Ma Bonifác, Gyöngyi névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„Verset nem lehet kacagva írni”
Interjú Terék Annával, költővel, pszichológussal
„Öt halott nőnek az életét és halálát mutatja be a könyv, azt próbáltam benne körüljárni, hogy hol kezdődik a pokol.” Szerda Zsófi (Hét Nap):
(…) * A múltkor, amikor beszélgettük, éppen azt mesélted, hogy te Budapesten tanultál meg igazán jól szerbül.
— Már a gimnáziumban gagyogtam, de Topolyán nem arról volt híres az iskola, hogy mindenkit jól megtanítanak szerbül. Szabadkán aztán az összes osztálytársam folyékonyan beszélte az állam nyelvét, rajtam kívül. Később, amikor a legjobb barátomnak belgrádi barátnője lett, aki egy szót sem tudott magyarul, rá voltam kényszerítve, hogy elkezdjek szerbül beszélni. Nagyon féltem. Az ember addig nem is tud elkezdeni egy nyelvet tanulni, amíg nincs bátorsága megszólalni rajta. Ettől a Lidija nevű barátnőmtől kezdtem el tehát szerbül tanulni. Sokat segített, bátorított, és ez adott egy jó alapot. Aztán feljöttem Budapestre, s egy csomó horvát fiatallal találkoztam, akik szintén nem tudtak egy kukkot sem magyarul. Beírattam őket nulladik évre. (Nevet.)
Nem értettek semmit, nem tudták, melyik az ime, melyik a prezime... Barátkozni kezdtünk, és megint rá voltam kényszerülve, hogy horvátul/szerbül beszéljek, és megtanultam.
* Mennyire igényled a kapcsolattartást más írókkal, költőkkel? Mennyire fontos a visszajelzésük?
— Valójában nagyon kevés barátom van, aki ír. És van talán egy-kettő, akinek a véleményére nagyon adok, nekik megmutatom, amit írok. De nem azért, mert ők is írók, sokkal inkább azért, mert a gondolkodásmódjuk vagy hasonlít az enyémhez, vagy nagyon különbözik, és amiatt tetszik.
Sokkal inkább van arra szükségem, hogy egy egyszerű olvasó mondja el, mit lát a verseimben. Neki mit mondanak.
A költő barátaimtól is inkább ezt várom. A véleményekre vagy hallgatok, vagy nem. Az embernek magának kell éreznie, mennyire jó, mennyire kiadható egy anyag, és hogy mennyire tart abban a stádiumban a mű, hogy kiengedheti a kezéből, és saját útjára bocsáthatja a szöveget.
* Sokat olvasol?
— Mikor hogy. Ez hullámokban jön. Mikor sok időm van, akkor sem biztos, hogy sokat akarok olvasni. Ha dolgozom valamin, és írok, akkor kevés dolgot olvasok, mert zavar a két dolog egyszerre. Nem szeretném, hogy hatással legyenek egymásra. De olyan is van, hogy nincs sok időm, mégis sokat olvasom.
* Verseidet diákok és profi színészek is szavalják, szövegeidhez rendezők nyúlnak. Milyen érzés visszahallani a leírt szavaidat egy színpadról?
— Jaj, az nagyon jó érzés. Izgalmas figyelni, hogy ki mit lát bele a verseimbe, ki hogyan interpretálja, mit akar velük elmondani a hallgatóságnak.
És hát ez egy óriási megtiszteltetés is, hogy élek, de már hallom vissza a verseimet, és nem halálom után lettem népszerű a szavalók körében. (Nevet.)
Ennél nagyobb megtiszteltetés egy írónak vagy költőnek, azt hiszem, nem is kell.
* Vannak készülő könyvek a fiókodban? Vagy esetleg már a kiadónál?
— Több is van, igen. A drámáimat elvileg az idén adja ki az újvidéki Forum Könyvkiadó. A tervek szerint három hosszabb dráma és három jelenet lesz a könyvben. Aztán ott van A halott nők. Ezt most fejezgetem, éppen csak időm és türelmem nincs, hogy leüljek, végigolvassam még egyszer az egészet, tisztázzam a maradék hibákat, és elvégezzem az utolsó csiszolásokat. Mindezek mellett pedig a Móricz Zsigmond-ösztöndíj alatt írt szövegeim is lassan kezdenek összeállni, azaz összeérni egy könyvvé.
* Halott nők?
— Öt halott nőnek az életét és halálát mutatja be a könyv, azt próbáltam benne körüljárni, hogy hol kezdődik a pokol. Még életünkben vagy utána? Mi az, amit pokolnak foghat fel az ember? A szereplők mind kitalált személyek, de az inspiráció több helyről ered, s én is benne vagyok mindegyikükben egy kicsikét.
* Van olyan szerinted, hogy női téma?
— Van, és legtöbbször férfiak tudnak nagyon jó női könyveket írni, akármennyire tagadják is ezt. Hrabal, Kundera, ők mind nagyon női írók. Vagy Flaubert Bovarynéja, mely elszabadította a poklot. Hiszen régebben a férfiak nem fejthették ki olyan szabadon az érzelmeiket, vívódásaikat, így az írók női szájakba adták ezt.
* Írtál már drámát is. Nem is egyszer. Nehezebb volt, mint verset írni?
— Inkább vicces volt. Mégis nagyon leizzadtam, amikor először írtam drámát az Újvidéki Színház drámaíró versenyén. Remegtem, és ideges voltam. Másodszor ugyanez történt, mégis játéknak fogtam fel. Az egész rendezvény levegőjében benne van a játékosság. Ez az együtt játszás öröme volt számomra, nem pedig az óriási teljesítményre való törekvés pillanata. Nem azon volt a hangsúly, hogy minél magasabb röptű alkotás szülessen meg ilyen rövid idő alatt, hanem azt néztem, hogy gyakorlatban mennyire lehet valami vicceset vagy szórakoztatót írni.
* Egyébként verset csak akkor írsz, amikor valami zavar, vagy szomorú vagy?
— Én jó verset, mely örömről szólt, még nem olvastam. Komikus könyveket, novellákat igen, de jó verset nem. Vagy nem jó, vagy nincs is.
Ha jó kedvem van, nem írok. Legfeljebb vicces drámát. Verset nem lehet kacagva írni.
Ha az embernek jól áll a szénája, akkor nagyon kevés verset ír.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
BIZALOMVESZTETT, HITELTELEN MNT
A testület csak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területével >
Az összebékíthetetlen táborok
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >