Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
A mindenre kiterjedő „ellenesség”
Ezt a népszerűséget, és a „lefejezés” motívumot használja Kelemen Hunor kampánypénzt kalapolni Budapesten. Magyari Nándor László (Systemcritic):
Szélsebesen pörög a korrupció-ellenes ügyészség (DNA) malma, bár alig tudjuk, hogy valójában mit is őröl. A főügyész éves beszámolója az ügyek és megvádolt személyek számának látványos megnövekedését hozza, és a számadatokból kiderül, hogy összesen mintegy 11.000 dosszié került a hivatal látókörébe, a kivizsgálások és vádemelések különféle szakaszába, és ezek nyomán, mintegy fél milliárd eurónyi okozott kár lett megállapítva. Más kérdés, hogy a megfelelő jogi és intézményes keretek, valamint eljárások hiánya miatt, behajtva ebből csak egy elenyésző töredék lett. Ha a legutóbbi időkig úgy tűnhetett, hogy van korrupció, de korruptak nélkül, akkor most az látszik, hogy vannak korruptak számosan, viszont nincs, vagy behajthatatlanok az okozott anyagi károk. (…)
A korrupció-ellenesség csak akkor válhat politikai programmá, ha mint a morális megjavulás vagy reform részeként lehet elfogadtatni, magyarán csak olyanokkal kapcsolatban lehet hitelesen fölvetni, illetve csak olyan politikusok hangoztathatják, akik minden gyanú fölött állnak. Márpedig a román és benne a rommagyar politikai mezőny kiürülésének, populizmus és demagógia fele való elhajlásának éppen az az ára, hogy a választók – akiket egyébként csupán a választás pillanatában tekint fontosnak a politikai osztály – percepciójában az egész politikai osztály korruptnak tűnik föl[iv]. Hiába mondogatják a még meg nem vádolt politikusok, hogy az ő pártjuk emberei „tiszták”, vagy pláné, hogy jó románok/magyarok (újabban romák), ha közben a tapasztalat homlokegyenest ellenkezőt mutat. Nehéz azt bizonygatni, pontosabban nem hiteles, hogy a mi pártembereink tiszták az, ellenfélé (akit szinte mindig ellenségként tüntetnek már föl, mintegy automatikusan) pedig hivatalból korruptak, ha a tapasztalat mást mutat. Így van ez még akkor is, ha nem pártokról, hanem a jó (tisztakezű, becsületes, tisztességes, erkölcsös, stb.) magyar vezetőről és a hivatalból korruptnak tételezett (balkáni, ellenséges, stb., stb.) románról próbálnak meggyőzni[v]. Igaz ugyan, hogy Csíkszereda, vagy Gyergyószentmiklós lemondott, és Sepsiszentgyörgy fölfüggesztett polgármesterei, vagy a megvádolt Hargita megyei tanácselnök, népszerűek[vi], és láthatóan jó dolgokat (is) tettek közösségeikért, már azon is túl, hogy a szimbolikus és örökös etnikai harc hangoskodó szóvivői (voltak). Ha viszont véletlenszerűen megkérdeznénk tíz-tíz járókelőt az illető településeken viselt dolgaikról biztosan mindenki tudna, sőt spontánul fölsorolna, legalább három korrupció-gyanús esetet, olyan dolgot, intézkedést, vagy annak elmaradását, stb., ami mögött a vezetők önérdekét sejti: magyarán egyikük sem morális mérföldkő, legfennebb a legjobb, ami a prérin politikusból föllelhető. Az ártatlanság vélelme szent, csakhogy ...., mondanák a legtöbben, és persze ott a cinikus megjegyzés, hogy „nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszódni”. Egyetlen romániai párt – beleértve az RMDSz-t – sem volt képes, olyan morális platformot, és néhány minden kétség fölött álló vezetőt[vii] fölépíteni, illetve kiállítani, amely magaslatról és akikkel a korrupció-ellenesség politikailag, a médiákban, az interneten, stb., egyszóval a politikai kommunikáció szempontjából tematizálható, sőt győztes kampánytémává változtatható lenne.
A konfliktuális román politikai mezőny, melyen a törésvonalak nem ideológiai elkötelezettségeken alapulnak, hanem a politikai harc, klienturális viszonyok és érdekellentétek, valamint etnikai elkülönülések és előítéletek mentén strukturálódik, lényegében egyről szól manapság: „a mi vagány és karakán (nemzethy) korruptjaink sokkal jobbak, mint a ti elvetemült, gazember korruptjaitok”. Ezt visszhangozza az összes hírcsatorna, erre reagálnak borzos és dühös, egyenesen gyűlölködő kommentekben a szájber térben és – lényegében – ennél többet egyik politikai párt (beleértve a rommagyarokat), sem képes a korrupciós témában mondani. Így hát várják, milyen újabb lebukás következik, már-már menetrendszerűen, persze a túloldalon, hogy politikai tőkeszerzésre az használható legyen, és ez nem több politikai szimulákrumnál: összefogás az „ellenességben”.
[iv] Vasile Dâncu szociológus, aki aktuálisan miniszterelnök-helyettes, egy magvas esszében veti föl, hogy a pártok népszerűségének és belső kiürülésének egyik oka, hogy a demokratikus politikai kultúra helyett a konfliktus kultúrája vált dominánsá a román politikai mezőnyben és közönségben, a mindent elöntő „visszautasítás retorikája”, az ellenséggyártás technikája, sőt a „gyűlölet marketingje”. Ez számára decivilizációs folyamatnak tűnik föl, ami szembemegy a demokratikus értékekkel és a klasszikus pártfilozófiákkal. Ehhez még azt érdemes hozzátenni, hogy a politika ideológia-mentesítése és a szigorúan konfliktuális megítélés eredményeként a román politikai mezőnyt, a kormány/ellenzék törésvonal, no meg az elnök/miniszterelnök konfliktus tematizálta, illetve strukturálta. Nem mellesleg, ezért nem sikerült morális alapvetésű lépésként kommunikálni a kormányból „átmenetbe” lépő RMDSz-nek a kilépés gesztusát. Aztán a „technokrata kormánnyal”, valamint a mögötte álló elnökkel, ezek a pillérek is bizonytalanná, elmosódottá váltak (blurred boundaries), és így a pártok mély krízise, ötlettelensége, stb., láthatóbbá lett. Észre kell vennünk azt is, hogy semmiféle kényszer nem hat abba az irányba, hogy a pártok valóban megreformálják saját magukat, hogy a közéleti diskurzus tartalommal, hosszú távú programokkal, víziókkal és politikai filozófiákkal, stb., töltődjék föl.
[v] Az egyetlen rendelkezésre álló statisztikai (igaz némiképp régebbi (2014), hiszen a DNA ténykedése az utóbbi 2 évben pörgött föl) elemzés azt mutatja, hogy a pártok érintettsége a korrupcióval megvádolt, vagy elítéltek körében éppen megfelel az illető formációk választási arányainak, beleértve a rommagyarság esetét is. Itt nem észlelhető semmiféle magyarellenesség, vagy pártbefolyás, hacsak nem hiszünk a detektív-regények és összeesküvés-elméletek ál-bölcsességében, hogy „az a gyanús, ha valami nem gyanús”.
[vi] Ezt a népszerűséget, és a „lefejezés” motívumot használja Kelemen Hunor kampánypénzt kalapolni Budapesten, de kevés meggyőző-, no meg mozgósító erővel a szélesebb közönség fele. Az öndicsérő és önfölmentő elöljárók miatt még egyetlen utcai tüntetés sem volt, és kétséges, hogy ilyesmit kezdeményeznek a politikai vezérek, hiszen maga a szövetségi elnök is ódzkodik a tömeg elé kiállni Székelyföldön, a tavalyi kifügyölése okán.
[vii] Mindent egybevetve ilyen vezető személyiségei voltak a rommagyar politikának, akár Markó Béla, akár a korai Tőkés László személyében, viszont mindketten többé-kevésbé háttérbe szorultak, illetve kiléptek a politikai arénából. Román vonatkozásban pedig, mindenekelőtt Corneliu Coposu és Ion Ratiu, vagy Mircea Ionescu Quintus, lehettek volna a morális integritás példaképei, de Emil Constantinescu, ha sikerül egy új mandátumot szereznie, szintén morális vezetőként, reformerként élhetne a köztudatban, vagy időben közelebb talán Crin Antonescu, aki viszont igen gyanús körülmények között állt félre.
Következő cikk: A Fidesz 22-es csapdája
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >
VMDK: Elszámolás: Papíron minden rendben, de kinek a zsebében?
Az MNT háza táján a válasz minden kényelmetlen kérdésre ugyanaz: „Minden fillérrel el tudunk számolni.” Ez >
Surányi Zoltán: A Stróman
Al Capone is a pénzen, az adócsaláson, a kettős könyvelésen bukott le, a VMSZ vezetői, oligarchái >
Félő, hogy civilizációs vákuumba kerülünk
A VMSz tíz körömmel a hatalom megtartásáért harcol és nem igazodik a korszellemhez, nem tervezi a >