andrea az Én tökéletes vagyok — tudattalan történet című előadással érkezett a fesztiválra. A többsíkú darab középpontjában Erdély Andrea áll, egy „gordiuszi csomónak egyáltalán nem nevezhető szögesdrótkupac előke” mögött, és beszél. Néha látjuk, néha pedig eltakarja egy izgő-mozgó, fekete függöny. Hol menekülteket szidó magyar nénivé változik, hol egy plázacicává, hol pedig egy ollóit csattogtató, mutáns tengeri rákká formálódik, mely a tengerbe ömlött olajtól és egyéb, emberek által okozott szennyeződéstől vált mutánssá. S amíg beszél, körülötte alakul, formálódik Perovics díszlete, mintha egy varázslatot látnánk. Színházi varázslatot. Átúszik felettünk egy menekültekkel teli papírmasé csónak, majd farkasok jelennek meg, füst, köd, lebegő bevásárlószatyrok, és egy világvégére emlékeztető apokaliptikus színpadképből lépünk ki a való világba.

Negyedik nap…

Várnagy Kristóf, Frenák Pál táncosa és asszisztense workshopot tart, oda igyekszünk délelőtt mi is. Kell a mozgás, nem lehet egy hétig csak a színház sötétjében ülni. Titkon azért reménykedünk, hogy nem lesz túl kemény. És ki is bírjuk, még mi, puhányabbak is. Egy óra bemelegítés, nyújtás, ropogó csontok, ismerkedünk a talajjal. (…)

Folyt. köv.

2016. november 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette

A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >

Tovább

A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése

A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a >

Tovább

Egy új nemzedéki mítosz

Természetesen ebben a küzdelemben a hatalom az állami erőszak bevetésével elfojtja az egyetemista megmozdulásokat. Ezt Vučić >

Tovább

MAGYAR TYACIK

Magyarországon és Szerbiában is most valójában a jelenlegi hatalmi elit uralmának a megőrzéséről van szó, amelyik >

Tovább

A nagytőkések vásárolták meg a maguk Hitlerét

A legkínosabb Trump helyzete, aki Amerikát újra naggyá akarja tenni, miközben a valódi célja az, hogy >

Tovább

A nagyon rövid időre megcsillanó a csillag

Nagy és felesleges luxusnak számít úgy írni, hogy legalább a lelkemben ne rejtőzködjen a remény, hogy >

Tovább

AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI

Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >

Tovább

A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták

Sokszor megfordult a fejemben a kérdés, hogy hol lett öngyilkos a szocializmus?  A választ keresve egyre >

Tovább

Megérkeztem. Szerbiában a helyzet változatlan

A lakásom egyik ablaka, a zajos sugárúti útkereszteződésre nyílik, a másik pedig egy játszótérre és a >

Tovább

Roletták mögött…

A jelek arra utalnak, hogy hazárdjátékos Vučić pánikban van, mindenképp nyerni akar, húzza az időt, fokozza >

Tovább

A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI

Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >

Tovább

„Mert gyilkosok közt cinkos, aki néma"

Úgy igaz, a legkényelmesebb elfordítani a fejünket és csodálatos történeteket írni. Beszélni valami másról, szépen, okosan, >

Tovább