Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Wass Albert népe már csak a mesékben él
„Az életben, a szerelem és a család került az első helyre, a magyarság és a hagyományok tiszteletét nem tartják olyan fontosnak.” M. László Ferenc (Népszabadság):
Számos közkeletű legendát lebonthat az a kutatás, amelyet tavaly végeztek a határon túli magyarok körében. Igencsak büszkék a származásukra, ám nagyon kevesen érzik azt, hogy ezért hátrányban lennének. Kevésbé vallásosak, nem ápolják úgy a hagyományaikat, mint szüleik, és már nem jelent igazodási pontot számukra az anyaország. Viszont, ahogy az itthoni fiatalok, úgy a külhoniak egy jelentős része is gondolkodik a kivándorláson, ami jelentős demográfiai problémákat okoz majd a jövőben.
Továbbra is erős érzelmi szálak kötik az anyaországhoz a külhoni magyar fiatalokat, de ha a jövőjükről kell dönteniük, akkor kevesen számolnak a magyarországi lehetőségekkel – derült ki egy csütörtökön bemutatott nagyszabású kutatásból.
Már nem vonzó Magyarország
Az Akadémia Kisebbségkutató Intézete által tavaly év végén – 2700 határon túli magyar körében – végzett felmérés szerint a 15-29 éves korosztály közel 55 százaléka gondolkodik azon, hogy végleg elköltözzön szülőföldjéről. Ám többségük számára már nem vonzó az anyaország, inkább valamelyik nyugat-európai államot választanák.
A geneZYs nevet viselő – azaz a z és az y generációra fókuszáló – reprezentatív felmérés azt vizsgálta, hogy a négy szomszédos országban – Szlovákiában, Ukrajnában, Romániában és Szerbiában – élő közel 400 ezer fiatalnak milyen a jövőképe, mivel töltik szabadidejüket, hogyan viszonyulnak a többségi társadalmakhoz, milyen az önképük és a politikai beállítottságuk. Többek között az is kiderült, hogy a kisebbségi magyarok is pragmatikusabbak, és a hazaihoz képest rosszabb anyagi körülményeik ellenére sem panaszkodnak annyira, mint a magyarországiak.
Irány Nyugat!
Még azon erdélyi, felvidéki, vajdasági fiatalok többsége sem szeretne feltétlenül Magyarországra költözni, akik egyébként 2010 után életek a könnyítéssel, és felvették a magyar állampolgárságot. A kutatást irányító Papp Z. Attila ifjúságkutató a Népszabadságnak azt mondta, ha országokra kérdeztek rá, akkor továbbra is az anyaország áll az élen, ám ha összeadjuk a nyugati országokat megjelölök számát, akkor Magyarország már hátrébb csúszik a listán. Sokan szívesebben költöznének Németországba, Nagy-Britanniába vagy az Egyesült Államokba.
A felmérésből kiderül, hogy ebben nem érzelmi, inkább gyakorlatias szempontok játszanak szerepet. 74 százalékuk mondta azt, hogy „jobb megélhetés, nagyobb jövedelem" miatt költöznének el, alig 1,3 százalékuk válaszolta azt, hogy a hátrányos kisebbségi helyzetükből szeretnének kitörni. Mindez azt is mutatja, hogy a korábbi nemzedékekhez képest háttérbe szorultak a „sérelmi" szempontok: a 20. helyre került a „problémalistán" az anyanyelven való továbbtanulás lehetőségének hiánya, inkább a pénztelenségtől, munkanélküliségtől félnek, még az alkoholizmust, a drogfogyasztás terjedését is nagyobb gondnak tartják.
A kivándorláson gondolkodók száma valamivel nagyobb, mint a hazai átlag. Egy szerdán közölt – 21 európai országban végzett – kutatás szerint a hazai fiatalok 44 százalékának már megfordult a fejében, hogy külföldre költözzön, ők is főleg anyagi okok miatt mennének. Mindkét adat ijesztő, hiszen a teljes népességre vonatkozó magyarországi adat „csak" 35 százalék. Igaz, ha mélyebbre ásunk, árnyaltabb képet kapunk: a külhoni fiatalok 29 százalékában csak felmerült az elvándorlás ötlete, mindössze 11 százalékuknak vannak konkrét elképzelései.
Tehát nem tudni, hogy tényleg fenyeget-e egy nagyobb elvándorlási hullám, vagy csak trendi lett a fiatalok körében költözésről beszélni. Ebben némi kapaszkodott adhat egy másik adat: a négy országban a magyar fiatalok 22-34 százalékának már él kint közeli hozzátartozója, és a szociológiai kutatások azt mutatják, hogy azok könnyebben költöznek, akiket nyugati rokonaik segítenek munkát vagy albérletet találni.
A kettős állampolgárság nem várt hatásai
A legnagyobb vesztességet a jövőben a vajdasági magyarság szenvedheti el: itt a 15-29 évesek 16 százaléka tervezgeti komolyan a költözést. Ugyanakkor a kárpátaljaiak körében találni a legtöbb olyan családot, amelynek egyik tagja már külföldön él. Egyébként körükben még mindig Magyarország a legvonzóbb: az elvándorolni akarók 75 százalékuk költözne ide. Ugyanakkor Fedinec Csilla Ukrajna-szakértő korábban több írásában azt hangsúlyozta, sokan azért váltják ki a magyar útlevelet, mert így munkát tudnak vállalni a nyugat-európai országokban. Ráadásul az idősebb ukrajnai „kettős állampolgárok" stratégiája, hogy a magyar nyugdíjjogosultság megszerzése érdekében bejelentkeznek Magyarországon, de továbbra is Kárpátalján élnek.
Lényeges kérdés tehát, hogy a hazai statisztikákban is megmutatkozó, 2010 után felerősödött elvándorlás és a kettős állampolgárság megadása között van-e összefüggés. Ha a szomszédos országból beköltöző külföldi állampolgárok számát nézzük, akkor 2008 óta csökkenés látható, ám ezt tavaly a Népességtudományi Kutatóintézet tavaly „korrigálta" a már állampolgárságot szerzett külhoniak számával. Így már jelentős bevándorlást mutatnak az adatok. A geneZYs-ből is az olvasható ki, hogy az elköltözés 2010 után nőtt.
A külhoni fiatalok ugyanakkor érzelmileg erősen kötődnek Magyarországhoz: 80-90 százalékuk mondta azt, hogy a magyar nemzethez tartoznak, igaz, 50-60 százalékuk azt is jelezte, közösségük a többségi nemzet részét is képezi. A legtöbben azért igényelték a magyar állampolgárságot, mert úgy érzik, ezáltal megerősítik a magyar identitásukat, a magyarországi áttelepülés hetedrendű kérdés számukra, és viszonylag kevesen tervezik az anyaországi lakcím- vagy TAJ-kártya kiváltását.
Nem izgatja őket a politika
Ahogy az sem tartják igazán fontosnak, hogy részt vegyenek a magyarországi választásokon sem. Papp szerint sokan kihagyták a politikai nézetekre vonatkozó kérdést, akik válaszoltak, inkább jobboldalinak vallották magukat, míg a hazai fiatalok többsége egy 2012-es kutatásban a centrumban helyezte el magát.
A kutatás szerint a kárpátaljai vannak a legrosszabb anyagi helyzetben, a felvidékiek pedig relatíve jól szituáltak: az előbbiek havi 34 ezer forintból gazdálkodnak, az utóbbiak 117 ezerből. Ennek ellenére 62 százalékuk azt mondta, be tudják osztani a pénzüket, ezzel szemben a magyarországiak többsége panaszkodik az anyagi gondok miatt.
Visszaszoruló hagyományok
Minden másban „követik" az európai trendeket: egyre többen tanulnak tovább, ezért kitolódik a gyerekvállalás is. A megkérdezettek 85 százalékának még nincs gyereke, akinek van, még csak az elsőnél tart, 1,2 százalékuk nagycsaládos. Ugyan jelentős többségük valamelyik egyház tagja, a legtöbben csak a vallási ünnepek alkalmával, vagy havonta egyszer jár templomba.
Szabadidejüket zenehallgatással, a barátokkal töltik, közösségi oldalakon „lógnak". Ritkábban olvasnak híreket, a táncházba járás pedig a 24. helyre szorult. Amikor arra kérdeztek rá, hogy mit tartanak a legfontosabbnak az életben, a szerelem és a család került az első helyre, a magyarság és a hagyományok tiszteletét nem tartják olyan fontosnak. Ezt a 17., illetve a 21. helyen jelölték meg a fontossági listán.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?
Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >
„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot
Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >
VMDK: Elszámolás: Papíron minden rendben, de kinek a zsebében?
Az MNT háza táján a válasz minden kényelmetlen kérdésre ugyanaz: „Minden fillérrel el tudunk számolni.” Ez >