2026. április 30. csütörtök
Ma Katalin, Kitti, Zsófia, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Vajdasági magyar-magyar szótár

Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >

Tovább

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”

„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >

Tovább

Apám tyúkja

A Rádiókabaré felvétele. >

Tovább

Beatles (összes)

Valaki nem kis erőfeszítéssel összegyűjtötte a bogarak összes dalát, amit egyik kedves látogatónk küldött csokorba szedve. Íme, >

Tovább

A rikkancs ismét jelenti (18.)

Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >

Tovább

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Márai Sándor a „jobboldaliságról”

„Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Magyar-roma nyelvi rokonság

Gyenge Rózsika úrhölgy fedezte fel azt az adaptációt a videómegosztón, amelyik egyértelműen igazolja a magyar és >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

A Radetzky-induló hiteles története

Kínai történészek hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolták, hogy Radetzky gróf (teljes nevén Johann Joseph Wenzel Graf Radetzky >

Tovább

Via Kelebia

Az elvtársak

Végel László
Végel László
Az elvtársak
(IamGerrit fotója)

János, a városi közlekedési vállalat főkönyvelője a legnehezebb időkben is jól szót értett szomszédjával, Gavrilóval, a cég egyik osztályvezetőjével, ami annak tudható be, hogy valaha réges-régen – így nevezték a békeidőket – mindketten egy pártalapszervezet tagjai voltak. A pártgyűlések után rendszeresen borozgattak, és a közügyekről diskuráltak. Együtt nézték a focimeccseket, és együtt hallgatták a Tito-beszédeket. Barátságuk annyira szoros volt, hogy még Belgrádba is együtt utaztak, napokig virrasztottak, hogy leróják kegyeletüket Tito elvtárs koporsója előtt.

Tito halála után azonban Gavrilo egyre többször kiborult, és ilyenkor hevesen ócsárolta az albánokat. A magyarok rendes emberek, tette hozzá jóindulatúan, nehogy megbántsa a szomszédját. János hümmögött, és megjegyezte, hogy mindketten jól ismerik a helyi albán cukrászt, akit ő szintén rendes embernek tart. A szomszéd szeme felvillant. Soha sem tudni, válaszolta a titokzatosan.

János furcsállotta a szomszéd viselkedését de, nem tulajdonított nagy fontosságot a dolognak. Esténként továbbra is gyakran borozgattak, habár egyre kevesebb mondanivalójuk akad egymásnak, hiszen Gavrilo hol a galád horvátokat szidta, hol pedig a kétszínű moszlimokat. Nem volt többé miről beszélgetniük, de a régi barátság látszatát továbbra is ápolták.

Ebben az időben történt, hogy megbeszélték: megkeresztelkednek. János 53 éves korában, a szomszéd meg 49 évesen járult a keresztvíz elé. Az egyik a katolikus papnál, a másik a pravoszláv pópánál vette fel a keresztséget.

Az esemény tiszteletére János felesége paprikást készített, tökös rétest sütött, Gavriloé pedig csevapcsicsát meg plyeszkavicát sütött, és csesznicát szolgált fel.

János felbontott egy liter villányi vöröst, Gavrilo pedig egy különleges, valamelyik Fruška Gora-i kolostorban termelt miseborral kínálgatta a szomszédját.

Jobb későn, mint soha, magyarázkodott János.

Úgy van, helyeselt a szomszéd, nem tehetünk róla, hogy a kommunisták betiltották vallás a szabad gyakorlását.

Ettől kezdve, ismét szót értettek, megtalálták a közös témát: kórusban szidták a kommunistákat.

Elégedettek voltak, mert mint mondták, rendezték a számlájukat az istennel.

Volt, ami volt, mondta Gavrilo pohárköszöntőjében, most az a fontos, hogy ti magyarok is bekerültetek a kormányba. Mindig mondtam, hogy rendes, becsületes emberek vagytok.

Úgy van, bólintott János, úgy néz ki, hogy ezután jobb lesz. Mint régen.

Telt múlt az idő, a szomszédok teljes egyetértésben éltek, mígnem történt, hogy Gavrilo egyre többször szavalt arról, hogy a szerbek nem tartanak össze. Ezért vesztették el a háborúkat, dohogott. János már évek óta ezt a szólamot hallgatta a televízióban, most még a szomszéd is ezt fújja, háborodott fel.

Félre akarnak vezetni bennünket, dünnyögte maga elé.

Hallgatott, de nem tudta sokáig türtőztetni magát.

A szerbek előtt én megemelem a kalapom, tromfolt rá szomszédjára az egyik esti terefere közben, azért mert olyan összetartóak. Az igazság az, hogy mi magyarok nem tartunk össze. Mi, Attila óta örökösen széthúzunk, civakodunk.

A szomszéd ellentmondást nem tűrő hangon bizonygatta, hogy nemzetidegen kozmopolita elemek rombolják a szerb nemzeti egységet. Ezek a nemzetárulók pedig azon nyomban beadják a derekukat, ha Brüsszelben rájuk ripakodnak.

János gyanakodva méregette Gavrilót.

Már megint át akarják ejteni. Ami őt illeti, örülne, ha igaz lenne a szomszéd állítása, de a szerb nemzeti egység annyira nyilvánvaló, hogy még a vak is látja. Nem ártana nekik egy kis széthúzás, de, sajnos, nincs így, morfondírozott.

– Nagyon tévedsz – vágott közbe ingerülten, miután már nem bírta hallgatni Gavriló győzködését –, ilyesmivel csak minket, magyarokat vert meg az isten. Köztünk annyi a nemzetáruló, mint égen a csillag.

– Ez nem igaz, tiltakozott Gavrilo. Megemelem a kalapomat előttetek, mert csodálni való dolog az, ahogyan ti összetartatok. Mondtam is a komámnak, hogy a magyaroktól kellene példát venni.

János nem hagyhatta annyiban, tovább érvelt.

– Éppen fordítva van. Ti összetartatok, mi pedig széthúzunk. Itt van például, egy megdönthetetlen bizonyíték. Nálunk a baloldal rárontott a nemzetre, amikor csak tehette, folytatta bizalmasan. A legfrissebb esetet éppen most hallottam a televízióban. Úgyhogy igazán nem vagyunk összetartó nemzet, jobb, ha nem versenyeztek velünk. Különben is, kíváncsi lennék, nálatok mikor, melyik oldal rontott a nemzetre? Soha! Egyik oldal sem.

A szomszéd azon nyomban kész volt a cáfolattal.

– Nálunk mindkét oldal, ha csak tehette, rárontott a nemzetre – vágta ki elszántan.

Ennek hallatára János torkán megakadt a bor. Hogy neki ez nem jutott eszébe! Még ebben is különbek akarnak lenni. Mindannyian ezt hajtogatják. Egyhangúlag. Mi pedig csak civakodunk egymással, tűnődött nem kis fájdalommal.

2012. január 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Göröngyös úton

A nagy teszt azonban a határon túli magyar pártokhoz és az ésszerűtlenül felduzzasztott külhoni intézményrendszerhez való >

Tovább

Orbán-fáradtság

Szamorukov szerint Ukrajna vonatkozásában Magyar Péter jóval békülékenyebb lesz elődjénél, ami nem jelenti azt, hogy Kijiv >

Tovább

A transzatlanti MAGA-fantázia

A magyarországi parlamenti választás ebben a hónapban nem volt egyértelműen Trump melletti vagy elleni népszavazás. Orbán >

Tovább

Hátulról kapaszkodnának a szekérre

A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >

Tovább

Orbán és Vučić autokráciájának hasonlóságai és különbségei

Szerbiának sokkal nehezebb dolga lesz. Nemcsak Vučić rendszere miatt, hanem azért is, mert nem nézett szembe >

Tovább

VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >

Tovább

A szörnyű egyoldalúság

Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >

Tovább

2x40 millió és közte egy kis apróság

Orbán Viktornak 2005-ben, immár nem miniszterelnökként, egy különös mondat hagyta el a száját Friderikusz Sándor A >

Tovább

A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA

Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >

Tovább

A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog

Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >

Tovább

VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!

A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >

Tovább

MAGYAR PÉTER ÉS DEÁK FERENC

Magyar Péter eddigi politikai művét hasonlítgatták már sok mindenhez, de egyvalamihez nem. Ahhoz a korhoz, személyhez, >

Tovább