Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Vajdasági magyar tyacik – a méltóság és az igaz ügy ellen
Miért nincs magyar Kamberink?
A vajdasági magyar közösségnek Shaip Kamberihez hasonló vezetőre lenne szüksége – nem pedig a megalkuvó, szolgalelkű, tehetségtelen és illetéktelen Pásztor Bálintra... A kollaboráns vajdasági magyar politikai képviselettel szemben más szerbiai kisebbségeket is felemlegethetünk. Példát vehetnénk a szlovák polgártársainktól is, akik a Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi megválasztásakor sikerült kivívniuk olyan összetételű képviseletet, amely nem a haladópártiak hóna alatt fog lakájkodni. Vagy tanulhatnánk a Novi Pazar-i muzulmán honfitársaktól, akik nyíltan kiállnak a Vučić-féle bűnöző rendszer ellen. Szemben a vajdasági magyar tyacikkal, akik a jogállam elárulásáért díjat vesznek át az államelnöktől (dr. Pintér Krekić Valéria, a szabadkai MTTK dékánja), akik miniszterséget vállalnak a Macut-kormányban (dr. Bálint Béla orvos), akik lelkes sztrájktörőkként elsőként szaladnak vizsgáztatni (dr. Dudás Attila, az Újvidéki Egyetem Jogi Kara tanára), akik buzgó pártszolgákként normalitást hazudnak a maffiaországban (dr. ifj. Bagi Ferenc, a Mezőgazdasági Kar tanára), vagy akik azon siránkoznak, hogy a blokád miatt nem tölthetik nyugdíjas napjaikat az egyetemen a kabinetjükben (Kastori Rudolf akadémikus). Bozóki Antal:
Shaip Kamberi, a szerb parlament bujanovaci agilis képviselője, a Demokratikus Akció Párt [Partia për vertim demokratik PVD/Partija za demokratsko delovanje – PDD] elnöke parlamenti felszólalásaiban és nyilatkozataiban következetesen és határozottan követeli az albán nemzeti közösség helyzetének rendezését, valamint egyéni és kollektív jogainak érvényesítését az ország szerb haladópárti vezetésétől – ellentétben a Vajdasági Magyar Szövetség – VMSZ képviselőivel.
Shaip Kamberi tevékenységéről és az albán nemzeti közösség helyzetéről a vajdasági magyar nyelvű sajtó szinte csak elvétve tájékoztat – mintha nem ugyanaz lenne a sorsunk. Így csak a Danas nevű belgrádi napilap július 28-i számából értesülhettünk arról, hogy Kamberi már 2025. február 25-én levélben fordult António Costához, az Európa Tanács (ET) elnökéhez, amelyben „panaszt tett a szerbiai albán nemzeti kisebbség helyzete miatt”.
Shaip Kamberi levére António Costa kabinetfőnöke, Pedro Lourtie válaszolt:
– Legyen meggyőződve arról, hogy az Európai Unió (EU) tevékenyen figyelemmel kíséri a nemzeti kisebbségek iránti bánásmódot – ideértve a szerbiai albán közösséget is. Ez különösen fontos Szerbia azon kötelezettségvállalásai fényében, amelyek az EU-csatlakozási folyamat keretében érvényesek. Az EU elvárása, hogy Szerbia a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogi keretét összhangba hozza az európai normákkal – áll Lourtie válaszlevelében.
Lourtie hangsúlyozza, hogy António Costa nevében válaszol, és kitért arra is, hogy amikor az albánok lakcímének „passzivizálásáról” van szó a Preševói völgyben, az ET elnöke „tudomásul vette Kamberi aggodalmát”. (A Szerb Köztársaság hivatalosan nem ismeri el e terület „Preševói völgy” elnevezését.)
– Ez a kérdés szerepel az EU bővítési jelentéseiben. Ennek alapján az EU felszólítja a szerb hatóságokat, hogy a nyilvánosság számára adjanak világos magyarázatot arról, miként zajlik a tartózkodási helyek ellenőrzése. Továbbra is elkötelezettek vagyunk e kérdések nyomon követése mellett, és folytatjuk az együttműködést a szerb kormánnyal, párbeszéd útján, az EU-csatlakozási folyamat szélesebb összefüggésében is – írja Lourtie.
Az „albánok lakcímének passzivizálását” Kamberi már korábban is többször bírálta. A gyakorlat lényege, hogy a rendőrség törölte számos albán állampolgár lakcímét arra hivatkozva, hogy nem a bejelentett címen élnek. Az érintettek hivatalosan Preševo, Bujanovac és Medveđa községekben vannak bejelentve, de hosszabb ideje Koszovóban vagy nyugati országokban tartózkodnak.
Safet Demirović és Teut Fazliu ügye eljutott Szerbia Alkotmánybíróságig. A Szabad Európa Rádió tudósítása szerint panaszukban azt állítják, hogy „megkülönböztetés áldozatai lettek, és hogy a rendőrség jogellenesen törölte őket a nyilvántartásból. Ennek következtében elvesztették alapvető jogaikat – például a személyi okmányokhoz, az egészségbiztosításhoz, valamint a választásokon való részvételhez való jogot”.
Kamberi július 24-én tette közzé a Pedro Lourtie által írt válaszlevelet Facebook-oldalán, azt hangsúlyozva, hogy ez „egy újabb lépés a preševói-völgyi albánok ügyének internacionalizálása felé”.
– Továbbra is elkötelezettek vagyunk az albán kisebbség helyzetének javítása iránt – az EU és a régió integrációja marad az egyetlen célunk – fűzte hozzá.
A szerb nyelvű sajtó azt is közölte, hogy Kamberi július 29-én határozattervezetet terjesztett a szerb képviselőház elé az albánok helyzetéről a Preševói völgyben. Ebben javasolja, hogy ez a kérdés képezze a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd részét mint „a fenntartható béke előmozdításának része”.
A Facebookon közölt bejegyzésében Kamberi kiemelte: a határozat célja, hogy „Szerbia elismerje és elfogadja az albánokkal szembeni megkülönböztető bánásmódot, továbbá intézményes elkötelezettséget vállaljon az albán közösség helyzetének javítására Preševo, Bujanovac és Medveđa községekben – összhangban nemzetközi és európai integrációs kötelezettségeivel, valamint saját törvényhozásával”.
Kamberi azzal is vádolja az államot, hogy nem tartotta be a korábbi – 2001-ben, 2009-ben és 2013-ban kötött – megállapodásokat.
A legnagyobb problémák között említi: a lakcímek önkényes passzivizálását, a Koszovó Köztársaság által kiadott diplomák el nem ismerését, a nemzeti alapon igazságos és arányos foglalkoztatás hiányát az állami intézményekben, az albán nyelv és szimbólumok hivatalos használatának akadályait, valamint a térség gazdasági elmaradottságát.
Kamberi eljárást követel mindazok ellen is, akik gyűlöletbeszédet terjesztenek az albán közösséggel szemben.
A Beta hírügynökség július 1-jén arról számolt be, hogy Kamberi csatlakozott az európai irányultságú parlamenti ellenzékhez, amely – az egyetemi hallgatók felhívására – a parlament bojkottját hirdette meg.
Kamberi ezt azzal indokolta, hogy „a parlament bojkottja válasz az ország mély politikai és intézményi válságára”.
– Az albánok képviselői évek óta hallatják hangjukat a jog, az egyenlőség és az európai jövő érdekében, követelve az alapvető emberi jogok betartását, valamint azt, hogy az EU biztosítsa a 2001-ben, 2009-ben és 2013-ban kötött egyezmények alkalmazását – sajnos eredmény nélkül – nyilatkozta Kamberi.
Kiemelte: az ilyen társadalmat nem lehet „a múlt mítoszaira, történelmi fantáziákra” és – ahogy fogalmazott – „a Nyugat-Balkáni hegemón törekvésekre alapozni”.
A vajdasági magyar közösségnek Shaip Kamberihez hasonló vezetőre lenne szüksége – nem pedig a megalkuvó, szolgalelkű, tehetségtelen és illetéktelen Pásztor Bálintra.
A VMSZ képviselői a Szerb Haladó Párti (SNS) hatalom részeseiként felelősek a magyar közösség helyzetének romlásáért és jogainak folyamatos csorbításáért.
A szerb parlamentben – amióta Pásztor Bálint frakcióvezető – egyetlen alkalommal sem kezdeményezték a vajdasági magyar közösség bármely lényeges ügyének rendezését. A SNS minden nemzeti közösséget érintő javaslatát támogatták, ellenvetés vagy észrevétel nélkül! Legutóbb a tankönyvtörvény módosítását is megszavazták, amely a nacionalista „szerb világ” terjesztését szolgálja. Ugyanez a kollaboráció figyelhető meg a tartományi képviselőházban is.
Szerbia EU-csatlakozása kapcsán az országban Kovács Elvira (VMSZ), az Európai Parlamentben pedig Vicsek Annamária (Fidesz/VMSZ) szajkózza az Orbán-féle álláspontot: „Szerbiát minél előbb, minden feltétel nélkül fel kell venni az EU-ba.” Ez azonban azt is jelenti, hogy a koppenhágai kritériumokat – beleértve a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülését – figyelmen kívül hagyják. Ez pedig a magyar közösség érdekeinek nyílt elárulása!
Súlyos hiba, hogy a vajdasági magyar politikai pártok és civil szervezetek egyáltalán nem tartanak kapcsolatot az európai intézményekkel, amelyeknél ismertetni és követelni lehetne az őshonos vajdasági magyar közösség jogainak érvényesítését.
Tudomásom szerint legutóbb 2017. július 3-án Tari István költővel, a Magyar Nemzeti Tanács volt tagjával fordultunk Johannes Hahnhoz, az EU akkori szomszédságpolitikai és bővítési biztosához, „a nemzeti kisebbségi közösségek helyzetéhez való viszonyulásban észlelt
kedvezőtlen jelek” miatt.
A biztos nevében Catherine Wendt, az Európai Bizottság Szerbiáért felelős osztályvezetője válaszolt: – Figyelembe vettük a levélben említett valamennyi konkrét kérdést – írta többek között Wendt.
Az EU-val való közvetlen kapcsolattartás elengedhetetlen a vajdasági magyar közösség jogainak érvényesítéséhez az európai csatlakozási folyamat során. Ez a pártok és civil szervezetek történelmi felelőssége!
A kollaboráns vajdasági magyar politikai képviselettel szemben más szerbiai kisebbségeket is felemlegethetünk.
Példát vehetnénk a szlovák polgártársainktól is, akik a Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi megválasztásakor sikerült kivívniuk olyan összetételű képviseletet, amely nem a haladópártiak hóna alatt fog lakájkodni. Vagy tanulhatnánk a Novi Pazar-i muzulmán honfitársaktól, akik nyíltan kiállnak a Vučić-féle bűnöző rendszer ellen. Szemben a vajdasági magyar tyacikkal, akik a jogállam elárulásáért díjat vesznek át az államelnöktől (dr. Pintér Krekić Valéria, a szabadkai MTTK dékánja), akik miniszterséget vállalnak a Macut-kormányban (dr. Bálint Béla orvos), akik lelkes sztrájktörőkként elsőként szaladnak vizsgáztatni (dr. Dudás Attila, az Újvidéki Egyetem Jogi Kara tanára), akik buzgó pártszolgákként normalitást hazudnak a maffiaországban (dr. ifj. Bagi Ferenc, a Mezőgazdasági Kar tanára), vagy akik azon siránkoznak, hogy a blokád miatt nem tölthetik nyugdíjas napjaikat az egyetemen a kabinetjükben (Kastori Rudolf akadémikus).
Ha a vajdasági magyar értelmiség ilyen kimagasló eredményeket mutat árulásból, torz morális érzékből, haszonlesésből, hízelgésből, gyávaságból, akkor az egész közösség viseli a lesújtó következményeket. Ennyit már tudhatnánk a történelemből.
Következő cikk: Trump szétveri a sikeres államok egyik alapját
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >
VMDK: Elszámolás: Papíron minden rendben, de kinek a zsebében?
Az MNT háza táján a válasz minden kényelmetlen kérdésre ugyanaz: „Minden fillérrel el tudunk számolni.” Ez >
Surányi Zoltán: A Stróman
Al Capone is a pénzen, az adócsaláson, a kettős könyvelésen bukott le, a VMSZ vezetői, oligarchái >
Félő, hogy civilizációs vákuumba kerülünk
A VMSz tíz körömmel a hatalom megtartásáért harcol és nem igazodik a korszellemhez, nem tervezi a >
VMDK: Elfogadhatatlan, hogy a Vajdaság legjobb termőföldjei kétes hírű oligarchák kezébe kerültek
A párt követeli: az összes vitatott privatizációs ügy haladéktalan felülvizsgálatát, a felelősség egyértelmű megállapítását, valamint a >

