Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Nikolić esélyei
J. Garai Béla
A helycserére vonatkozó állítólagos döntés azért született, állítja az újság bennfentes informátora, mert Vučić komoly intelemként fogta fel a bulgáriai eseményeket, ahol ugyancsak vereséget szenvedett a kormánypárt elnökjelöltje, és emiatt távoznia kellett Bojko Boriszov miniszterelnöknek is. J. Garai Béla (Vajdaság Ma):
A legújabb szerbiai politikai társasjáték egymilliós kérdése az, hogy ki lesz a befutó a tavaszra esedékes elnökválasztásokon? A dolgok jelenlegi állása szerint az, aki Tomislav Nikolićra tippel, valószínűleg előre lemondhat a nyereségről.
Pedig a hivatalban levő elnök – mint már többször nyilatkozta – szilárdan meg van győződve róla, hogy kiválóan végzi a dolgát, és vele szemben semmi esélye sincs az ellenzéki aspiránsoknak. Ha tőle függne, akár ki sem kellene írni a választásokat, felesleges macera, mert úgyis ő fog győzni. Azt ugyan nem tudni, hogy mire alapozza megingathatatlan optimizmusát, ha csak nem a radikálisokból európaivá avanzsált eszmetársai szűk körének véleményére, vagy arra, hogy a rajongva szeretett keleti testvér is beszáll a küzdelembe a maga propaganda eszközeivel. Esetleg a vele egy húron pendülő banjalukai szövetségesének, Milorad Dodiknak a véleményére támaszkodik, aki szerint Nikolić igenis rászolgált egy újabb mandátumra. A felmérések ugyanis rendre ellenlábasai biztos győzelmét jósolják még akkor is, ha sikerülne eljutnia a második körbe.
Hogy mi csorbítja a szerb államfő tekintélyét és mi rombolja esélyeit, arról a rosszmájú krónikások kötetekre valónyit gyűjtöttek össze, lásd a „Tomine glupe izjave…” (Tomo ostoba nyilatkozatai”) című internet portálokat. Kétségtelen, hogy kevés vezető államférfi nevéhez fűződik annyi átgondolatlan és szórakoztató kijelentés – hogy államelnökről lévén szó, ne használjunk erősebb kifejezéseket -, mint Nikolićéhoz. Közszerepléseivel egy egész nemzet mulattatásáról gondoskodik. A kínai elnök látogatása idején például azzal botránkoztatta meg az ázsiai nagyhatalom vezetőjét, hogy „kis sárga emberekről” beszélt, akik majd eljönnek és „isznak a Morava vízéből”, amint ezt egy múlt századi szerb csillagjós megjövendölte. Egy Újvidéken tartott ünnepségen azzal mulattatta meg a közönséget, hogy Vivaldit is a kitüntettek közé sorolta. A migránsválságról is megvan a véleménye: szerinte a migránsok azokba az egykori gyarmattartó országokba igyekeznek, amelyek elrabolták az ott kiásott dinoszaurusz-, és mamutcsontokat, és most elindultak megkeresni saját kincseiket.
Iskoláztatásáról pedig imigyen példálózott: „Szerencsétlen volt a gyermekkorom, még iskolába is kellett járnom”, vagy: „Azért nem fejeztem be az egyetemet, mert rossz volt a törvény”. Saját képességeiről is többször nyilatkozott: „Isten hat nap alatt teremtette meg a világot, nekem elég volt kettő, hogy megrengessem”; „Csodálatosan játszik ez a Ronaldinho, mintha magamat látnám, amikor gyerekként a bajcetinai legelőn fociztunk”…
Egyáltalán nem tűnik tehát alaptalannak annak a száz szerb értelmiséginek a véleménye, akik olyan elnököt szeretnének látni az ország élén, „aki egyenrangú partnerként tárgyalhat a külföldi vezetőkkel, és akinek az intézkedései és kijelentései miatt senkinek sem kell majd szégyenkeznie Szerbiában”. Ezért fordultak a napokban nyilvános felhívással Saša Janković jogvédőhöz, hogy vállalja el az elnökjelöltséget. (…)
Nikolić nem sok sikerrel kecsegtető ambíciója hű eszmetársának, Aleksandar Vucicnak okozza a legnagyobb gondot. El kell döntenie, hogy kiáll mellette, teljesíti kívánságát és őt nevezi meg a haladópárt elnökjelöltjének, vagy valaki mást a párt soraiból, akinek jobbak a kilátásai a győzelemre. Ha ugyanis Nikolićot állítják hadrendbe és ő csúfos vereséget szenved, ahogyan a közvélemény kutatások jelzik, akkor ez komolyan megrendítené a hatalmi párt pozícióját. Azaz kormányválságot idézne elő: Vučić ugyanis többször kijelentette, hogy lemond a kormányfői posztról, ha a SNS-jelölt alulmarad az elnökválasztáson. S akkor nincs kizárva, hogy jövőre rendkívüli parlamenti választásokkal is megörvendeztetnek bennünket. (…)
A jelek szerint már Vučić sem nagyon bízik azokban a korábbi jóslatokban, hogy Nikolićnak elég lesz a győzelemhez, ha ő támogatja. Mivel úgy látszik, nem tudja őt lebeszélni ambíciójáról, hogy másodszor is megpályázza az elnöki posztot, ezért kettejük megbeszélésén az elmúlt hétvégén állítólag olyan salamoni döntés született, amely mindkettőjük számára elfogadható. A Nedeljnik c. lap bizalmas forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Vučić kész átvállalni az elnökjelöltséget, a kormányfői posztot pedig átengedni Nikolićnak. Így a kecske is jól lakna, és a káposzta is megmaradna - ebben az esetben a haladópárti hatalom. Kit érdekel, hogy Vučić korábban többször is megfogadta, hogy nem érdekli az elnöki hivatal? Egy szószegés ide vagy oda már nem számít, ha ilyen sorsdöntő dolgokról van szó.
A helycserére vonatkozó állítólagos döntés azért született, állítja az újság bennfentes informátora, mert Vučić komoly intelemként fogta fel a bulgáriai eseményeket, ahol ugyancsak vereséget szenvedett a kormánypárt elnökjelöltje, és emiatt távoznia kellett Bojko Boriszov miniszterelnöknek is. A lap azt is tudni véli, hogy Nikolić is hajlik az alkura, és szívesen elvállalná a miniszterelnökséget.
Hogy egy ilyen, sakkterminussal élve, rosálás mit hozna az országnak, azt nehéz megjósolni. De hogy az uniós csatlakozási folyamatnak nem kedvezne, arra mérget vehetünk. Elég, ha Nikolić legutóbbi oroszországi látogatásakor elhangzott kijelentését említjük, miszerint „eljött az ideje, hogy más hangon beszéljünk Brüsszellel, hogy megtudjuk, ultimátum elé állítják-e Szerbiát a csatlakozás előtt, hogy ismerje el Koszovó függetlenségét”.
Attól nyilván nem tart, hogy akkor netán Brüsszel is más hangot üt meg Szerbiával szemben. A bajcetinai Ronaldinho talán úgy gondolja, hogy ebben az esetben legfeljebb megpályázzuk a guberniumi státuszt „anyácskáéknál”.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >