2025. május 13. kedd
Ma Szervác, Imola, Imelda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A joghurt forradalom nem ért véget

„A vajdaságiak nyakalják a joghurtot, ha megkapják a nekik járó hét százalékot, ha nem.” Toma Viktória (Autonómia):

Vajdaságban mostanság nem divat az autonómia – nincsenek jogi viták, csak „szeparatista törekvések”

Miért szorult háttérbe a tartomány autonómiájának kérdése? Miért nincs meg évek óta a „politikai akarat” a finanszírozásról szóló törvény meghozatalára? – tettem fel magamban – belátom, végtelenül naivan – a kérdést, nem gondolva arra, milyen közel vannak már a tartományi választások.

A Vajdasági Szociáldemokrata Liga felébredt Csipkerózsika-álmából, és hosszú idő után Fehértemplomon vajdasági zászlók sokasága lengett, Nenad Čanak pedig túlnyomórészt arról szónokolt, hogy

nem adjuk el a vajdasági földeket.

Meg beszélt a többnyelvű helységnévtáblákról is. Az autonómia azonban már ezen a megmozduláson sem volt téma. Valószínűleg sokkal nagyobb tétnek látszik földjeink, mint önrendelkezésünk elvesztése. Több szavazót lehet megnyerni, ha azzal riogatjuk őket, hogy a betevő falat van veszélyben, mintha „csupán” a tartomány autonómiájáról beszélünk. Az autonómia nálunk úgy tűnik teljesen „kimegy a divatból”. (…)

Szomorúan kísértem figyelemmel a joghurtforradalom évfordulója alkalmából szervezett újvidéki felvonulást a közelmúltban. Százötven autonómia-párti vett részt a tiltakozó sétán, de rohamrendőröktől nyüzsgött a központ. Szélsőséges aktivistákként emlegetett egyének még a rendezvényt megelőzően azzal fenyegettek, hogy meghiúsítják azt, s bizony meg is jelentek, úgymond elvegyültek a tömeg(nek nem nevezhető gyülekezet)ben, és „rendet bontottak”.

Már önmagában az sem szívderítő dolog, hogy azok a kisebb megmozdulások, amelyek nem a centralista, konzervatív, uralkodó nézeteknek hódolnak, minden alkalommal rendkívüli biztonsági intézkedéseket követelnek (lásd: Pride). Így volt ez az autonomisták felvonulásával is. Számomra mégsem ez a legszembetűnőbb ezen esemény kapcsán. Inkább az tűnik hihetetlennek számomra, hogy mindössze százötven ember gondolná úgy a tartományi székvárosban, hogy Vajdaság autonómiát érdemel?! Ilyen kevesen tartják a tartomány autonómiáját olyan súlyos kérdésnek (hiszen itt élnek!), hogy a valós területi autonómiáért tegyenek is valamit, és ne csak választások előtt beszéljenek róla, mint valami rémisztő szörnyetegről, amely majd az egységes szerb állam széteséséhez vezet? Ha ez tényleg így van, akkor úgy tűnik, nincs mire emlékezni, mert a joghurtforradalom mind a mai napig tart.

A vajdaságiak nyakalják a joghurtot, ha megkapják a nekik járó hét százalékot, ha nem. (…)

Szerbiában elkerülhetetlen párhuzam – ha történelmi, gazdasági, etnikai szempontból mégoly ésszerűtlen is – a Koszovó és Vajdaság közötti. Ez a két tartomány kapott széleskörű autonómiát az 1974-es alkotmánnyal. Koszovóért a szerb államvezetés évek óta vívja szélmalomharcát. Lépésről-lépésre, az EU-integrációval párhuzamosan „veszíti el” Szerbia a szuverenitását, melyet az SZDP-n kívül már egyre kevesebbet és ritkábban emlegetnek.

Most, amikor Koszovó függetlenségét hamarosan nagy valószínűséggel az UNESCO-ban is elismerik, amikor a szélmalomharc a végéhez közeledik, Vajdaság autonómiájáról mélységesen hallgatnak.

Hallgatnak – a politikában szinte mindenki – persze különböző megfontolásból: valaki meggyőződésből, valaki félelemből, megint mások érdekből vagy politikai egyezségek eredményeként. Az is lehet, hogy ebbe a szélmalomharcba is bele lehet fáradni. Ha nincs meg a politikai akarat, mindhiába minden igyekezet. (…)

 

2015. október 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

BIZALOMVESZTETT, HITELTELEN MNT

A testület csak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területével >

Tovább

Az összebékíthetetlen táborok

Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >

Tovább

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

Tovább

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >

Tovább

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >

Tovább

Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett

A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >

Tovább

Édentől balra

Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >

Tovább

A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI

Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >

Tovább

Eltűnt a türelmes középút

Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >

Tovább

„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”

Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >

Tovább

Magyar, szerb két jó barát?

Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >

Tovább

SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK

Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >

Tovább