2026. május 2. szombat
Ma Zsigmond, Atanáz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >

Tovább

Választások 2016

Új magyar politikai erő a Vajdaságban - 2. ész

A magyar választók mindössze 6.4 százalékának szimpatikus az SNS politikai pártként. Szekeres W. István (Figyelő Online):

A vajdasági magyar politikai szcéna legfrissebb fejleményeivel foglalkozó sorozatunk előző részében megmutattuk, milyen jelentős változások zajlottak le arrafelé alig másfél év alatt. Most azt járjuk körül, milyen okok vezetek a Magyar Mozgalom megalakulásához.

A Magyar Mozgalom megszületéséhez három fő ok vezetett: a vajdasági magyarok egy mértékadó része nem szimpatizált a VMSZ egyre konfliktusosabb politizálásával, nem tudtak azonosulni a párt belgrádi szövetségi politikájával, illetve korábban vezető pozícióban lévő VMSZ-tagok vagy VMSZ-közeli személyek hirtelen kitaszítottak lettek pártjukban.

Miután gyakorlatilag kialakult az egypártrendszer a vajdasági magyar politikumban, a VMSZ teljes erőből rátenyerelt minden erőforrásra, és gyakran bármilyen egyeztetést mellőzve hozott döntéseket, hangsúlyosan politikai alapon, legyen szó a szabadkai színház magyar társulatának a vezetéséről, a Magyar Szó újvidéki napilap (vagy más, az MNT által felügyelt magyar nyelvű média) szerkesztéséről, vagy akár egy tetszőleges falusi magyar iskola igazgatójának kiválasztásáról. (Ezekről és a VMSZ konfliktusos politizálásának többi példájáról sorozatunk következő részében részletesebben írunk.)

A másik probléma, amit a VMSZ politizálása az utóbbi években a felszínre hozott, az a párt partnerkeresése a szerbiai politikai palettán. A VMSZ, ahogy a napraforgók teszik, fokozatosan elfordult korábbi szerbiai politikai partnereitől, akik meggyengültek a parlamentben, és a mostani szerb kormánypárt, a Szerb Haladó Párt (SNS) szövetségese lett. Természetesen a kisebbségi pártoknak elemi érdekük korrekt viszonyt ápolni a mindenkori kormánypárttal, hiszen a kisebbségek érdekeit csak így tudják hatékonyan képviselni, de a VMSZ és az SNS viszonya meghittebb ennél - a VMSZ elnökének, Pásztor Istvánnak a nyilatkozataiból úgy tűnik, szerinte az SNS és a VMSZ egyenesen remek párost alkotnak. Magyarország külügyminiszterének ugyanez a véleménye - Szijjártó Péter április 5-én mindezt Pancsován is megerősítette az SNS kampányrendezvényén.

A probléma csak ott van, hogy a vajdasági magyar szavazók nem feltétlenül tudnak rajongani egy alapvetően mégiscsak nacionalista alapokon álló szerb pártért. Ők még nem igazán tudják elfelejteni, hogy anno még a Szerb Radikális Párt soraiban volt vezető a mai államfő, Tomislav Nikolić, és a mai miniszterelnök, Alekandar Vučić. A radikálisok ikonja, Vojislav Šešelj akkoriban csúnyán beszólt a szerbiai kisebbségeknek: a vajdasági magyaroknak speciel azt mondta, ő maga ken nekik szendvicset, amikor deportálják őket a szülőföldjükről. Šešelj akkori helyettesét, Tomislav Nikolićot azóta az SNS színeiben választották az ország államfőjévé, és bár papíron kilépett a pártból, valójában az egyik legbefolyásosabb személy maradt a Haladóknál.

Függetlenül attól, hány vajdasági magyar talál összefüggést Šešelj akkori nyilatkozata és a mai belgrádi kormánypárt között, a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely friss felmérése szerint a magyar választók mindössze 6.4 százalékának szimpatikus az SNS politikai pártként. Bár az áprilisban esedékes előrehozott szerbiai választáson az SNS a fő esélyes, a velük való szoros kapcsolat a magyar szavazók jelentős részét zavarhatja, amikor pártot választanak. A Magyar Mozgalom - bár részt vett a jelenlegi szerb kormány ellenzéki pártjainak megbeszélésén - nem köteleződött el egyetlen szerbiai mainstream párt mellett sem.

A harmadik tényező az MM létrejöttében az volt, hogy a 2014-es MNT választások után több korábban fontos szerepet betöltő VMSZ-es, vagy VMSZ-közeli politikus háttérbe szorult, és a további politizáláshoz új szervezetre volt szüksége.

A Magyar Mozgalom de facto első embere ma Korhecz Tamás. A budapesti CEU-n is tanító fiatal jogászprofesszor egyrészt a szerbiai kisebbségi törvény egyik atyja, másrészt 2010 és 2014 között a Magyar Nemzeti Tanács elnöke is volt.

A 2014-es választáson Korhecz ugyanakkor már nem vállalta, hogy a VMSZ által összeállított lista vezetője legyen, ahogy fogalmazott, „politikai nyugdíjba" készült vonulni. Nyilatkozatai alapján fontosabb volt számára, hogy a rendszer tovább működjön nélküle is. Ugyanakkor megdöbbentette, hogy az általa létrehozott rendszert az új vezetés azonnal elkezdi lebontani. Ez abból az interjúból derült ki, amit egy kisebb vajdasági hetilap, a Családi kör készített vele. A hosszú, két részben közreadott interjú aztán netes megosztásokkal terjedt és ért el komoly olvasottságot. Azért kavart vihart, mert a VMSZ-irányította média akkor már hosszú hónapok óta „eldugta" Korheczet.

Az interjú üzenete egyértelműen az volt, hogy Korhecz nem viseli el félreállítását, és újra jelentkezik a vajdasági magyar politika színpadán.

Ezzel egy időben Varga Lászlónak, a VMSZ egy másik meghatározó figurájának is lehetetlenné vált a helyzete a párton belül. Varga, aki a párt alelnöke, a belgrádi frakciójának helyettes vezetője volt, illetve több választási cikluson keresztül volt képviselő a belgrádi parlamentben, és ott az EU integrációs bizottság elnöke vagy alelnöke volt, maga is aláírta az újvidéki Magyar Szó egyes újságírói által indított kiáltványt a sajtószabadság fontosságáról, majd „Mi történik?" címmel nyilvánosságra került írásában a választói akarat félreértésével vádolta meg saját pártját, elemezte a VMSZ és a közösségi intézmények friss konfliktusait, a Magyar Szó kapcsán külön kitérve a sajtószabadság kérdésére.

A VMSZ vezetése (másfél hónappal a rendes tisztújító közgyűlés után) bizalmi szavazást tartott. Az addigi vezetés magabiztosan a helyén maradt, azzal a kivétellel, hogy a korábban simán megválasztott Vargát most felmentették alelnöki tisztségéből.

A párt egy másik meghatározó alakja, az alapítók egyike, később a pártalapítvány kezelője, Józsa László sem került vissza az elnökségbe. Vargát - belgrádi képviselőségével kapcsolatos formai okok miatt - rövidesen a pártból is kizárták. Ma mind Varga, mind Józsa a Magyar Mozgalomban folytatja politikai pályafutását.

Az MM megalakulásának három fő tényezője közül (a VMSZ konfliktuskereső politizálása, a magyarok által kevéssé favorizált belgrádi szereplővel való szövetségre lépés, illetve egyes kiszorított VMSZ-vezetők egyéni ambíciói) közül a következő részben az elsőt tekintjük át: melyek voltak azok a politikai lépések, amelyek miatt nagyszámú politikailag aktív vajdasági magyar érezte úgy, hogy egy új pártot kell létrehoznia.

 

 

2016. április 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A SZERZETT JOGOK MEGMARADNAK

Különösen fontos elvárás lehet, hogy az új magyar kormány partnerként a jövőben egy plurális összetételű Magyar >

Tovább

Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?

Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >

Tovább

„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot

Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >

Tovább

Hátulról kapaszkodnának a szekérre

A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >

Tovább

VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >

Tovább

A szörnyű egyoldalúság

Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >

Tovább

A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA

Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >

Tovább

A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog

Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >

Tovább

VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!

A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >

Tovább

BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!

Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >

Tovább

BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!

Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >

Tovább

Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz

A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >

Tovább