Ma Kamilla, Apor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
20 logó, amelyen csak mi, magyarok röhögünk
A Fika cafe egy svéd kávézó- és gyorsétteremlánc. A fika szó svédül kávét jelent. >
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kínai fogamzásgátló
Trkala gyűjtéséből: Kínai fogamzásgátló tabletta magyar nyelvű tájékoztatója. Az OGYI úgy visszavágta, mint a kertajtót. A fogalmazványt eredeti >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Rendőrségi jegyzőkönyvekből
Szebenitől. Egyszóval hiteles. >
A legjobb motor a világon
István barátunk (a pocsolya túloldaláról) néhány szerkezet működését hasonlította össze: >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A zsemle ára
Ma már semmi szükség sincsen se villanyórára, se gázórára! Miért? Mert ezek a mérőórák eredetileg azt >
Napi ajánló
Miszter Halhatatlan, avagy a megkerült Péhovárd
„Nemcsak Rejtő személyéről, hanem a ponyva-irodalom piaci közegéről is érzékletes képet kapunk.” Forgách Péter (Szombat):
Aki mer az nyer? – 111 éve született Rejtő Jenő
Kiállítás a Holokauszt Emlékközpontban és emlékkötet Rejtő Jenő életművéről
Van egy kortársunk, aki foglalkozására nézve színpadi szerző, zsurnalista, regényíró, költő, színész, „donhuán”, légiós, világcsavargó, öngyilkosjelölt, filozófus, librettista… és halott – legalábbis a maga módján.
Életét (utóéletét) a nyilvánosság előtt éli, személye (több mint hét évtizede) visszatérő szereplője a konyhaasztali anekdotáknak, irodalmi legendáknak, a szórakoztatóipar változatos termékeinek. Közkincs. Személye több generáció számára közismert, éppen úgy, mint irodalmi teremtményeinek groteszk alakjai. És személye egyben ismeretlen, hiszen már kamaszkorától kezdve a maga teremtette persona százarcú álcája mögé rejtőzve tevékenykedett. Kivel is élünk együtt tulajdonképpen? Kicsoda Rejtő Jenő (született Reich)?
A Thuróczy Gergely és Szilágyi Zsófia Júlia szerkesztői bábamunkája alatt született Rejtő-emlékkötet komoly elismerésre jogosult teljesítmény. Thuróczy és kollégái nem csupán lelkiismeretes filológiai és kutatói körültekintéssel dolgozták föl a hányattatott sorsú (jelenleg a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában lévő) Rejtő hagyatékot és a korábbi (olykor kritikával, olykor elismeréssel illetett) Rejtő-recepciót, hanem emellett értő-érzékeny kritikai attitűdjükről is tanúságot tettek. A feldolgozott szövegek nem morzsolódnak fel a filológiai és történeti elemzés malomkövei alatt: elevenek és izgalmasak maradnak annak dacára, hogy egy alapvetően tudományos jellegű szakmunka keretében kerülnek tárgyalásra.
Ennek legjobb példája talán a kötet gerincét adó, fogyasztható terjedelmű (cca. 160 oldalnyi) „bibliográfia-kezdemény”, melyet Thuróczy jegyez. A Rejtő pályaívét és a korabeli pesti miliőt felvázoló szövegnek nem csupán alapossága, hanem rendkívül olvasmányos, szinte –más szót nem találok rá – kedélyes hangvétele teszi az olvasást maradéktalanul szórakoztatóvá. Thuróczy érti a humort és maga is gyakorolja alkalmanként, de érzékeny szerző módjára (szinte) sose tolja előtérbe magát. Hagyja, hogy a tragédiával, harsánysággal, kicsinyességgel, zabolátlan mániákussággal, olykor
panaszos egzaltsággal
átitatott élettörténet és korhangulat magától megelevenedjen. A folyó szöveget sűrűn tarkító hivatkozások nem törik meg a szöveg kiegyenlített ritmusát, sőt: a szöveg fiziognómiájához szorosan hozzátartozik a rendkívül jó minőségű képanyag, melynek egy része a szövegbe tördelve, másik része pedig a kötet végén helyet kapó mellékletben található.
Thuróczy –helyesen – már bevezető írásában felhívja a figyelmet, hogy a monográfia műfaji sajátosságaihoz hozzátartozó, a pozitivista történetírásból származó illúziót –„minden a leírtak szerint történt, és nem máshogy” – milyen fokozott óvatossággal kell kezelni, különösen egy olyan sajátos, legendákkal és „vándoradomákkal” terhelt életrajzi hagyaték esetében, mint amilyen Rejtőé. Nem lehet eleget dicsérni a szerzőt, hiszen valóban képes fenntartani az érzékeny egyensúlyt vélemény és állítás között. Természetesen előfordulnak szövegrészek, ahol feltételezésekbe kell bocsátkozni, de az ilyen „véleményes” állításokat Thuróczy intelligensen argumentálja. Egyedül talán a Rejtő és a pszichoanalízis közti kapcsolat vázolásánál borul fel némileg ez az egyensúly: tulajdonképpen egy az egyben lehetne idézni azokat a bekezdéseket (hiszen tényleg csak néhány kósza és terjedelmében sovány szövegrészről van szó) ahol a szerző –szerintem meglehetősen naiv – összefüggéseket keres a rejtői figurák alakja és Rejtő pszichológiai profilja között. Ez a pszichologizáló attitűd szerencsére nem válik dominánssá a szövegben, de néha kifejezetten zavaró, szinte „ponyvaszerű” karaktert kölcsönöz a szövegrészeknek.
Ami azonban különös érdeme Thuróczy pályarajz-írói módszerének, hogy Rejtő szakmai pályájának példáján keresztül milyen érzékletesen képes bemutatni a Horthy-korszak politikai, kultúrpolitikai, kultúra-fogyasztói közegét. A korabeli kabaréműsorok tartalmát, stílusát elemezve, Thuróczy izgalmasan elemzi a műfaj
pesti zsidó humorból
egyenes ágon eredeztethető sajátosságait. De rendkívül izgalmas a kiadókkal folytatott, néhol erőszakos, sértett hangvételű, jogdíjakról, felrúgott megállapodásokról, kudarcba fulladt tervekről szóló levélváltásokat olvasni. Nemcsak Rejtő személyéről, hanem a ponyva-irodalom piaci közegéről is érzékletes képet kapunk. Ilyen a ponyvapiac plágium-jelenségének ábrázolása is: természetesen már az antikvitástól kezdve gyakorlat, hogy bizonyos témakörök, fordulatok, ötletek, szerencsés stilisztikai megoldások közkinccsé válnak a szerzők körében, azonban lebilincselően szórakoztató látni, hogy a szellemi magántulajdon polgári társadalmakban kialakult rigorózus fétisét mennyire felülírták a kor ponyva-irodalmában a rövidtávú piaci érdekek, megfontolások. A könyvcímek, szereplők, témák, szerzői nevek egymás közti adás-vétele, cseréje burjánzó gyakorlat volt a kiadók között.
Sajtótörténeti különlegességekből több példát is felsorakoztat a kötet: ilyen a teljes terjedelmében (!) bemutatott „Nagykörút” c. kiadvány, ami Rejtő egyik elvetélt (egyetlen lapszámot megélt) próbálkozása volt. A kiadvány nemcsak „intimpistáskodó” bulvár tartalommal, hanem például a freudizmus elméleti kereteit közérthető módon bemutató, igényes tanulmánnyal jelent meg. A korszak „magaskultúrájának” pszichoanalízis iránti szenvedélyes érzékenysége (gondoljunk a Nyugat szerzőinek témában megjelent írásaira) közismert, az azonban kevésbé, hogy az elméletek ilyenfajta travesztált közvetítését úgy látszik, már a korban is a nagyközönség érdeklődésére méltónak ítélte a bulvár műfaja. Különleges példa továbbá a harmincas évek sajtópiacán jelentkező, egyre terjedő szellemi hullafoltokra az „Egyedül vagyunk” címen megjelent nyilas kiadvány, amely a zsidó szerzők ellen indított vadászatában Rejtőt is célba vette. A támadó cikk megjelenését követően Rejtő pert indított a kiadvány és nyilas képviselő főszerkesztőjével szemben. A periratok, levelezések természetesen – eredeti formájukban – szintén megtalálhatóak a kötetben, mint ahogyan arról is olvashatunk, hogy a korabeli ellenzéki sajtó a bulvártémává vált pert milyen módon kezelte.
A fentebb felsorolt témakörök csak a töredékét adják a kötetnek. Nem beszéltünk a soha meg nem valósuló filmről, a
Miss Halhatatlanról,
aminek forgatókönyvét Rejtő írta, a Karinthy-val való barátságáról szóló epizódokról, vagy Rejtő egyre hanyatló, végül az őrületbe torkolló mentális zuhanásáról és számtalan más, a kötetben helyet kapó témáról. És helyhiány miatt nem említettük a kötet második felét kitevő, szintén magas színvonalú, önmagukban is lebilincselő tanulmányokat sem. Szerzői a már említetteken kívül: Győri Anna, Kiss Ferenc, Perczel Olivér.
Rejtőt 1943-ban munkaszolgálatra vezényelték és elpusztították. Életműve klasszikusoknak kijáró szívóssággal élte túl az 1945 utáni agresszív kultúrpolitikát. A rendszerszintű felejtés közegében írásai – melyek a szépirodalmi színvonalat mindig csak alulról közelítették, de olykor igen szorosan – közismertek maradtak, írásai mögé rejtőző személyét pedig (újra) felfedezték Thuróczy és kollégái, akiknek szívós munkája valóban egy kivételesen igényes, megkerülhetetlen kötettel gazdagítja a Rejtő-recepciót és a magyar kultúrtörténet-írás irodalmát.
Thuróczy Gergely (szerk.): Az ellopott tragédia, Rejtő Jenő emlékkötet Petőfi Irodalmi Múzeum-Infopoly Alapítvány, Budapest, 2015, 498 oldal
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Gyatra a vezetés Európában
Paul Lendvai a Der Standardban úgy ítéli meg, hogy gyatra a vezetés Európában, és a nyugati >
SZEMBEN A MAGYAR KÖZÖSSÉG ÉRDEKEIVEL
Az adófizetők pénzéből eltartott Magyar Szó december 1-je és 25-e között 20 alkalommal jelent meg. Pásztor >
Hogyan hódol be egy nemzet szégyenteljesen
A Frankfurter Rundschau publicistája, Bill Kristol szerint olyan, mintha kezdene orbanizálódni az amerikai politika. A magyar >
Putyin fegyverei és Isten hozzájárulása
Egy neves német történész úgy látja: radikalizálódik az orosz történelemkép, ezt támasztja alá, hogy a Kreml >
Mi történik, ha Trump félreérti a mandátumát
William Galston a Wall Street Journalban óva inti Trumpot attól, hogy túllőjön a célon, mert a >
Az egyetemistáknak ismét igaza van
Nem szabadulok a gondolattól, hogy napjaink egyetemistáinak sokkal nagyobb akadályokkal kell megküzdeniük, mint nekünk. 68-ban az >
Előre hozott választás Szlovákiában?
Jókora felháborodást váltott ki moszkvai látogatásával odahaza a szlovák kormányfő, hiszen az osztrák kancellár jó két >
A halálos őrület
A magdeburgi merénylet halálos őrület eredménye, de nem lehet a hagyományos keretekben értelmezni, mert a tettes >
A Georgescu-hadművelet
A Neue Zürcher Zeitung összeállítása időrendbe szedve levezeti, miként szervezték meg a Georgescu-hadműveletet, vagyis a bizonyítékok >
Sinkó dilemmái manapság is aktuálisak
A szélsőjobb erősödik, az európai politika egyre inkább jobboldali irányt vesz, ami nem jelentene veszélyt, ha >
„VÉRES A KEZETEK”!
Szerbiában az egyetemi hallgatók már öt egyetem 62 karát vették blokád alá. A támogatottságuk a lakosság >
Pannon ég alatt
Lehet, hogy Európában alkonyul, de nálunk vaksötét van. A rendszer vezetői a vaksötétben ordítoznak, mert félnek >