Ma Ármin, Pálma, Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Mindenki felelős
Nem szoktunk a pártlappá züllött Magyar Szóból idézni, de ezúttal egy szókimondó jegyzettel kivételt teszünk. Hozzátesszük, hogy a szerzőnek nem ez az első merész cikke. Pesevszki Evelyn (Magyar Szó):
(…) Azt viszont mindenki tudja, hogy az átlagos szerbiai lakos életében pillanatnyilag szinte egyetlen nap sem telhet el anélkül, hogy Aleksandar Vučić miniszterelnök ne szerepelne a televíziók képernyőin és a napilapok hasábjain – ezek a szereplések az esetek többségében valóban sértik a józan észt. Mára világossá vált, hogy Vučić a személyi kultusz építésében látja a politikai és az államférfiúi siker titkát. Abból a feltételezésből indul ki, hogy minél többet szerepel a médiában, minél több témához szól hozzá és minél inkább megpróbálja magát nélkülözhetetlenként – mindenhatóként – feltüntetni, annál biztosabb sikerrel tarthatja meg szavazótáborát. Nem tudhatom, hogy ezt a taktikát saját ötletéből kifolyólag követi-e, vagy esetleg komoly tanácsadói bázis áll mögötte – bár őszintén kétlem, hogy Tony Blair volt brit kormányfő politikai tanácsadó cége készítené fel közszerepléseire, hiszen állítólag komoly marketingcégről van szó –, azt viszont hiszem, hogy a megváltó szerepét magára vállaló miniszterelnök hosszú ideje inkább árt magának, mintsem segít.
(…) Március 13-án késő este lezuhant az a helikopter, amely egy súlyosan beteg, ötnapos raškai kisbabát szállított Belgrádba. A balesetben a csecsemő, két Novi Pazar-i orvos és a Szerbiai Hadsereg kötelékében szolgáló négy személy lelte halálát. A balesetet követően két vizsgálóbizottság is megalakult, ezeknek kellene kivizsgálniuk a tragédiához vezető körülményeket. A hadsereg vezérkari főnöke által megalakított bizottság már a múlt hét második felében elkészítette jelentését, ennek részleteiről azonban mindmáig nem értesült a közvélemény.
(…) Ezekkel a fejtegetésekkel egy időben több belgrádi napilapban és internetes hírportálon is olyan állítások láttak napvilágot, hogy a kisbabát szállító helikopternek azért kellett volna mindenféleképpen a belgrádi Nikola Tesla repülőtéren landolnia, mert Zlatibor Lončar egészségügyi miniszter tv-kamerák kíséretében ott várta a gyermeket.
Sok-sok kérdés és visszásság gyanúja egy hét emberéletet követelő baleset kapcsán. Aleksandar Vučić kormányfő pedig ezúttal sem hazudtolta meg önmagát. A balesetet követő első médiaszereplése során megszokott fennhéjazó stílusában közölte: magára vállalja a felelősséget, csak előbb közölje vele valaki, hogy miért is kell pontosan felelősséget vállalnia.
– Senki nem kérdezett, hogy a helikopter a csecsemő mentésére induljon-e, ugyanakkor ha megtették volna, biztosan azt mondtam volna, hogy induljanak útnak. Azokat a vádakat sem értem, hogy a helikopternek azért kellett a belgrádi repülőtéren landolnia, mert ott Bratislav Gašić védelmi és Zlatibor Lončar egészségügyi miniszterek is megjelentek. Amikor Velimir Ilić és Tomislav Nikolić nem jelentek meg bizonyos helyeken, akkor az újságírók amiatt tiltakoztak, most viszont az a probléma, hogy a miniszterek ott voltak valahol. Gašić és Lončar ellen hajtóvadászat folyik, pedig ők ketten csupán egy gyermekéletet próbáltak megmenteni. Nem adom Gašićot és Lončart! – fogalmazott Vučić.
(…) Hogy felelős-e a kormányfő bármiért? Igen. A balesetért semmiféleképpen nem, azért viszont igen, hogy alkalmatlan emberekkel vette magát körül a kormányban. (…)
Vučić a populizmusért is felelős, amellyel nemcsak magának, hanem mindannyiunknak árt. Vélt, vagy valós érdekeit folyamatosan összekeveri a polgárok érdekeivel és rendszeresen hamis idillt fest a közállapotokról. Ő volt az, aki népszerűvé tette a helikopteres mentőakciókat, amelyekben legalább egy kormánytagnak ajánlatos részt vennie. Tehát vannak helikopteres mentőakciók, látványos sajtótájékoztatók, ahol a miniszterelnök minden újságírót ellenségként jelöl meg, aki számára nem tetsző kérdést tesz fel. És van egyszólamúság, amelyben egyetlen személy a megmondhatója mindennek, aki felhatalmazva érzi magát arra, hogy eldöntse, kinek miként kellene bizonyos dolgokról vélekednie – ellenkező esetben az ország integritását ássa alá. Aki pedig kérdést mer feltenni a hatalom képviselőinek, az Vučić értelmezésében hajtóvadászatot folytat a kérdezett személy ellen.
És azért is felelős, hogy folyamatosan kiskorúsítja mind az újságírókat, mind a közvéleményt, mind pedig a hatalom többi ágát. Vajon kinek képzeli magát a kormányfő, hogy elképzelhetőnek tartja: a kisbaba mentését megelőzően megtörténhetett volna, hogy az ő véleményét is kikérje valaki? Miért kellene egy miniszterelnöknek ilyesmivel foglalkoznia? És kinek képzeli magát, hogy vizsgálat előtt egyértelműen leszögezze: ezt, vagy azt a minisztert „nem adja”? Vajon mi történik akkor, ha a vizsgálat során bebizonyosodik, hogy az említett miniszterek – vagy egyikük – felelőssé tehető a balesetért? A szerb kormány első emberét vagy nem érdekli ez a lehetőség, vagy előre tudja, hogy a jelentés nem ilyen tartalmú lesz. És vajon hogy feledkezhet meg arról, hogy bár ő alakította meg a kormányt, azt formálisan a köztársasági parlament választotta meg? Ki kérdezi a parlamentet, amelynek kapcsán már csak a szerencsétlen jelző jut eszembe, de amelynek továbbra is ellenőrző hatáskörrel kellene rendelkeznie a kormány felett? (…)
Következő cikk: A halványoló csillag országa és az újabb Fideszes csúsztatások
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az összebékíthetetlen táborok
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett
A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >
Édentől balra
Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >
A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI
Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >
Eltűnt a türelmes középút
Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >
„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”
Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >
Magyar, szerb két jó barát?
Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >
SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK
Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >