Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Olvasói levél: Elvtársak az Isten házában
„Nekünk tényleg mindegy, hogy Horthy, Tito, Ferenc Jóska vagy Milošević. Simulunk, mint álságos, hazug szerető.” Szó-Beszéd Online (a kishegyesiek hírportálja):
Dačić elvtárs húsvétvasárnapján római katolikus szentmisét látogatott Kishegyesen, a tiszteletes ezúttal is ft. esperes Brasnyó Ferenc volt.
Egy jópofa történet jutott eszembe, amit még Csuka János jegyzett le viszontagságos múltunkból, itt leírja, hogy miként köszöntötte egy kishegyesi rokkant – abban bizakodva, hogy rokkantsági járulékot kap – Nikola Pašićot a Kossuth-nóta dallamára :
„Esik eső karikára
Pasics elnök kalapjára
Ahány eső esik rája
Annyi áldás szálljon rája
Éljen a nagy radikális
Zsiveo Pasics”
Számtalan kérdést vethet fel bennünk a Dačić-történet. Merengésre és tükörbenézésre ad okot. A búskomor, sírva-vigadós magyar attitűd már unalmas. Valójában a többi mindennapi őrületeink mellett nem is rossz, hogy ez megtörtént, mert legalább kristálytisztán láttatja, hogy kik is vagyunk valójában. Újfent a bácskai gerincesség és következetesség példájának lehettünk tanúi. A mi tiszteletesünk megtapsoltatja a soviniszta és istentelen burokból átvedlett katyvasz szocialistának csúfolt européert. Legalja, nincs tovább. Ezt az aktust megmagyarázni nem lehet, vegytiszta szánalom és őrület az egész. Közösségünk tiszteletesétől elvárható lenne, hogy valamennyire tájékozott emberfia legyen, főleg, ha már Isten szolgája. Ha a klérus hivatalos politikája is ez lett, akkor tényleg befellegzett, vagy ahogy a kishegyesi mondaná : tényleg bebxxxot. Nézem a fényképet, ahol Dačić az első sorban ül, a mi templomunkban. Vajon mi járhat ennek a fejében? Unaloműzés, ingyen cirkusz vagy mi a fészkes fene? Értem én, hogy kampány, haknitúra és stb., de azért mégis. Nyugtázhatjuk, hogy nagyon posztmodern a kor, így posztmodern lett a papunk is. Viszonylagos minden, mindent lehet, minden megmagyarázható. Mit mutat nekünk ez a gesztus? Félelmet, megfelelési kényszert, régi jugómagyar-reflexeket, amit a klérusunk sem tudott kinőni? Úgy látszik kinőni ezt nem tudjuk, szerves részünkké vált, lételem. Nekünk tényleg mindegy, hogy Horthy, Tito, Ferenc Jóska vagy Milošević. Simulunk, mint álságos, hazug szerető. Pogány magyarok fogadják itt munkaebédre az Opus Dei prominenseit, mert moslékos vödör lett a világ, mi meg kishegyesiek a világ lekicsinyített mása vagyunk. Mókás miként a média beszámol az eseményről, előzményként a kishegyesi pap tapsvihart rendel el templomunkban az Elvtársnak és csatlósainak. Kisszerű az egész ügy, ezeregy hasonló abnormalitás történik nap mint nap, de igen erős üzenete van, vonatkoztatva múltbéli és jövőbeli (mert olyan is lesz) összeborulásainknak. A kishegyesi Húsvét 2016-os üzenete : álság, hízelgés és nyomoronc lelkület? Sajnos ennyi. Nem vagyok a csontkatolicizmus mintapéldánya, de ez az avantgárd hitfelfogás és lelkület számomra is erős volt. Elvtársakat a megbékélés vagy a jó Isten tudja minek a nevében téríteni, szembeköpni sokadszorra saját magunkat, amikor erre már semmilyen szükség nincs. Vagy mégis van? Az elnézéskérés teljességgel felesleges lenne, mert nem lenne rómailag katolikus. Höhöhö. Ez tényleg a sajátságos és nyakatekert felfogása az összeborulásnak, de legalább megmutatja való énünket.
Mivel mi magyarok oly büszkék tudunk lenni kultúránkra, hogy kimérten nyilvánítunk véleményt, így ezúttal is kikerülhettük a Balkán-komplexusos ordibálást, hadonászást, ellenkezést. Ez a minőség nem fertőzött bennünket. Sebaj : örvendés és tapsvihar. Ez kell nekünk. Megérdemeljük sorsunkat és nyugtázhatjuk szánalmunkat, várhatjuk a jégkorszakot és a következő patinás vendéget.
A díszfogadást és a járulékos költségeket én állom.
Következő cikk: Buksi a 7-77 éves fiatalok lapja
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?
Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >
„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot
Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >
VMDK: Elszámolás: Papíron minden rendben, de kinek a zsebében?
Az MNT háza táján a válasz minden kényelmetlen kérdésre ugyanaz: „Minden fillérrel el tudunk számolni.” Ez >