Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?
Végel László
A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy idő múlva ugyanúgy színészkednek, mint a szüleik abban a társadalmi komédiában, amelyet most elutasítanak. Ezek a váratlan, gyakran érthetetlen és megmagyarázhatatlan fordulatok 1968 után sem voltak ismeretlenek, napjainkban sem ritkák. A Titohoz irt ódák költői, szenvedélyesen gyalázták a Marsallt. A radikálisok ellen tiltakozók a radikálisok eszméivel barátkoznak. Azt állítják, hogy „csak” pragmatikusok. A lázadók megszelídülnek vagy ami még rosszabb: beépülnek a hatalomba, vagy pedig kóbor marginális szereplők maradnak. A hatalom szívesen jutalmazza azokat a fiatalokat, akik kiárusítják vagy elárulják saját ifjúkori idealizmusukat. Jól mondta a nagy horvát író, hogy minden nemzedék álma megvalósul – csak nem úgy, ahogyan megálmodta. Végel László:
2025. május 28., vasárnap
Az Új Symposionra emlékezve szóba sem került, hogy a folyóirat első számának (1965. január 15.) első oldalán a fiatal Lukács György Taktika és etika című esszéje olvasható. Bizonyára nem véletlenül, de az is igaz, hogy manapság nem illik erre emlékezni. Némi magyarázatot nyújt, hogy néhány hónappal később, a negyedik szám vörös színű első oldalán ugyancsak feltűnik Lukács György neve. A Tanácsköztársaság idején az ifjúmunkások előtt megtartott beszédében többek között a következőket mondta: „Mert kell, hogy egy helyen egészen tisztán lobogjon a láng, minden megalkuvás nélküli, egészen tiszta, mocsoktalan legyen a proletariátus érdekeiért való küzdelem. Ez a hely az ifjúság lelkében van, és higgyék el, minden harcnak és minden küzdőnek az a legfontosabb, hogy van egy hely, ahol nincs megalkuvás, ahol a proletariátus küzdelme egészen tiszta, minden megalkuvás nélküli.” Nem tisztem ítéletet mondani, hogy a 68-as nemzedék főigazgatói, főszerkesztői, miniszterei, pártfunkcionáriusai lelkében hogyan aludt ki a láng, Jugoszláviában – sajnos – igencsak groteszk módon, mint ahogy a Temetetlen múltunk című regényemben ábrázoltam. Nem csak arra utalnék, hogy Tito marsall igazat adott az egyetemistáknak, mi több arra kérte őket, hogy segítsenek neki, hanem arra is, hogy 68 után Tito megijedt saját reformjainak következményétől és 1971 után kezdődött Jugoszlávia brezsnyevizálódása, 1980 után a válásága és a kilencvenes évek végén az összeomlása (ezek mélyan összefüggő jelenségek), hanem arra is, hogy a 68 híveinek jelentős része, később a brezsnyevizálódó politika kiszolgálója lett, továbbiakban pedig nem egy akadt köztük, például az egykor ígéretes Praxis folyóirat egyik-másik szerkesztője Milošević pártjának ideológusa lett. Legalább részben tehát igazad kell adni Krležának aki a 68-as jugoszláviai egyetemista tüntetőket párizsi epigonoknak nevezte. A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy idő múlva ugyanúgy színészkednek, mint a szüleik abban a társadalmi komédiában, amelyet most elutasítanak. Ezek a váratlan, gyakran érthetetlen és megmagyarázhatatlan fordulatok 1968 után sem voltak ismeretlenek, napjainkban sem ritkák. A Titohoz irt ódák költői, szenvedélyesen gyalázták a Marsallt. A radikálisok ellen tiltakozók a radikálisok eszméivel barátkoznak. Azt állítják, hogy „csak” pragmatikusok. A lázadók megszelídülnek vagy ami még rosszabb: beépülnek a hatalomba, vagy pedig kóbor marginális szereplők maradnak. A hatalom szívesen jutalmazza azokat a fiatalokat, akik kiárusítják vagy elárulják saját ifjúkori idealizmusukat. Jól mondta a nagy horvát író, hogy minden nemzedék álma megvalósul – csak nem úgy, ahogyan megálmodta. Persze, 1968 szelleme Krležára is hatással volt, maplójegyzeteiben szókimondóbb lett, szóvá tette valóságtól elidegenedett a szocialista mandarinok térhódítását, határozottan védelmébe vette a horvát értelmiségiek deklarációját a horvát nyelvről, amelyet ő is aláirt, amiért a Központi Bizottság megítélése szerint Krleža is gyanús elemnek számított. Nem tudom, hogy mit mondana Miroslav Krleža, ha a másvilágról szemlélne bennünket. Élete végén is tiszteltre Lenint és Titotól nem pártolt el utolsó óráiban sem. Szocialista volt és maradt. Mit mondana az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?
Következő cikk: Már 20 tagállam sürgeti, hogy a Bizottság tegyen lépéseket Magyarország ellen
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >
VMDK: Elszámolás: Papíron minden rendben, de kinek a zsebében?
Az MNT háza táján a válasz minden kényelmetlen kérdésre ugyanaz: „Minden fillérrel el tudunk számolni.” Ez >
Surányi Zoltán: A Stróman
Al Capone is a pénzen, az adócsaláson, a kettős könyvelésen bukott le, a VMSZ vezetői, oligarchái >
Félő, hogy civilizációs vákuumba kerülünk
A VMSz tíz körömmel a hatalom megtartásáért harcol és nem igazodik a korszellemhez, nem tervezi a >