Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
Kézikönyv nőknek 1955-ből
1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
Beatles (összes)
Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >
Apám tyúkja
A Rádiókabaré felvétele. >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Márai Sándor a „jobboldaliságról”
„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Magyar-roma nyelvi rokonság
Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >
A Radetzky-induló hiteles története
Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Szép kis történetek (1.)
Balázs Attila
Szép kis történetek. Lehet erre úgy is tekinteni, akár a kiadónknál megjelent két világsarok-publicisztika szépirodalomba teljesen átbillenő folytatására. Teli van rakomány mindenfelé szétszóródó emberrel, elsősorban magyarral. Híressel, amilyen Kossuth Lajos, aki bejárta az Újvilágot is, és kevésbé híressel, mint Walburga Oesterreich, aki ördögtől való ügyességgel tudta görgetni a csapágygolyót szépséges köldöke körül. Könyvünk lapjain újjáéled Kerényi Frigyes elfelejtett költő, Petőfi pályatársa és ellenlábasa, aki Texasban végezte életét egy kemencében, vagy éppen Gregory Pack, azaz Pék György, e furcsa, ragályos szenvedélyű delfinidomár. És feltűnnek itt oly legendás figurák ugyancsak, mint a Beatlesek, akik egy kis spangli után koncertet adtak Újvidéken, s megtapsolta őket Josip Broz Tito is. A második félidőben felbukkan Figo, a portugál focista, akinek nincs is nyaka. Aurájában sokan azok közül, akik anno a végeken rúgták a bőrt, mielőtt áldozataivá lettek a történelemnek. Nem utolsósorban begyalogol a képbe a neo-kretenizmus nevű irányzat excentrikus megalapítója. Rögtön azután, hogy megemlékeztünk John Wesley Oakról, aki úgy vált mintaképpé, hogy nem alkotott semmit.
A zentai Zetna (igazgató-tulajdonos Beszédes István) kiadásában hamarosan megjelenő kötetet két részben mutatjuk be a szerző engedélyével.
***
Házilegelő
(szakszervezeti alapon a topless bárban)
Előbb volt a gerincguriga. De azelőtt meg a kozmogenerátor. Az utóbbi repülő csészealjra emlékeztető tárgy, amelyet, a kisebb méretűt, fejre lehetett tenni, mint egy csajkát, a nagyobb méretű, függesztett alá meg be lehetett ülni. Mindkettőn apró lyukak sorjáztak körbe, ezeken keresztül besugárzott a kozmikus energia, dúsítva az illető erőállományát, serkentve agybéli funkcióit. Mielőtt végérvényesen bekövetkezett volna a kollektív kozmikus telítettség, néha úgy tűnt, az egész ország egy nagy kozmogenerátor alatt kuksol, s onnan leselkedik kifelé. Aztán jött a gerincguriga. A legutóbbi balkáni háború elől meglépő hősünket ez az elmés, hosszúkás szerkezet már itt érte utol, a magyar fővárosban. Nem is gurigára emlékeztetett, mint inkább üres, „sok hengeres-hüvelyes” tölténytárra, amelyet két hevederrel erősíthetett az ember magára, mégpedig úgy, hogy annak hosszú, masszív része hátul a gerincre lapulva lógjon lefelé, mindenféle fájdalmat, deformációt eltüntetendő. Egy, az üzleti világba átruccant és ott ragadt, költészetileg valószínűleg megboldogult jugó lírikus agyalta ki, lehet, épp az említett generátorral a fején. Egy őrült poéta, aki úgy döntött, népét nem középiskolás fokon gyógyítja majd, ezért hát belemerült sokféle filozófiába, misztikus tanba, mágiába és alkímiába, ahol csakhamar megtalálta a saját csodateáihoz használható képleteket. És aztán virágzott a gyógyír, akár lőtt sebre. Jöttek az újabb gyümölcsöző ötletek. Érdekes tárgyak, eszközök keletkeztek. Figyelemre méltó, iparosodó meló.
– Főleg sofőrök számára príma – ismertette a fájdalomcsillapító gyógyeszközt emberünknek a sógora, egy jólelkű és okos szerb ember, aki jómaga is jelentőset alkotott a túlélés artisztikumának nehezen behatárolható területén.
– Tényleg használ? – fogalmazódott meg a kétely.
– Úgy érzem, igen.
A sógor megfordult, levetette zakóját, és azzal láthatóvá vált – mint valami rendhagyó hátsó hüvelyes nyakkendő – ez az izé.
– Nem érdemes darabonként árulni – rukkolt elő az elképzeléssel. – Fel kellene ajánlani a szakszervezetnek, mit tudom, én. Iksz forintért ennyit vagy amannyit.
– A szakszervezetnek?
Hübelebalázs, vagy még inkább kétkedő Tamás eleinte csak idegesen vonogatta a vállát, aztán egy szép napon mégis azzal az elhatározással ébredt, hogy szerencsét próbál. Délelőtt még nem történt semmi, délután azonban lassan megjött a mersz, mégpedig a Dömötör sörözőben, ahol Jóska, a volt sofőr, hosszú ideje pincér, érdeklődéssel forgatta kezében a mintadarabot, zavartan hunyorgott, majd mentő ötlete támadt. Áttanácsolta a házalót a szomszédos topless-bárba, ahol – úgy tudta – él és virul valami Bazalt becenevű ember, aki biztos vevő a dologra, nem beszélve a szakszervezettel ápolt kitűnő kapcsolatairól. Azzal Jóska magabiztosan kihúzta magát, mint aki csupa jó tippel szolgálhat, kacsintott, majd eltűnt a söntésben. Mire a sör elfogyott, Jóska leadta a drótot. Sosem derült ki, mit mondott. Napokon belül eltűnt a Dömötörből, ha nem is ezért.
Bizonyos Bazalt úr éppen akkor nem tartózkodott a pillanatnyilag pangó toplessben, de úgy volt, hogy minden percben megérkezhet. A lányok féltek, nehogy elszúrják az akármit, és mivel különben is az a dolguk, hát a maguk módján megpróbálták elszórakoztatni szemmel láthatóan begörcsölt vendégüket. De csak felemásan bontakozhatott ki az akció, mert kisvártatva begördült a Bazalt, eltakarva a reflektorfényt. Tudni vélt valamit a tárgyról, mivel – mint mondta – „megmobilozták már a nem telefontémát”.
Valószínűleg csak a jó ég tudja, mit mobilozhattak meg és mit nem, elég az hozzá, hogy hátsó „irodájában” Bazalt eléggé furcsán nézett a felkínált árura, majd a felkínálójára, majd ismét az árura. Szinte látszott, ahogy kidudorodik a homloka a töprengéstől. Árnyéka olyan lett, mint vélhetően egy palackos delfiné, ha ilyen (pongyola) tengeri hasonlattal élnénk. Végül elmosolyodott, mert úgy dönthetett, hogy megpróbál mögéje férkőzni a rejtelmes ügynek.
– Ennyi? – kérdezte olyan ember hangján, aki átlát a szitán, ugyanakkor meg lehet benne bízni.
– Ennyi – rebbent a válasz.
Bazalt arca mintha repedezni kezdett volna a méregtől, de visszafogta indulatát. Valószínűleg hosszú idő telt el, mire az ajtó előtti posztról – a ’többet ésszel, mint erővel’ szlogennel – bejutott a „topless” karosszékébe, melyben megbölcsülten igyekezett higgadt maradni. Öklébe harapott, és ettől mintha megnyugodott volna, csak a hitetlenséget nem tudta eltüntetni egyébként nem is annyira durva ábrázatáról, amellyel azért mégse harmonizált tökéletesen az elferdült orrára biggyesztett aranykeretes pápaszem. Le is vette, úgy bámult sokáig érthetetlen vendége szemébe, aztán felsóhajtott, és nekilátott szépen – mint valami selyem, abroncsos melltartót – összehajtogatni azt a frászkarikát.
– Szakszervezet? – szórakozott magában, majd hirtelen kajánsággal elvigyorodott. – Van egy ötletem, csak meg kell várni elébb, hogy itt elintézzek valamit.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi
Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >
Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut
Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >
Musk fájdalmas búcsúja
A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >
Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására
Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >
Még sugároz a Szabad Európa Rádió
Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >
Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország
Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >
A VALÓSÁG VISSZAVÁG
Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >
Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut
Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >
Nagyot ment a baloldal Ausztráliában
Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >
Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?
Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >