2025. május 9. péntek
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Márai Sándor a „jobboldaliságról”

„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Magyar-roma nyelvi rokonság

Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >

Tovább

A Radetzky-induló hiteles története

Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Via Kelebia

A telefonbetyár

Végel László
Végel László
A telefonbetyár
(Urday illusztrációja)

Zita asszony telefonján az utóbbi hónapokban naponta többször egy ismeretlen férfit kerestek. Szántó Gergelyt keresi? Itt nem lakik ilyen nevű úr. Téves kapcsolás, közölte ridegen, és letette a kagylót. Felzaklatta az eset, mert utálta a telefonbetyárokat, habár eddig soha semmilyen dolga nem volt velük.

Hetekig válaszolgatott így. Aztán megunta, és nem emelte fel kagylót. Ekkor azonban felötlött a fejében, hátha valaki mégis éppen őt keresi? Számba vette, hogy ki is hívhatná, de nem jutott senki eszébe. Talán a remény késztette arra, hogy meggondolja magát, és mégis felvegye a kagylót. Hátha felbukkan egy régi barátnő vagy egy régi udvarló.

A negyven évesen megözvegyült asszony már több mint egy évtizede magányosan élt. A férjét egy éjszaka váratlanul elhurcolták a frontra – csak gyakorlatról van szó, bizonygatták –, és két hét múlva egy Vukovár előtti csőszkunyhóba becsapódó horvát gránát végzett vele, kapta a szűkszavú értesítést.

– Szántó urat keresi uram? – kérdezte ingerülten. – Nincs itthon. Hivatalos útra ment, Belgrádba – közölte kellemetlenül rikácsoló hangon.

– Ezer bocsánat – válaszolta félénken az ismeretlen, és letette a kagylót.

Időközben rádöbbent, hogy mindig ugyanaz a hang hívja, és mindig azt mondja, mielőtt leteszi a kagylót, hogy „ezer bocsánat”.

Kezdett megbarátkozni az ismeretlen hanggal. Ki lehet, fontolgatta. Ki kell derítenie, ki lehet ez a telefonbetyár.

Hogy valamiképpen kiprovokálja, tervezgette, legközelebb azt közli vele, hogy Szántó urat éppen letartóztatták. Hátha ezzel lépre csalja, gondolta. Hátha ennek köszönve felfedi a kilétét. De újra csak azt a választ kapta, hogy ezer bocsánat, majd az illető megszakította a vonalat.

Napokig nem jelentkezett. Zita asszony a karosszékben üldögélve várta a hívást és bánkódott, hogy kiagyalta azt a letartóztatást. Jobb lett volna, ha kitart a hivatalos út mellett, akkor legalább csengne a telefon.

Egy hét múlva megcsörrent a telefon.

– Éppen most távozott – mondta. – A háborúba. Igen, újra kitört a háború. Természetes, hogy nem tették közzé, titokban tartják, nem jelentették, de valamit azért sejtettem. Nem a horvátokkal, sem a bosnyákokkal, azt hiszem, az albánokkal, de lehet, hogy még messzebb van a front – magyarázta. Maga sem értette, hogy miért jutott ilyesféle abszurd ötlet az eszébe. Talán az izgalomtól, vagy talán azért, mert minél magányosabbnak érezte magát, annál többször gondolt a megboldogultra meg a háborúra.

Az ismeretlenből – ahelyett, hogy bocsánatot kért volna, mint szokta – hirtelen megeredt a szó.

– Tudja asszonyom, biztos voltam hogy bekövetkezik ez a pillanat. Elnézést a tolakodásért, de az utóbbi hónapokban rendszeresen a háborúról álmodtam.

Vagy egy óra hosszát beszélgettek. Mindenről. Zita asszony is bevallotta, hogy egyre gyakrabban álmodik a háborúról.

A férfi megígérte, hogy másnap újra telefonál. És valóban, pontosan hatkor hívta. Újra szóba került a háború.

Ekkor beszélték meg az első találkát.

Egész este a háborúról beszélgettek.

Soha sem fejeződik be, sóhajtott az asszony.

A férfi bólintott. Ő már Vukovárnál ráérzett, hogy soha sem fejeződik be.

Zita asszony csak úgy mellékesen rákérdezett.

– Ott találkozott azzal a bizonyos Szántó úrral?

– Ott – válaszolta a férfi.

– Sejtettem – révedt el töprengve az asszony.

A találkáról hazaérve az ágyra zuhant, és hosszan, görcsösen zokogott.

Úgy aludt el, ruhástól.

A szokottnál később ébredt fel, hogy elkészítse reggelijét: egy főtt tojást vajas kenyérrel. Aztán kinyitotta a frizsidert, és azon töprengett, hogy mit főzzön ebédre. Borsólevest kívánt. Elhatározta, hogy egy fél csirkemellet is süt hozzá. Ennyit megengedhet magának.

Főzés közben egyre csak az órát leste. Biztosan telefonál, gondolta magában. Aztán találkoznak, ahogy megbeszélték. Akkor majd elmeséli – tervezgette a szobában matatva – annak a tapintatos úriembernek, hogy éppen ma hozta a postás a levelet, amelyben a férje beszámolt arról, hogy szerencsére életben maradt, és reméli, hogy rövidesen hazajut. Így lesz a legjobb.

2012. május 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

Tovább

Netanhaju abban gondolkodik, hogy vagy elfoglalja Gázát, vagy lakhatatlanná teszi

Bármelyik is következik be, ő csak nyer vele. Mindkét terven az látszik, hogy a szélsőséges politika >

Tovább

Ha kudarcot vall a Merz-Macron-duó, az azt jelenti, hogy Európa zátonyra fut

Ezt jelentett Párizsból az új kancellár villámlátogatás után a Handelsblattnak Gregor Waschinski. Esélynek gondolja a földrész szempontjából >

Tovább

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >

Tovább

Musk fájdalmas búcsúja

A Financial Times szemleírója, Edward Luce úgy ítéli meg, hogy fájdalmas búcsú előtt áll Elon Musk, >

Tovább

Orbánék harmadik nekifutása Magyar Péter mentelmi jogának megvonására

Magyar Péter azt gondolja: Orbán azért cseszegeti európai képviselőként a mentelmi joga megvonásával, mert így akarja >

Tovább

Még sugároz a Szabad Európa Rádió

Annak ellenére, hogy a liberális adó évtizedek óta szálka az autokraták szemében és Trump most jócskán >

Tovább

Fordult a kocka, nagy bajban van Oroszország

Ezt állítja Ambrose Evans-Pritchard, a The Daily Telegraph jobboldali újság világgazdasági szerkesztője. A Washingtonnal tető alá >

Tovább

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >

Tovább

Ha megoldást akar Gázában, az USA-nak be kell áldoznia Netanjahut

Ezt nyilatkozta a Neue Zürcher Zeitungnak Gilles Kepel Közel-Kelet-szakértő, a párizsi Politikatudományi Intézet vezető kutatója. Emlékeztet >

Tovább

Nagyot ment a baloldal Ausztráliában

Hát akkor ennyit a Tegyük Újra Naggyá Mozgalomról – állapítja meg a Wall Street Journal konzervatív >

Tovább

Kik akadályozzák, hogy újra demokrácia legyen?

Most viszont Magyar Péternek köszönhetően esélyt kaptunk egy második rendszerváltásra, sok minden újrakezdésére, újragondolására – szinte >

Tovább