Ma Emil, Csanád, Vilmos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„A nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapvető feltétele annak, hogy Szerbia előre haladjon az európai úton”!
Az Európai Parlament május 7-i állásfoglalása az Európai Bizottság Szerbiáról szóló 2023. és 2024. évi jelentéseiről (2025/2022(INI))
Bozóki Antal
Nem lehet, tehát, azt mondani, hogy a szerb állam vezetősége – köztük Kovács Elvira, a parlament integrációért is felelős (egyik) alelnöke, és Vicsek Annamária EP képviselő – nem értesültek az EP május 7-i állásfoglalásairól. A kérdés csupán, hogy mit tettek, illetve tettek-e bármit is ezeknek az álláspontoknak az érvényesítése, a gyakorlatba való átültetése érdekében? Nagyon úgy néz ki, hogy a fellépéseikben – Aleksandar Vučić szerb önkényúr politikáját fényezve és Pásztor Bálint „normalitását” képviselve –, még szabotálták is a magyar közösség érdekérvényesítését. A másik nagy kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Tanács vezetősége és a testület tagjai, a magyar képviselők ismerik-e egyáltalán az Európai Parlament állásfoglalásait? Ha nem, az a baj, ha pedig igen, akkor ismét felmerül a kérdés, hogy mit tettek azok alkalmazása érdekében. Bozóki Antal:
A szerbiai elnök nyilatkozatai egyre bizarrabbá válnak
a külföldi bűnösök keresésében az egyre mélyedő szerbiai
polarizáció miatt. Személyesen gyakorol nyomást
az igazságszolgáltatásra, mert követeli azoknak a
verekedőknek a szabadon bocsátását az előzetes
letartóztatásból, akik Újvidéken komoly sérülést okoztak
egy egyetemista lánynak.
Tonino Picula, az EP szerbiai jelentéstevője
(Danas, 2023. május 23. 6.)
– Az Európai Unióról (EU) szóló szerződés állapítja meg azokat a feltételeket (49. cikk) és elveket (6. cikk (1) bekezdése), amelyeknek minden, az EU-hoz csatlakozni kívánó országnak meg kell felelnie – írja az EUR-Lex közösségi oldalán.
A csatlakozáshoz teljesíteni kell az Európai Tanács (ET) 1993-as koppenhágai ülésén megállapított és az 1995-ös madridi ülésén megerősített csatlakozási, más néven koppenhágai kritériumokat. Ezek a következők:
• a demokráciát, a jogállam és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása, a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme;
• működő piacgazdaság és képesség az Unión belüli versenyviszonyokkal és piaci erőkkel való megbirkózásra;
• a tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére – és ennek részeként az uniós jogot képező szabályok, standardok és szakpolitikák (a közösségi vívmányok) hatékony végrehajtására – való képesség, valamint a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása.
Ezeket a kritériumokat ismerni kellene minden vajdasági magyar párt vezetőjének, képviselőjének, de legfőképpen a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) tisztségviselőinek és tagjainak. Különösen pedig Pásztor Bálintnak, a Vajdasági Magyar Szövetség (más néven Vučić Magyarjai Szolgapárt) elnökének, Kovács Elvirának, a köztársasági parlament egyik (VMSZ-es) alelnökének, a köztársasági képviselőház integrációért felelős bizottsága sokéves (sikertelen) elnökének, és Vicsek Annamáriának, a párt (egyik) alelnökének, a Fidesz-KDNP-VMSZ európai parlamenti (EP) képviselőjének is.
Azokat, akik választási listákra kerülnek, előbb le kellene vizsgáztatni, hogy ismerik-e a koppenhágai kritériumokat, a nemzeti közösségek helyzetére vonatkozó nemzetközi egyezményeket és belföldi jogszabályokat. Ugyanis politikusaink úgy tesznek, mintha a bolondját lehetne járatni a világgal és a magyar közösséggel.
A vajdasági magyar közösség érdeke Szerbia mielőbbi Európai Uniós csatlakozása, ami a koppenhágai kritériumok maradéktalan teljesítését is feltételezi.
Szerbia csatlakozási folyamata még 2008. november 5-én kezdődött el, aminek eredményeként 2013. szeptember 1-én hatályba lépett a stabilizációs és társulási megállapodás.
A Szerb Haladó Párt (SNS) vezette koalíció (amihez a VMSZ is tartozik) hatalomgyakorlása alatt – ami szinte egybe esik az integráció kezdetével – azonban ez a folyamat elakadt és mostanra már szinte visszafelé halad. (Lásd a Szerbia egyre távolabb Brüsszeltől! c. írásom: https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=17150)
Az Európai Parlament (EP) május 7-én Strasbourgban foglalt állást az Európai Bizottság Szerbiáról szóló 2023. és 2024. évi jelentéseiről (2025/2022(INI)).
A 76 pontból álló dokumentum részletesen foglalkozik a demokrácia és jogállamiság, az alapvető szabadságok és emberi jogok, a megbékélés és jószomszédi kapcsolatok, a társadalmi-gazdasági reformok és az energia, környezetvédelem, fenntartható fejlődés, valamint Szerbiának az Unióhoz kapcsolhatóság kérdéseivel.
Az EP 419 igen, 113 nem és 88 tartózkodó szavazattal fogadta el a Szerbiáról szóló jelentést és határozatot.
A Tonino Picula, az Európai Parlament (EP) szerbiai jelentéstevőjének értékelése szerint az általa előterjesztett jelentés és a Szerbiáról szóló határozat elfogadásával „az Európai Parlament világos és határozott üzenetet küldött a szerb hatalom autokratikus jellegéről, ugyanakkor elismerését fejezte ki a rezsimmel szembeni bátor ellenállás iránt is”. Értékelése szerint „Szerbia nem tartozik az Európai Unió felé haladó országok sorába”.
A szerbiai nemzeti közösségek, így a magyar közösség számára is rendkívül fontos az EP-nek a kisebbségek helyzetével kapcsolatos állásfoglalása, mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy „a hagyományos nyelvi és nemzeti kisebbségek jogainak garantálását a csatlakozási folyamat során lehet (és kell is – B. A.) biztosítani”.
Ezt annál is inkább követelni kell, mivel „az alapító szerződések szerint nincs kifejezett jogalapja, hogy az EU (a csatlakozás után – B. A.) a kisebbségekkel összefüggő kérdésekkel foglalkozzon. Konkrét kisebbségvédelmi előírások híján tehát csupán az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmének elve, a kulturális sokszínűség tiszteletben tartásának követelménye és a hátrányos megkülönböztetés védi közvetve a nemzeti kisebbségek érdekeit.”
Paradox módon a Fideszes EU-képviselők fókuszba helyezték az Ukrajnában és a Romániában élő magyar közösség helyzetét, de egyetlen alkalommal sem a vajdasági magyarokét. Sőt, egyenesen ellenezték még az ezzel kapcsolatos kezdeményezéseket, a meghallgatásokon való részvételt pedig – személyes tapasztalatból tudom – a legtöbben még kerülték is! Vajon arról van-e szó, hogy az Orbán-Vučić barátság oltárán feláldozzák a vajdasági magyar közösséget?
Az EP állásfoglalás már a bevezetőjében (E.) rámutat, hogy „az Európa Tanács nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezménye tanácsadó bizottságának 2019. június 26-án elfogadott negyedik véleménye bírálta Szerbia késlekedését a kisebbségek oktatási jogainak teljes körű végrehajtása terén”. Utal arra (G.), hogy „a 23. (csatlakozási – B. A.) fejezettel összhangban Szerbiának tényleges javulást kell felmutatnia a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak hatékony gyakorlása terén”.
Az állásfoglalás alapvető szabadságok és emberi jogok fejezetében (32. pont) az EP „határozottan elítéli […] a nemzeti kisebbségek elleni gyűlöletbeszédet”.
A nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó 46. pontban az EP „hangsúlyozza, hogy szilárd elkötelezettségre van szükség a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, teljes körű, a kormányzat valamennyi szintjén működő képviseletük biztosítása mellett, saját nyelvük használata révén kulturális identitásuk megőrzése mellett, valamint oktatási igényeik, a véleménynyilvánítás szabadsága és az információhoz való hozzáférésük mellett, továbbá a gyűlölet-bűncselekmények elleni nyomozások aktív folytatása mellett, ami a közös európai értékek pótolhatatlan része.
„Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemzeti kisebbségek többségét csak formálisan védik; aggodalmát fejezi ki a kormányzati ellenőrzés alatt álló nemzeti kisebbségek pro forma képviseletének gyakorlata miatt.”
„Felszólítja Szerbiát, hogy védje és támogassa nemzeti kisebbségei kulturális örökségét, és különösen teremtsen pozitív légkört a kisebbségi nyelveken folyó oktatás számára, többek között elegendő számú tanár, tankönyv és további tananyagok biztosításával, valamint sajnálatát fejezi ki a kisebbségi jogok megsértése miatt ezen a területen.”
Ugyancsak „felszólítja Szerbiát, hogy tartózkodjon a nemzeti kisebbségek nemzeti identitásának kihasználásától, ami megosztottságot teremt e közösségeken belül, és határozottan elítéli az egyes kisebbségekkel szembeni gyűlöletbeszéd feljegyzett eseteit”.
Az EP „tudomásul vette a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésére irányuló új cselekvési terv kidolgozásának jelentős késedelmét (!! – B. A.), és hangsúlyozza, hogy Szerbiának sürgősen véglegesítenie kell és végre kell hajtania azt”, továbbá „hangsúlyozza, hogy az új cselekvési tervnek teljes mértékben tartalmaznia kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottságának megállapításait és ajánlásait”.
Az ajánlások 48. pontjában az EP „sajnálatát fejezi ki a szerb hatóságok arra irányuló kísérletei miatt, hogy aláássák a közösségek nemzeti identitását az országban”.
Az 50. pontban […] „hangsúlyozza, hogy a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapvető feltétele annak, hogy Szerbia előre haladjon az európai úton” (!! – B. A.)
Az utolsó (77. pontban) „az Európai Parlament utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Szerbia elnökének, kormányának és nemzetgyűlésének”.
Nem lehet, tehát, azt mondani, hogy a szerb állam vezetősége – köztük Kovács Elvira, a parlament integrációért is felelős (egyik) alelnöke, és Vicsek Annamária EP képviselő – nem értesültek az EP május 7-i állásfoglalásairól. A kérdés csupán, hogy mit tettek, illetve tettek-e bármit is ezeknek az álláspontoknak az érvényesítése, a gyakorlatba való átültetése érdekében? Nagyon úgy néz ki, hogy a fellépéseikben – Aleksandar Vučić szerb önkényúr politikáját fényezve és Pásztor Bálint „normalitását” képviselve –, még szabotálták is a magyar közösség érdekérvényesítését.
A másik nagy kérdés, hogy a Magyar Nemzeti Tanács vezetősége és a testület tagjai, a magyar képviselők ismerik-e egyáltalán az Európai Parlament állásfoglalásait? Ha nem, az a baj, ha pedig igen, akkor ismét felmerül a kérdés, hogy mit tettek azok alkalmazása érdekében.
Lehetséges, hogy a legtöbb MNT-tag nem csak, hogy nem ismeri, de nem is hallott a Koppenhágai kritériumokról, sem az Európai Uniónak a kisebbségi/közösségi jogok tiszteletben tartásával és védelmével kapcsolatos álláspontjairól.
Ha ismernék – és ezt leginkább az MNT Hivatalának a rovására kell írni – akkor az Európai Bizottság évek óta készülő szerbiai országjelentései és az Európai Parlament vonatkozó állásfoglalásai alapján készült volna és nyilvános vita tárgyát képezte volna egy elemzés az őshonos magyar közösség jogainak érvényesüléséről. Ilyenről azonban nincs tudomásom.
Mikor lesz Szerbiában demokrácia és jogállam? Mikor kezdenek el működni az intézmények, érvényesülnek az emberi és a kisebbségi jogok?
Kaja Kallas, az Európai Unió (EU) kül- és biztonságpolitikai főképviselője a 2025. május 22-i belgrádi látogatása végén azt mondta, hogy „a reformok jelentik a legjobb utat Szerbia számára az Európai Unió felé”.
Világosan kimondta: „Nincs rövidebb út a tagsághoz – tényleges eredményekre van szükség: szabad média, korrupció elleni harc, választási reformok. Nem elég kipipálni a feladatokat, valódi változások kellenek” – fogalmazott. Ugyanez vonatkozik a nemzeti közösségi jogok érvényesítésére is.
A VMSZ-re és az MNT-re történelmi felelősség és szégyen hárul, amennyiben a magyar közösség jogai nem érvényesülnek Szerbia uniós csatlakozási folyamatában. Az ezzel kapcsolatos számonkérés és a felelősség megállapítása alól senki nem mentesülhet!
Következő cikk: Magyarország új vezetéket kíván építeni Szerbia felé
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?
A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy >
„A nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapvető feltétele annak, hogy Szerbia előre haladjon az európai úton”!
Nem lehet, tehát, azt mondani, hogy a szerb állam vezetősége – köztük Kovács Elvira, a parlament >
SZERBIA EGYRE TÁVOLABB BRÜSSZELTŐL!
Vicsek és Kovács, a VMSZ két sokéves, de eredménytelen megélhetési lakájpolitikusa – a néhai Pásztor István >
A VMSZ, a civil szervezetek és az egyházak összefonódása
A két esemény, illetve cikk alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy a vajdasági magyar civil >
Viharfelhők Szerbia égboltján
Hónapokkal ezelőtt Vučić nagylelkűen ígérgette, hogy bármikor kiírhatja a rendkívüli választásokat, moszkvai üzenetében azonban nem mondott >
Szerbia a csonka rendszerváltási múzeumba kényszerült
Amit most a szemünk előtt zajlik, az a múzeumból való kiútkeresésről szólnak. Az elmúlt harminc évben >
Megszűnt az utolsó független nyomtatott vajdasági magyar nyelvű újság!
A Családi Kör megváltozásával nemcsak a lap, de a vajdasági magyar nyomtatott sajtó történetében is új >
AZ ÚJSÁGÍRÁS LEZÜLLESZTÉSE, AZ OLVASÓK MEGALÁZÁSA
A VMSZ tisztségviselői és az anyaországi vendégek ezúttal is „eligazították” az MNT „alapítású” médiák „újságíróit”, hogy >
BIZALOMVESZTETT, HITELTELEN MNT
A testület csak a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területével >
Az összebékíthetetlen táborok
Miközben a Ćacilendban Baja Milan Kninđa dalait zengték a hangszórók, pár száz méterrel odébb a belgrádi >
A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója
A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >
„Ezek nácik”
A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >