Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Önerő
Öreg Dezső
„De konokul tűr és szívja magába a kormányfő szavait.“
Szinte csak politikai témákról beszélt a kormányfő pénteki satóértekezletén. Olyanokról, amelyeket nem lehet kenyérre kenni és jóllakatni vele a családot. Sem az esetleges srebrenicai főhajtásból, sem az ottani egykori muzulmán parancsnok elleni kirohanásból, sem a magyar miniszterelnök által bejelentett kerítésemelés elleni tiltakozásból nem lesz sem több kenyér, sem több vaj vagy margarin. Pedig a gazdasági mutatók szerint a szerbiai polgár egyre szegényebb. De konokul tűr és szívja magába a kormányfő szavait.
Aki pedig kitartóan rója a világot, beszél a gazdaságról, annak fellendítéséről, azokról az előnyös feltételekről, amelyeket Szerbia kínál a külföldi beruházóknak. Járt Amerikában, Svájcban, Norvégiában, Finnországban. Mindenhol elmondta, gondolom én, hogy Szerbiánál kedvezőbb feltételeket sehol sem kínálnak. Holott ez bizonyára nem így van. Mert miből kínáljunk, ha nincs? Nem kínálunk már a tanácsadóknak sem. Elmaradtak mostanában. Ki emlékszik még Dominique Strauss-Kahnra, a francia jogász közgazdászra, aki a mostani kormányfő országlásának kezdetén Belgrádban töltött néhány napot. Állítólag ingyen, pro bono, ahogy akkor írták az újságok, kifelejtve a harmadik szót a publicot. Merthogy a latin eredetű mondás pro bono publico – a közjóért. Manapság jobbára már csak az angolszász jogi nyelvben használatos. Rövidített változatát – pro bono – arra a tevékenységre alkalmazzák, amely a fizetni nem tudó, ám bajba jutott, elesett embereknek jelent jogi segítséget, legyen szó akár egyszerű szerződéskötésekről, tanácsadásról, avagy bonyolult perekben való képviseletről. Nos lehet választani, hogy a Nemzetközi Valutaalap botrányosan távozó egykori elnöke milyen pro bono segítséget kínált. Meg találgatni, hogy miért nem visszatérő vendég Belgrádban. Mert nem hívják, vagy mert a pénzt sohasem megvető ember hírében álló szakember mégsem teljesen ingyen kínálta szolgáltatásait. Igaz ő sem ingyen várta el mások, kissé másfajta szolgáltatásait. Esetleg, hogy olyan tanácsokkal szolgált, amelyek, hát nem igazán feleltek meg az itteni politikusok érdekeinek. Mert ne feledjük, a politika mindig érdek. Nem biztos, hogy mindig személyes, de érdek. Állami, nemzeti is lehet. Akár nemzeten fölüli is. Hallottak már a kozmopolitákról, ugye? Tudják, ők azok a furcsa gondolkodású emberek, akik világpolgároknak tartják magukat, az egyetemes emberi haladás elkötelezettjeinek. Kivesző félben levő faj. De még senki sem kezdeményezte védetté nyilvánításukat. Nehezen is menne, annak is megvan, mármint a védelem alá helyezésnek a saját törvényes folyamata, nem biztos, hogy át lehetne nyomni. Nos, lehet, hogy ez a francia úr olyasmit javasolt, ami nem igazán szolgálta az itteni vezetők érdekeit. Annak idején az ország mai vezető embere, akkor még első miniszterelnöki tisztségben, arról beszélt, hogy Stauss-Kahn a külföldi adósság átformálását, ahogy fogalmazott „átcsomagolását” javasolta. Ami talán azt jelentette volna, hogy az eddigieknél kedvezőbb hiteleket venne fel az ország, azonnal visszaadná a meglévő kedvezőtleneket és máris kisebb lenne a közadósság. Hozzáértők mondják, hogy ilyesmi forgott a fejében. Nem forog tovább. Mint ahogy az utóbbi időben egyre kevesebbet hallunk arab barátainkról meg a belgrádi Vízivárosról is. Mert azért vannak olyan emberek is, akiknek a magénérdek fontosabb a közérdeknél. És ha beépülhet egy-egy projektumba, akkor a közjó árnyékában ő is gazdagodhat néhány millióval Csak az a kérdés, hogy azt dinárban, dollárban vagy euróban számolja-e. A sváci frank sem egy utolsó valuta. Mi egyszerű emberek egyikben sem. Inkább azt számoljuk, hogyan húzzuk ki a hónapot a következő fél fizetésig vagy nyugdíjig.
Jut eszembe, mégis esett szó a gazdaságról is a pénteki kormányfői sajtóértekezleten. Ismét elhangzott, hogy várható a bérek meg a nyugdíjak emelése, mert az év első 6 hónapjában 77 milliárd dinárt takarítottunk meg. Erről augusztusban tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal. Azt is elmondta a kormányfő, hogy az első 4 hónapban 9 százalékkal nőtt az idegenforgalom bevétele. Meg, hogy ösztönzik majd a hazai nyaralásokat. Gondolom, nem ártana a hazai befektetőket is támogatni, mert hozzáértők szerint csakis mi magunk segíthetünk önmagunkon. Ehhez pedig abba kell hagyni az oligarchák utáni vadászatot. Merthogy pénzük ebben az országban csak nekik van. Köszönve a többi között az eddigi privatizációs törvényeknek. Amelyekkel mindenki meg akart gazdagodni. És meg is gazdagodott. Persze, aki közel volt a tűzhöz.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >