Ma Áron, Ferenc névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Háborús bűnösök előre!
Bódis Gábor
Ennél sokkal hangosabban a közvélemény, úgyhogy a döntést elhalasztották. Egyelőre.
Sem Szerbia nem követett el népirtást a horvátok ellen, sem Horvátország a szerbek ellen. Annak, hogy az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága (IJC) – nem összetévesztendő a délszláv (és ruandai) háborús bűnök kivizsgálására alapított szintén hágai székhelyű törvényszékkel (ICTY) - ne így döntsön, nagyon kicsi volt az eshetősége. Marko Milanović jelenleg Nothingenben tanító nemzetközi jogász szerint körülbelül akkora, mint annak az esélye, hogy 2015. február 3-án pontban 10 órakor egy üstökös csapódik be a hágai Béke-palotába. Ekkor és ott hirdették ki a mindkét országot felmentő ítéletet.
Két okból sem lehetett mást várni: a népirtás erősen korlátozott fogalma és a nemzetközi bíróság jellege miatt. Azok az országok, amelyek 1948-ban csatlakoztak a Genocídium-egyezményhez, önként egyeztek bele, hogy kivizsgálhassák esetleges szerepüket egy népirtásban. Ahhoz, hogy azokban a hidegháborús időkben mindenki egyetértsen a népirtás fogalmával kapcsolatban (még az akkor igencsak viruló Sztálin is, a „csisztkák” tökélesítője) ki kellett venni belőle mindent, ami nem volt az akkori győztes világhatalmak ínyére. Így a népirtás elengedhetetlen komponense a népirtási szándék lett. Ahol nincs ilyen szándék, nincs népirtás, „csupán” etnikai tisztogatás, háborús bűnök, agresszió és más hasonló „nemes” cselekedet.
Tehát: a délszláv háborúkban (is) sokakat öltek meg etnikai hovatartozásuk miatt, de amennyiben a gyilkosnak nem az volt a szándéka, hogy mondjuk, egy horvát vagy egy szerb megölésével kiirtsa az egész horvát/szerb nemzetet, akkor fuccs a népirtásnak. Egyébként a délszláv háborúkban csak Srebrenica esetében mondták ki a népirtás verdiktet.
A jogászok számára az ítélet ilyetén kimenetele a napnál is világosabb volt még a per megkezdése előtt is, erről tájékoztatták a megbízóikat (a szerb és a horvát állam vezetőit), de ez utóbbiak időt és pénzt nem kímélve évekig „védték” a nemzeti érdekeket. Mert valójában nem az igazság felderítése volt a cél, hanem a „hazafias hevület” fenntartása. Az ítéletre történt reagálások is ebben a szellemben fogantak. A horvát alapállás változatlan: a horvát honvédő háború dicsőséges, makulátlanul tiszta önvédelem volt a nagy szerb agresszió ellen, amely során megszületett a horvát államiság, és horvát részről természetesen nem volt szisztematikus gyilkolás, esetleg egyedi és persze jogos bosszúállás. Szerbia számára a horvátországi szerbek a II. világháború utáni legkegyetlenebb üldöztetés áldozatai voltak, akik Belgrád szerény támogatásával csupán védekeztek az újjászülető usztasa terror ellen. Mindkét országban csak elvétve van politikai tényező, amely el merészelne térni ettől a kötelező állami állásponttól.
Az ítéletből természetesen nem az következik, hogy bárkit is felmentettek volna a háborús bűnök alól. A gyakorlatban azonban vannak enyhén szólva is furcsa esetek.
Szerbiában például az a Ljubiša Diković tábornok a hadsereg vezérkari főnöke, akivel kapcsolatban a legnevesebb belgrádi civil szervezet, az Emberi Jogi Alap még évekkel ezelőtt hitelesnek tűnő adatokat tett közzé. Ezek a derék tábornok aktív szerepéről tanúskodnak a szerb fegyveres erők tisztogatási (értsd: öldöklési) akcióiban, méghozzá Koszovóban a kilencvenes évek végén. Ezek következményei voltak azok az egész világot bejáró jelenetek, amelyekben több százezer koszovói albán menekült árasztotta el a macedón és albán határt. A legsúlyosabb bűntettekre a NATO 1999-es bombázása alatt került sor. A szintén hágai vádlott, de jelenleg ideiglenesen Szerbiában portyázó Vojislav Šešelj akkor azt nyilatkozta: „lehet, hogy a NATO-bombázások során mi szerbek szenvedni fogunk, de albán többé nem lesz Koszovóban”. Nos, ezekben a vérzivataros időkben a 37. gépesített brigád parancsnokaként, Diković tábornok testközelből szemlélhette (esetleg vezényelhette) az etnikai tisztogatást (Patkó Hadművelet). Szolgálataiért Slobodan Milošević a legmagasabb állami kitüntetésben részesítette. A szerb politikai élet fonáksága (vagy inkább törvényszerűsége), hogy a kétes múltú tábornokot még a liberálisnak vélt (tévesen) Boris Tadić nevezte ki vezérkari főnöknek.
A szélsőjobbos radikálisokból haladókká enyhült mostani államvezetés egy emberként áll ki a tábornok mellett. Az Aleksandar Vučić miniszterelnök ellenőrzése alatt álló belgrádi bulvársajtó a Diković elleni támadást már a kormányfő elleni merényletként (!) értékeli. A kompromittáló adatokat nyilvánosságra hozó civil szervezetet hazaárulással vádolják. Az is felmerült, méghozzá Újvidéken, hogy nagygyűlést (békemenet szerb módra) szerveznének nemcsak a tábornok, hanem a kormány mellett is.
Horvátországban is meleg fogadtatásban részesült az a Branimir Glavaš, aki a valamikori Tuđman elnök közeli munkatársa volt, és a háború alatt Eszék védelmét és miegymást irányított. Háborús bűnökért Zágrábban 8 évre ítélték, megszökött a boszniai horvátokhoz, ahol végül is börtönbe kényszerült, de olyan szabad volt a mozgása, hogy onnan irányította a Horvát Demokratikus Közösségből kivált kis pártját. Visszatért a napokban, mert a horvát Alkotmánybíróság megsemmisítette a korábbi ítéletet. A horvátországi szerbek egyik legismertebb képviselője, Milorad Pupovac tiltakozásul ragasztószalagot osztogatott az újságíróknak a horvát parlamentben. „Az akkumulátort nehéz lett volna idecipelnem” – mondta Pupovac. Glavaš bűneinek lajstromában szerepelnek ugyanis azok a szlavóniai/baranyai szerb áldozatok, akiknek holttestét a Drávából halászták ki: kezük összekötözve, szájukon cellux. Eszék „védelme” során az ottani honvédelmi titkárságon akkumulátor savval itatták a szerb foglyokat.
A rossz emlékű kilencvenes évek reneszánszát nemcsak a „hazafias” retorika visszatérése és a háborús bűnökkel vádolt egyének mind szabadabb mozgása jelzi, hanem a kulturális értékek alapos felforgatása is. A legújabb eset Szabadkán történt: az ottani helyi önkormányzat egyik vezetője kijelentette, hogy új kulturális központ létesül az észak-bácskai városban, amely a megboldogult Brana Crnčević nevét viseli majd. A jeles közéleti személyiség szerény írói tevékenységgel, de annál nagyobb háborús érdemekkel szerzett magának hírnevet. Milošević hű fegyvertársa, a Szerb Haladó Párt alapító tagja, a háborús uszítás mestere. Az új központ megnyitásával megszűnne a régi, amelynek névadója Danilo Kiš. A magyar-montenegrói nemzetiségű Kiš Közép-Európa egyik legismertebb írója volt (valamikor Nyugaton három K-ként emlegették Kišt, Konrád Györgyöt és Milan Kunderát). A hírt bejelentő politikus azt mondta, a koalíciós partnerek egyetértésével történik a változás. Szabadkán a szerb kormánypárt helyi szervezete, a Vajdasági Magyar Szövetség és egy helyi horvát párt van hatalmon. A névcsere ellen csak a VMSZ szabadkai alapszervezete (de nem a párt vezetősége!) tiltakozott. Ennél sokkal hangosabban a közvélemény, úgyhogy a döntést elhalasztották. Egyelőre.
A nyomtatott változat a 168 Órában jelent meg.
Következő cikk: A csúf, a rossz és a jóbarát
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
SÓHIVATAL LETT A MAGYAR NEMZETI TANÁCS!
Szinte szánalmas nézni az MNT-ülések TV-közvetítését, amelyek alatt a tanácstagok mukkanni se mernek! Az üléseken az >
A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata
Aztán a berlini választásokra terelődik a szó. A választásokon a Linke nevű párt győzött. Berlin, akárcsak >
Pásztor Bálint valljon színt!
A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >
A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA
Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >
Viszlát Ottó! Találkozunk!
1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >
Művészete a túlélés csodás vajdasági enciklopédiája
Akkoriban Jugoszláviában tavaszias szellők fújdogáltiak, de a főszerkesztőnek azért politikailag megbízhatónak kellett lenni. Erre felálltam és >
Nyilas Mihály bálozik
Szégyenletes, hogy most, amikor az ország „csaknem négyszáz bírója és ügyésze” tiltakozik a szakmát sújtó hatalmi >
KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN
Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >
Szolidaritás és katarzis?
A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >
Ha létezne egy igazi államférfi
Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >
Hősök emlékét ünneplik a gyávák
Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >
A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről
A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >