Ma Leó, Szaniszló, Glória névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Márai Sándor a „jobboldaliságról”
„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Magyar-roma nyelvi rokonság
Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >
A Radetzky-induló hiteles története
Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Napi ajánló
Kertész Imre (1929-2016)
„Az adósság: megbeszélni, elismerni és megtanulni megbánni azt, ami történt.” Hvg.hu:
Életének 87. évében meghalt Kertész Imre Nobel-díjas író.
Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. A második világháború idején 14 éves korában zsidó származása miatt 1944-ben Auschwitzba vitték, majd a buchenwaldi koncentrációs táborba került, ahonnan a láger felszabadítása után 1945-ben tért vissza Magyarországra.
1948-ban érettségizett le Budapesten, ezután a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársaként dolgozott. Dolgozott gyári munkásként, a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályán, 1953-tól szellemi szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként.
Az 1955 és 1960 között létrejött írásokban (ezek színházi művek voltak) született meg az 1960-tól 1973-ig írt első regény, a Sorstalanság gondolati alapanyaga. A sikert és azt, hogy írói, műfordítói munkájából megélhet, igazából a nyolcvanas évek második fele, majd a magyarországi rendszerváltás hozta meg számára.
A Sorstalanság már megjelenése évében is nagy visszhangot váltott ki, igazában azonban csak a nyolcvanas és kilencvenes években keletkeztek olyan kritikák, melyek a hazai irodalmi utómodernség kánonjába sorolják. A regényt 1973-ban először visszautasították a kiadók, végül 1975-ben jelent meg.
Nagy sikere van német nyelvterületen, összegyűjtött művei 1999-ben a Rowohlt kiadó gondozásában jelentek meg. 2002-ben már a Suhrkampnál jelentek írásai. Kertész Imre jelentős műfordítói tevékenysége során Elias Canetti, Sigmund Freud, Hugo von Hoffmannstahl, Friedrich Nietzsche, Joseph Roth, Arthur Schnitzler, Ludwig Wittgenstein, valamint modern német és osztrák szerzők írásait ültette át magyarra.
1998 óta a darmstadti Deutsche Akademie für Sprache und Dichtung tagja. 2001-ben már jelölték a Nobel-díjra. 2002 október 10-én valamivel 13 óra után jelentették be, hogy első magyar íróként megkapta a díjat. Ezzel Kertész Imre lett az első olyan magyar, aki felsőfokú végzettség nélkül és magyarországi munkájáért kapta meg a díjat. A Svéd Királyi Akadémia egész írói munkásságát méltatta, „amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.
Az író a Nobel-díjról azt mondta: „Számomra nagyon érdekes, hogy a díjat a holokausztról szóló, valamint diktatúraellenes műveimért kapom. Ez valami nevelő célzatot is jelenthet a kelet-európai országok számára”. Egy német lapnak pedig azzal kapcsolatban, hogy miért népszerűbbek a művei német nyelvterületen, mint Magyarországon, kifejtette, hogy Németországban a könyvei betöltik azt a missziót, amire az író egész életében vágyik. Kertész akkor úgy fogalmazott, Magyarországon még nem történt meg a holokauszt feldolgozása. „Az adósság: megbeszélni, elismerni és megtanulni megbánni azt, ami történt.”
Kertész egyébként 2012-ben a berlini Művészeti Akadémiára bízta irodalmi hagyatékát.
A teljes Sorstalanság itt meghallgatható a szerző előadásában, de Kertész teljes életműve is hozzáférhető digitálisan.
Az író az elmúlt hónapokban betegen is részt vett az 1991-2001 közötti naplóbejegyzéseket tartalmazó A néző című utolsó könyve sajtó alá rendezésében. Legutolsó nyilvános szereplése 2015 decemberében volt, amikor a Müpában rendeztek a tiszteletére estet. Erről szóló beszámolónkat itt olvashatja. Ezen az íróbarát, Spiró György azt mondta Kertészről: „A holokauszt tapasztalata végtelen keserűséget okozott benne, és arra késztette, hogy komoly egzisztenciális kérdésekkel foglalkozzon a műveiben. Aki pedig komoly egzisztenciális kérdésekkel foglalkozik, az pengeélen jár, és bármikor könnyen átbillenhet”. Spiró szerint egyébként jó volt Kertésszel politizálni, mert egy-egy mondattal egy-egy rendszer velejéig látott: például amikor hazajött a nyolcvanas évek végén a Szovjetunióból, lakonikusan csak annyit mondott: „ezeknek végük van”.
Egyik utolsó televíziós szereplése pedig az volt, amikor Friderikusz Sándor a lakásán készített interjút 2014 augusztusában, miután – sokak rosszallását kiváltva – átvette a kormánytól a Szent István-rendet.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Senki sem nyer a vámháborúval, de Kína távolabbra tekint
A Guardian vezércikke ítéli így meg. Nagy viharra számít, ám úgy véli, hogy a viszályban az >
Weber büszke, hogy rajta van az Orbán-plakátokon
Az Európai Néppárt elnöke megtiszteltetésnek veszi, hogy az Orbán-kormány óriásplakátokon vele, von der Leyennel, valamint az >
AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI
Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >
A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták
Sokszor megfordult a fejemben a kérdés, hogy hol lett öngyilkos a szocializmus? A választ keresve egyre >
A mostani gazdasági zűrzavarból egy valaki profitál csupán: Putyin
A nyugati kereskedelmi rendszer lebontása az orosz elnök érdekeit szolgálja, ami lehet, hogy véletlen – de >
Vučić Achilles sarkát a tömegek erkölcsi tiltakozása jelenti
A volt szerb igazságügyi miniszter úgy gondolja, hogy szakértői kormány felállításával kellene megtalálni a kiutat a >
Megérkeztem. Szerbiában a helyzet változatlan
A lakásom egyik ablaka, a zajos sugárúti útkereszteződésre nyílik, a másik pedig egy játszótérre és a >
A súlyos belpolitikai válság a bukás kezdetét jelentheti a szerb elnök számára
Az elnök számára az utóbbi két évtizedben még volt ennyire nehéz a lecke, lehet, hogy rámegy >
Trumpnak Putyinba beletörik a foga
Trump azt hirdette, hogy egy nap alatt véget vet az ukrajnai háborúnak, ám az látszik, hogy >
Roletták mögött…
A jelek arra utalnak, hogy hazárdjátékos Vučić pánikban van, mindenképp nyerni akar, húzza az időt, fokozza >
Trump gazdasági felfordulást okoz eszement vámjaival
Az Economist vezércikke arra számít, hogy gazdasági felfordulást okoznak a Trump által elrendelt eszement vámok, de >
A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI
Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >