Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Márai Sándor a „jobboldaliságról”
„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Magyar-roma nyelvi rokonság
Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >
A Radetzky-induló hiteles története
Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Napi ajánló
Dicshimnusz a csülökről
Az Írói fogások bőségtáláról csemegézünk
„Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, mi daráljuk-e a húst, vagy minket darálnak-e...” Szijjártó Gabriella (Szabad Föld):
„NEM TÖRTÉNIK BENNE SEMMI, csak az, hogy egy ember megeszik egy halat” – mondta egy nyomdász a Szindbád című írást átolvasva. Valóban csak ennyiről szólna Krúdy és a magyar irodalom többi, evéssel kapcsolatos műve?! A választ keressék a fővárosi Petőfi Irodalmi Múzeumban, az Írói fogások című kiállításon 2017. március 31-ig! A képzeletbeli étlapon megtalálhatók Krúdy odakozmált kispörköltjén kívül Kosztolányi vegetáriánus étrendje és Ady édesanyjának konyhai jegyzetei is. Írásunk csupán csemegéz a bőségtálból.
Emma asszony 1893-ban született egy füstös pesti kávéházban vagy szerkesztőségi szobában, tizenhárom évet élt, de komoly életművet hagyott maga után: egy kötetre való levelet és egy remek szakácskönyvet. Hogy is van ez?! A negyedik évét taposó irodalmi lap, A Hét a polgárság művelt asszonyaiban remélt hűséges előfizetőkre találni, s az ügy érdekében az egyik újságíró-szerkesztő, Ignotus asszonybőrbe bújt.
Az Emma asszony levelei hallatlanul népszerű rovat lett, amelynek egyik mellékszálaként 1901-ben receptek beküldésére kérte az írókat és az olvasókat; ezek gyöngyszemeiből állt össze a következő évben A Hét szakácskönyve.
Egyfajta korabeli gasztronómiai blog jött létre: a receptek mellett számos hozzászólás, levél látott napvilágot, gyakran egymás véleményére reflektáltak a szerzők – a háziasszonyokon kívül olyan nevezetes személyek, mint Mikszáth Kálmán és Tömörkény István, valamint Bródy Sándor, Fadrusz János és Hermann Ottó neje.
Olykor bizony a feleségek szakácstudománya és sikere megközelítette – ha épp le nem főzte – férjuruk olvasottságát. Móra Ferencné már 1922-ben kiadott egy kötetet Szegeden Mit főzzünk? címmel, majd néhány év múlva még nagyobb vállalkozásba fogott. Férje így háborgott a hír hallatán: „Megirigyelte tudniillik irodalmi sikereimet, s most ő is ír. Természetesen szakácskönyvet; állítólag több haszon lesz rajta, mint az én összes irodalmi remekemen.” Móráné előszót is kért az urától, de ezt az író nem vállalta – így a később számos kiadást megért kötet Móra közreműködése nélkül jelent meg. A könyv igen fontos mérföldkövet jelentett a magyar kulinária történetében: ez az első olyan szakácskönyv, amely pontos anyaghányadokat és elkészítési időket is tartalmaz.
A világirodalom leghíresebb süteménye, Proust madeleine-je az emlékezés hosszú folyamatát indítja el – Krúdy Gyulánál ezt a szerepet a főtt marhahús és a velős csont tölti be. Kétségkívül ő a XX. századi magyar irodalom leghíresebb ínyence, aki szerint „az étkezés kultusza nemegyszer felülmúlja a nő és a szerelem jelentőségét”. Míg ő prózában brillírozott, Berda Józsefet az örömteli evés megverselőjeként tisztelhetjük.
Aligha akad költő, aki ilyen közvetlen kapcsolatot élt volna át a gyomra és a világ állapota között, aki ilyen ódai magasságokba emelte volna a csülökpörköltet, a rizottót vagy a pöfeteggombát.
Miközben Jókai Mór felesége, Laborfalvy Róza fogadásnak is beillő ebédjeivel büszkélkedett, Mikszáth Kálmán karcolataiban megörökítette a parlamenti étkezéseket, és Móricz Zsigmond zsíros torokról anekdotázott kedélyesen, egyre nagyobb ismertséget és hívet szerzett magának egy különös figura: Bicsérdy Bélát a nyers, vegetáriánus táplálkozáson alapuló életmód magyar apostolaként jegyzik. Nagy hangsúlyt fektetett a testedzésre, a helyes légzésre – cserébe az élet évszázadokig(!) terjedő meghosszabbítását ígérte. Az 1920–30-as években valóságos tömeghisztéria alakult ki körülötte, a követők és az ellenzők tábora se volt csekély. Kosztolányi Dezső a felesége hatására tért át a nyers kosztra, bár csupán egy évig bírta. Karinthy viszont a kétkedők táborába tartozott, olyannyira, hogy 1926-ban nyílt levelet írt Bicsérdynek: „Nem a húshoz ragaszkodom én, nem is az összes italhoz… én lemondok a dohányzásról, és lemondok a szerelemről is. De mindezekről akkor mondok csak le, hogy ha ön valami egyebet tud ajánlani cserébe mindezekért. Csak nem gondolja talán, hogy a száz év, amit ön ígér, ellenérték lehet mindezekért? A tartalmat nem lehet tartammal pótolni, kedvesem.”
Nem törvényszerű, hogy aki szenvedélyesen ír recepteket, élvezettel állít össze menüsorokat, és szívesen főz a barátainak – mint tette azt Petri György –, az kéjes örömet érez étkezés közben. A költő maga alig evett.
Élete utolsó hónapjaiban (2000-ben hunyt el) már csakis egy szakácskönyvön dolgozott, és hagyatékában megtalálták egy csigás receptkötet tervezetét. A közelgő halállal is önironikus hangon, „konyhanyelven” néz szembe:
„Kiélvezem a maradék időt, / mint ínyenc a húsos cubákokat / – csontig lerágom végnapjaimat”
(Búcsúzás).
A konyha és az íróasztal között legserényebben ingázó kortárs író Cserna-Szabó András. A kulináris krimik feltalálója, a hasnovellák és gasztroesszék megújítója, aki sokat tud a főzés és a képzelet, az evés és az erotika összekapcsolódásáról.
Például azt is, hogyan lehet egyszerre fejben főzni és szeretkezni (Szíved helyén épül már a Halálcsillag).
Nemcsak az evés öröme ad örök témát, hanem annak hiánya, a nélkülözés, a koplalás is. És mára megjelent egy újabb irodalmi gasztrohalmaz: a táplálkozási zavaroké.
Az étkezés torzulása, a mániás evés Parti Nagy Lajos írásainak visszatérő motívuma. Az étkezés ártalmasságáról című monodrámában egy zsírégető csodaszerrel házaló, valójában mániás evéssel küzdő ügynök előadását követhetjük végig. A hullámzó Balaton című novellában pedig egy zabálási versenyeken induló sportbajnok mondja el történetét, akinek élete végére saját végletesen elhízott teste lesz a börtöne.
Nemhiába írta találóan Örkény István: „Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, mi daráljuk-e a húst, vagy minket darálnak-e...”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Egyesített erővel a nemzetközi jog ellen
Netanjahunak rengeteg dolga lenne otthon, mégis – és a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC) körözése ellenére – >
Orbán Viktor vörös szőnyeget terít Netanjahu lábai elé
Ugyanakkor Maya Sion, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora súlyos hibának tartja a látogatást. Mert azzal mindenekelőtt >
SÓHIVATAL LETT A MAGYAR NEMZETI TANÁCS!
Szinte szánalmas nézni az MNT-ülések TV-közvetítését, amelyek alatt a tanácstagok mukkanni se mernek! Az üléseken az >
Szerbia katonai unióról álmodik Magyarországgal
A megfigyelők a két ország együttműködését aggodalommal szemlélik. Vučić és Orbán jó kapcsolatokat ápol Moszkvával. A >
Egy szokatlan barátság
A Budapestről, illetve Tel Avivból keltezett összeállítás szokatlan barátságnak nevezi Orbán és Netanjahu viszonyát, bár mint >
A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata
Aztán a berlini választásokra terelődik a szó. A választásokon a Linke nevű párt győzött. Berlin, akárcsak >
Vance grönlandi vendégszereplése erkölcsi szempontból téves, stratégiailag pedig katasztrofális
Timothy Snyder a Guardianben azt gondolja, hogy Vance kurta grönlandi vendégszereplése nem csupán erkölcsi szempontból volt >
Lázadnak a szerb és török fiatalok, a Nyugat sunyi módon hallgat
Paul Lendvai szerint ugyan a tömegek más és más okból fordultak szembe Ergogannal, illetve Vučić-tyal, de >
Pásztor Bálint valljon színt!
A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >
Netanjahu Budapesten
Szinte az egész világsajtó beszámol arról, hogy a Nemzetközi Büntető Bíróság letartóztatási parancsa ellenére a héten >
Az már fasizmus, ami most van Amerikában
Így értékeli a Die Zeitban a Yale Egyetem filozófusa, Jason Stanley, aki éppen ezért két professzor >
A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA
Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >