Ma Izidor névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Nyugodjék békében
Bódis Gábor
Amióta földhözragadttá váltam a Napló miatt, csak ritkán tudok néhány napra elrugaszkodni a komor valóságtól.
A mostani hétvége azonban kivétel volt: Budapesten a Soros Alapítvány Kelet-Kelet találkozót szervezett, amelyen Jugoszlávia is szóba került. Természetesen nem „a halottról jót vagy semmit” értelemben.
Már a kelebia-tompai gyötrelmes határátkelés után felüdülés várt rám. Mert mit láttak szemeim? A kanyargós Tompa mentén az egyik ártatlan sarkon rikító betűk hirdették, hogy „Kafić”. Alatta meg azt, hogy „Jeftino piće”. Ezeknek a tőkésedő magyarországiaknak, úgy tűnik, semmi sem drága. Hát szabad ezt kérem?! Amikor a mi legdemokratikusabb államunk, a szerb, meghozta a világ legliberálisabb nyelvhasználati törvényét, akkor ők – talán mondani sem kell: aljas üzleti szándékból – idegen nyelven hirdetik a beszopnivalót. Csakhogy borsot törjenek szocialista honatyáink orra alá. Pedig a játék veszélyes, mert ahol szerbül lehet italt kérni, az csak Szerbia lehet. Erről jutott eszembe egy elutazásom előtt hallott szentencia arról, hogy a sorra születő SAO-k (szerb autonóm körzetek) között melyik lesz a következő: SAO Paulo.
Budapest is szimbolikusan siratja Jugoszláviát: lezárták a Belgrád rakpartot a forgalom előtt. No, nem a neve, hanem a duzzadó Duna miatt.
A hullámokat kikerülve egy újság címoldalára lettem figyelmes. A világ egyik legkomolyabb gazdasági-politikai hetilapja az Itt nyugszik Jugoszlávia aláírással közöl szíven találó képet. Belelapozok, és ezt találom: „Két eszme vérzett él a balkáni vérfürdőben. Az egyik az a hiedelem, hogy Jugoszláviát ismét össze lehet rakni. A másik pedig az a remény, hogy az új Európában a közös érdekek elképzelhetetlenné teszik a háborút. A horvátok és (különösen) a szerbek bemutatták, hogy a beszámíthatatlan viselkedés még mindig háborút okozhat Európában – és kevés olyan kívülálló van, aki ezt megakadályozhatja.”
Erről a beszámíthatatlan viselkedésről volt szó a már említett tanácskozáson. Kis János, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke, a Jugoszláviára vonatkozó vita elnöklője bevezetőjében egy viccet mondott el:
– Mit csinál az optimista Köningsbergben (Kalinyingrádban)?
– Lengyelül tanul.
– Mit csinál a pesszimista?
– Litvánul tanul.
– És mit csinál a realista?
– Kalasnyikovot vásárol.
Hát ennek az ellenkezőjét kellett volna bebizonyítania a budapesti tanácskozásnak, amelyen rangos kelet-európai szabadelvű gondolkodók mellett jugoszlávok is képviseltették magukat. A kezdet parázs vitával kecsegtetett. A belgrádi Nikolić azt mondta, hogy Jugoszláviában nincsenek jó vagy rossz fiúk. A ljubljanai Mastnak erre csodálkozását fejezte ki, hogy miért beszél belgrádi kollégája egy nem létező országról. Egy nappal korábban a szintén ljubljanai Močnik furcsának tartotta, hogy Jugoszláviát a délszláv népek országának nevezik, amikor a harmadik legtömegesebb népcsoportulás az albán. A zágrábi Puhovski megállapítása volt a legtalálóbb: manapság Jugoszláviában senki sem akarja Jugoszláviát, de mindenkinek szüksége van rá. Másik találó okfejtésének lényege: soha sehol nem emelték ilyen magas rangra a nemzeti szuverenitást, mint a kelet-európai volt szocialista államokban. A szuverenitás előbbre való, mint a jólét. A gyökérevők klubja egyre több tagot szárnál.
Megyek a Magyar Televízióba. Interjút készítenek velem. Mit jelent vajdasági magyarként tudósítani a jugoszláviai eseményekről? A választ tudom is: gyötrelmet. De ezt nem szabad bevallani.
Kommentek
Gábor,
Te tudsz írni, írjál! Én majd olvasok...
Üdv.Feri
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
SÓHIVATAL LETT A MAGYAR NEMZETI TANÁCS!
Szinte szánalmas nézni az MNT-ülések TV-közvetítését, amelyek alatt a tanácstagok mukkanni se mernek! Az üléseken az >
A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata
Aztán a berlini választásokra terelődik a szó. A választásokon a Linke nevű párt győzött. Berlin, akárcsak >
Pásztor Bálint valljon színt!
A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >
A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA
Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >
Viszlát Ottó! Találkozunk!
1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >
Művészete a túlélés csodás vajdasági enciklopédiája
Akkoriban Jugoszláviában tavaszias szellők fújdogáltiak, de a főszerkesztőnek azért politikailag megbízhatónak kellett lenni. Erre felálltam és >
Nyilas Mihály bálozik
Szégyenletes, hogy most, amikor az ország „csaknem négyszáz bírója és ügyésze” tiltakozik a szakmát sújtó hatalmi >
KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN
Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >
Szolidaritás és katarzis?
A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >
Ha létezne egy igazi államférfi
Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >
Hősök emlékét ünneplik a gyávák
Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >
A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről
A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >