Ma Zénó, Flórián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Csoóri Sándor meghalt
„Már évtizedek óta nem láttam, amiért most hibáztatom magam. Hiányozni fog, s emlékeztetni bennünket arra a megfejthetetlen rejtélyre: a magyarok közös ügyére, amely épp annyira hiányzik nekünk, mint ő.” Tamás Gáspár Miklós (hvg.hu):
„Boldog vagyok, mert szép a nyár/s végre nyűg nélkül lehetek./Ahhoz se kell most értenem,/mit a világból megvetek” – remélem, evvel az érzéssel ment el Csoóri Sándor ebben a nyárutói kánikulában.
Írt sok mindent, átélt sok mindent, tett sok mindent.
Olyan ember volt, aki sokszor jutott az eszünkbe akkor is, amikor hallgatott. Bele volt keverve mindenbe, ami lényeges volt a Duna-medencei magyaroknak az utóbbi ötven-hatvan esztendőben.
Parasztok közül indult a magyar parasztság fölemelkedésének elfelejtett, le is tagadott korszakában. Meghalt akkor, amikor a „paraszt” szó már megint csak sértés, dacosan vállalt lázongó, szociális tartalma kifakult, eltűnt.
„Népi írónak” számított költői ifjúkorában; ma rászólnak az írástudóra, ha a „nép” szót használja, mondván: populista az istenadta. A „tömeg” szót használják helyette, megvetően. Megint.
Szívügye valamikor a kisebbségi magyarság volt. Föl is vette a magyar állampolgárságot több százezer erdélyi magyar, s megindult az áradat: előbb Magyarországra, aztán Angliába, Németországba, Spanyolországba. A vajdasági magyar közösség megszűnőben van a kivándorlás miatt.
Csoóri szívből támogatta a magyar jobboldalt, bár a magyar jobboldal nem olyan, mint ő, ha van is néhány meggyőződése, amelyben Csoórival osztozik. De ő már a jobboldalé, bármilyen fura ez voltaképpen. Hol van már a Csoóri Sándor népe? Hol van bármi, amiben nemzedéke hitt? Ott, ahol ő lesz nemsokára. A temetőben.
Nagyon szeretetre méltó ember volt, nagyon bájos, nagyon kifinomult. Szerette a képtárakat. A korai németalföldi festészetet különösen. Bach, Buxtehude zenéjét nagyon. Hogy a verseire, esszéire, filmjeire emlékezni fognak-e unokáink, nem tudom. Lehet. De különös – és végül is tragikus – emberi alakjára bizonnyal.
Már évtizedek óta nem láttam, amiért most hibáztatom magam. Hiányozni fog, s emlékeztetni bennünket arra a megfejthetetlen rejtélyre: a magyarok közös ügyére, amely épp annyira hiányzik nekünk, mint ő.
Következő cikk: Tartalék
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A komplex nemzeti identitás „kísérleti egerei”
Könnyű azoknak, akik úgy védekeznek a másság ellen, hogy bezárkóznak az egyidentitású kuckóba. Azoknak a kozmopolitáknak >
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >