2025. április 19. szombat
Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Tolnai Ottó – Az élőbeszéd varázslatos mestere

„A kérdezőknek nem sok feladat jutott, de azt kiválóan teljesítették: hagyták beszélni vendégüket.“ Domján Gábor (Veszprém Kukac):

A Pannon Egyetem Trialógusok beszélgetéssorozatának vendége volt kedden este Tolnai Ottó Kossuth-díjas vajdasági költő. Gyakran jár nálunk, számos híve és áttelepült barátja él itt, s a veszprémi kiadású EX Symposion szerkesztőbizottságának is elnöke.

Tolnai Ottót egyedi írásmódja és költészete tette ismertté, irodalmi estjein azonban élőbeszédével, varázslatos előadásmódjával ejti rabul a hallgatóit.

Híres metaforáinak egyike, a flamingó is Veszprémhez kötődik, mondta, az állatkertben látta a madarakat egyszer, télvíz idején. Az ő kedvéért terelték ki a faházukból a fázós, didergő flamingókat, amelyek a költőt vacogó meztelen nőkre emlékeztették, meg a rózsaszínű kombinékra, amelyeket egykoron a nők viseltek. A későbbiekben aztán a flamingó költészetének egyik alapmotívuma lett.

Előadásmódja csendes és lenyűgöző. Azt mondta, visszavonult, szemlélődő életre rendezkedett be, és a mindennapi, jelentéktelennek látszó dolgokra kívánt már csak figyelni, ám a nagyvilág újra és minduntalan megérinti, közel jön hozzá, most éppen palicsi házának sövénye előtt vezet az a korridor, amelyen migránsok vonulnak nap mint nap.

Drótkerítést látott idejövet is. A határon. Rabok építették, s csak néztek mögüle. Ahogyan néztek, mondta, az bevésődött az emlékezetébe. S ahogyan szavaival és gesztusaival érzékeltette a látottakat, talán a közönségébe is. Aztán bemutatott egy maga készítette kis „emlékművet” – a hajdani határzárról. Egy deszkadarab (uszadékfa?) két régi rozsdás szöggel, kerítésszerűen rájuk feltekert dróttal. Ismét a vasfüggöny. A kifejezéssel gyermekként találkozott először, egy vonatút során. Ha továbbmennénk, akkor szétloccsannánk a vasfüggönyön – mondta neki a bátyja. Súlyos gondolatmenettel utaztatta a közönséget a vasfüggöny – egy színházi tartozék – nyomán a világban.

Élőben, a keletkezés pillanatában ismerhettük meg Tolnai verseinek, elbeszéléseinek működését. Ahogyan felfigyel egy szóra, ahogyan rátapad, körbejárja, utánaolvas, hogy majd a mű „centrális” terévé tegye. Életünk fájdalmas igazságává avassa.

Először könnyed anekdotának hatott a pompeji filatelistáról szóló története is, aztán fokozatosan telítődött drámaisággal, majd elégikummal. A szabadkai bélyegárus (korábban súlyemelő) a balkáni háború idején csak ült a boltjában a pult fölé hajolva, föl sem pillantott a belépőre, csak mondogatta: „Nincsen pénzük az embereknek, nincsen pénzük az embereknek…”, nem lehetett bélyeget vásárolni tőle. Miközben a fenti mondatot zsolozsmázta, kabátja furcsán foszforeszkált, mintha aprócska flitterek díszítenék. Finom surrogás zaja is hallatszott. Kiderült, kulcsmásoló gép működik a háttérben, és a filatelista kabátján fémpor csillog, bevonva örökre görnyedő alakját, miként a láva az őrt álló pompeji katonát. Milyen nehéz megemelni egy bélyeget! – töprenghetünk a költővel mi is.

Megérdemelten szépszámú közönség előtt beszélhetett Tolnai Ottó Veszprémben. A kérdezőknek – Bozsik Péternek és Ladányi Istvánnak – nem sok feladat jutott, de azt kiválóan teljesítették: hagyták beszélni vendégüket.

2015. szeptember 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette

A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >

Tovább

A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése

A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a >

Tovább

Egy új nemzedéki mítosz

Természetesen ebben a küzdelemben a hatalom az állami erőszak bevetésével elfojtja az egyetemista megmozdulásokat. Ezt Vučić >

Tovább

MAGYAR TYACIK

Magyarországon és Szerbiában is most valójában a jelenlegi hatalmi elit uralmának a megőrzéséről van szó, amelyik >

Tovább

A nagytőkések vásárolták meg a maguk Hitlerét

A legkínosabb Trump helyzete, aki Amerikát újra naggyá akarja tenni, miközben a valódi célja az, hogy >

Tovább

A nagyon rövid időre megcsillanó a csillag

Nagy és felesleges luxusnak számít úgy írni, hogy legalább a lelkemben ne rejtőzködjen a remény, hogy >

Tovább

AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI

Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >

Tovább

A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták

Sokszor megfordult a fejemben a kérdés, hogy hol lett öngyilkos a szocializmus?  A választ keresve egyre >

Tovább

Megérkeztem. Szerbiában a helyzet változatlan

A lakásom egyik ablaka, a zajos sugárúti útkereszteződésre nyílik, a másik pedig egy játszótérre és a >

Tovább

Roletták mögött…

A jelek arra utalnak, hogy hazárdjátékos Vučić pánikban van, mindenképp nyerni akar, húzza az időt, fokozza >

Tovább

A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI

Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >

Tovább

„Mert gyilkosok közt cinkos, aki néma"

Úgy igaz, a legkényelmesebb elfordítani a fejünket és csodálatos történeteket írni. Beszélni valami másról, szépen, okosan, >

Tovább