Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A színház vonzásában
Végel László
Végel László Közéleti naplója (a nyomtatott változat a Családi körben jelent meg):
Hol rejtezik Európa lelke?
Nem számítottam meglepetésre, de azért mégis a televízió előtt figyeltem az európai parlamenti választások kimenetelét. Némileg csökkent a jobbközép és a balközép közti különbség, továbbá előretörtek a szélsőjobb pártok. Számomra nem számít meglepetésnek. Franciaországban Maria Le Pen, szélsőjobbos EU-ellenes pártja nyert, Angliában pedig az euroszkeptikus Függetlenségi Párt diadalmaskodott. A többi nyugati ország többségében is erősödött a szélsőjobb. José Manuel Baroso az Európa Bizottság elnöke a választások után keserűen nyilatkozott az euroszkeptikus és a szélsőjobboldali pártok előretöréséről. Úgy vélte, hogy az európai polgárok elvesztették bizalmukat az európai hatalmi elitekben. Végre, egy őszinte vallomás. Úgy vélem ez általános jelenség, s nem csak az EU-t illeti. Valami készül Európában, a mélyben reng a föld, miközben a gyógyító erejű demokráciában reménykedünk. Félő azonban, hogy valami hiányzik ebből a demokráciából, mégpedig a tényleges demokrácia. A polgárok szavaznak, megválasztják a parlamenti képviselőiket, aztán hallgatásra lesznek ítélve. Angela Merkel német kancellárasszonyt is megdöbbentette a szélsőjobb előretörése. Úgy tűnik a tekintélyes nyugati konzervatív pártok felriadtak, a továbbiakban a saját felelősségvállalásukat kellene mérlegelniük, hiszen a szélsőjobb többnyire éppen a jobbközép erők uralma idején erősödött. Európa keleti részében szintén hasonló tünetek jelentkeztek, csakhogy ott a részvételi arány sokkal alacsonyabb, mint a nyugaton. Érdekes, hogy azok az országokban, amelyek nagyobb támogatásban részesülnek kisebb volt a részvételi arány, mint azokban, amelyek adakoznak. Magyarországon a Fidesz fölényesen győzött, a Jobbik a második helyezést érte el. A magyarországi választási eredmények nagyon is eltérnek az európai átlagtól és inkább a szerbiai parlamenti választásokra emlékeztetnek. Azzal a különbséggel, hogy Szerbiában kihullottak a szélsőjobb pártok. A jobboldal győzelme egy országban sem ilyen kifejezett, mint Magyarhonban. Bizonyára elkezdődik a pártok közötti vita, engem azonban főleg az érdekel, hogy mi történik a magyar társadalomban. Az értelmiségiek, az írók, a művészek elparentálják a pártokat, vagy az egyiket, vagy a másikat, engem azonban leginkább érdekel olyan regény, amely ezt a történetet bontja ki. Miféle dilemmák érlelődnek a magyar társadalomban? Hiába!
Könyvek, könyvek…
Minden összetorlódott! A frankfurti Fischer Taschenbuchverlag szerkesztője Bärbel Gäthje közli levelében, hogy kezében tartja az Exterritóriumot, amely most második kiadásban, zsebkönyvként jelent meg. A Fischer Kiadó már hirdeti, hogy a könyv pontosan június 27-én kerül forgalomba. Aztán az újvidéki Akademska knjiga szerkesztő asszonya jelentkezik, a nyomdából kikerült a Neoplanta avagy az Ígéret Földje című regényem szerb nyelvű kiadása. Az előfizetők a napokban kapják kézhez a könyvet. Szeptemberben kerülnek sorra a promóciók. Majd ma befutott az újabb hír Nagybecskerekről, az ottani Városi Népkönyvtár kiadta az Időírás, időközben (2003-2004) címmel a naplójegyzeteim második kötetét.
Szerencsés találkozás
A kritikusok majd elmondják a véleményüket az idei Sterija Játékokról, amelyen szerepel az Újvidéki Színház előadása, az Urbán András rendezte Neoplanta is. Interjút adok az újvidéki televíziónak. Az újságírók az Urbánnal való együttműködésről faggatnak. A kritikusok már előbb észrevették, hogy ez szerencsés találkozás volt, és nekem ehhez nincs mit hozzáadnom. A kerekasztal beszélgetésen elmondom, hogy szó sincs a regény „megzenésítéséről”, az előadás Urbán András és a társulat szuverén műve.
Miről szól az üres nézőtér?
Fájdalmas ellentmondásban élek. Miközben a magyar kisebbségi politikai elit saját sikereit ecseteli, az átlagember egyre nagyobb gondokkal küzd. Nem vitatkozik már senki, hanem csendben távozik, félreáll és hallgat. A félelem is eltompult, a lelkesedés is kialudt. A sikerek közepette az elmúlt évtizedben a magyar kisebbség lélekszáma rohamosan csökkent. Csökken ma is! Vándorbotot vesznek közösségünk tagjai. Az Urbán András rendezte Neoplantában felmegy a függöny és látjuk az üres nézőteret. Ez a zárójelenet immár nem a színházról szól, nem is Újvidékről, hanem arról a szorongásról, amelyekről már évek óta jegyzeteltem: kihal itt a magyar mondat. Erről a gondomról manapság csak az egyszerű magyar emberekkel beszélgethetek. Többen is mesélik, hogy összeíráskor az anyaországba vagy a Nyugatra távozó gyerekeik nevét is bediktálták, hogy legalább látszatra többen legyünk. Jól tudják, hogy a gyerekek soha többé nem térnek vissza. Hallgatom őket, én is ezt tettem. Mindannyian belátjuk, hogy kis Sziszüphoszok vagyunk. A minap T. S. mesét egy bácskai esetről. Az apának jól menő autószerelő műhelye volt, de elérte a nyugdíjkort, s abban bízott, hogy a fia fenntartja a műhelyt, hiszen őt is ott dolgozik, még négy munkással. A vasárnap családi ebéden azonban a fiú bejelentette: bezárják a műhelyt, őt pedig már várja Németországban az új munkahely. SZ. Gy a közép bácskai eseteket ecseteli, amelyek arról szólnak, hogy sok esetben nem csupán az anyagi gondok miatt távoznak az emberek, hanem egyszerűen azért, mert rosszul érzik magukat Igaz a többségi fiatalok is búcsút intenek, ha másképpen nem, akkor magyar útlevéllel, ez is sajnálatos, de nem olyan végzetes, mint s kisebbségek esetében.
Osztálytalálkozó
Osztálytalálkozóra indulok Szenttamásra. Évek óta nyaranta összejövünk, s jól érezzük magunkat. Hargita az osztálytalálkozó szervezője elmondta, hogy az elmúlt évben senki sem halt meg közülünk. Nézem az utcákat, amelyeken egykor megfordultam, s fasorok mintha dúsabbak, gazdagabbak lennének, mint pár évvel ezelőtt. Vagy csak én áltatom magam? Hallgatom osztálytársaimat, sokkal többet tudok meg a valóságról, mint a különböző szónoklatokból.
Ki lép a dobogóra?
Szerbiában a szörnyű árvíz után egyes politikusok abban versengnek, hogy ki volt a nagyobb hős. Szerintem az igazi hős szerényen csak annyit mond: A feladatomat teljesítettem. Ugyanúgy, mint az apa, aki előteremti gyermekkének a mindennapi kenyeret, vagy az anya, aki neveli gyermekét. Munkáját végezte, mint a szántóvető paraszt. Bosszantó, hogy mindenből politikát csinálnak, csak azért, hogy az igazi politikai kérdéseket elkendőzzék. Ha így haladunk, akkor a következő szerbiai szépségkirálynő választáson is valamelyik politikus lép a dobogóra.
Az idei Játékok meghatározó személyisége: Urbán András
Éjszaka napvilágra kerülnek a Sterija Játékok bírálóbizottságnak döntései. Az első írek egyike, hogy Elor Emina Sterija díjas színésznő lett. Az emberek körülfogják, boldogan gratulálnak neki. Alig tudok hozzáférni, hogy gratuláljak. Aztán hallom a következő hírt. Az Újvidéki Színház a Neoplantáért kiérdemelte a legjobb előadásért járó díjat. Az Újvidéki Színháznak eddig is voltak kimagasló sikerei, de az idei „pálmának” van egy fontos momentuma. A rangos magyar társulat most olyan előadással szerepelt, amelyet vajdasági magyar szerző regényének motívumait felhasználva vajdasági magyar rendező, Urbán András állított színre. Mindezek után csak az jár az eszemben, hogy az idei Sterija Játékok meghatározó személyisége éppen Urbán András volt. Aztán következik a kisebbség komédia. Az egyik barátom hahotázó mail küld, amelyből kiderül, hogy az MNT lapja, az igazmondó Magyar Szó honlapja szerint történelmi turistakalauzt írtam.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >