2025. május 9. péntek
Ma Gergely, Katinka, Alberta, Édua névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről

Végel László
Végel László
A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről

A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent meggyőződéssel, hogy remekül működik. Sokan közülük az egyetem befejezése után politikusok lettek és ma is azok. Más munkahelyük nem volt. Elidegenedtek a valóságtól, amely egyre gyorsabban változik, ők azonban képtelenek a  világgal együtt változni. Az is igaz azonban, hogy a múlt sablonjába nem kényszeríthető be az új nemzedék. Ezt a politikát egy Brecht parafrázissal lehet jellemezni. „Az egyetemisták eljátszották a kormány bizalmát, / És csak kettős munkával / nyerhetik vissza. / Nem volna egyszerűbb, / Ha a kormány új egyetemistákat választana? Beszervezhetnek kisebb hozzájuk lojális csoportokat, de koreszméket nem oktrojálhatnak.  Az erőszak nem célravezető, de a jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről, még akkor is, ha őszintén hiszi, hogy a szándékuk helyes. Végel László:

2025. március 10. hétfő

Szétnéztem a temerini piacon, és jól hallottam, hogy még az árusok is az egyetemistákról beszélgetnek.  Két napon át nyírtam a füvet Temerinben. A fű a kiadós csapadék utáni hirtelen melegben nagyra nőt és hiába óvatoskodtam, végül a fűnyíró felmondta a szolgálatot. Hazajövet Vučić elnök nyilatkozata üti meg a fülemet. A március 15-i belgrádi tüntetők erőszakot fognak alkalmazni, az állam azonban keményen fog ellenük fellépni. A niši egyetemisták gyalog indulnak Belgrád felé, mintegy 200 kilométert fognak gyalogolni.  A szabadkaiak is közelegnek Újvidék felé. Szerbia nagyobb városaiban már indulásra készek a fiatalok, vagy már úton vannak. Újvidékre érkeznek a szabadkaiak. Az első sorokban 15 fiatal egy-egy csokor virággal menetel. Vidámak és cseppet sem hasonlítanak erőszakos forradalmárokra. Viszont láttam egy felvételt a mai kormányülésről. Fagyos arckifejezéssel, komoran, gondterhelten ülnek az asztal mellett a miniszterek. Tényleg azt hiszik, hogy a szerbiai egyetemi ifjúság puccsra készül, vagy pedig saját propagandájuk vezeti félre őket. Egy azonban biztos, a két fél nem érti egymást, ezért nem folytathat párbeszédet. Nem értik egymás nyelvét. Ezek a fiatalok az új évezred gyermekei, akik nem élték át azokat a dilemmákat, amelyek az apák és a nagyapák gondolkodásmódját így vagy úgy, de meghatározták. Lassanként kirajzolódik előttem, hogy miért tapsolnak olyan lelkesen a fiatalok az Urbán András rendezte Neoplanta színelőadáson? Miért lett szokatlanul olyan hosszú életű egy színelőadás? Az új nemzedék kíváncsi az apák és nagyapák dilemmáira és bűneire, amelyeket otthon, a családi körben nem szívesen vallanak be. Az idősebbek nagy része pedig azért, hogy igazolást nyerjen múltbeli már kritikus magatartására. E tekintetben akad egy fontos különbség. Az idősebbek részére ez a történet az életük része. A 2000 után született fiatalok esetében szó sem lehet személyes élményről, ők ezt eltitkolt múltként érzékelik. Mit éltek át a szülők? Miért tűrtek egy évtizeden át az apák? Miért hallgattak mindeddig? Mi történt valójában? A közelmúlttal nem számolt el ez a társadalom.  Most már értem, hogy az Exterritórium szerbül mért ért meg két kiadást. A fiatalok pedig egy titok nyomában erednek, s lehet, hogy csodálkoznak azon is, hogyan voltunk képesek mindezt átélni. A generációk közti nyelvi szakadékot a politikai elit nem képes áthidalni. Vučić elnök a délszláv hadszíntereken járt, állítólag egy esernyővel a kezében, amikor ezek a fiatalok még meg sem születtek. A Szerb Haladó Párt elitjének és tagságának nagy részét kitevő néhai Šešelj-féle radikálisok ugyan taktikát változtattak, de nyelvet nem. Ők a kilencvenes évek narratívájának örökösei, a múlt nem múlik el olyan könnyen, akkor sem, ha időközben változtak a politikai széljárások. Szóval a napi politikán túli ellentétekről van szó, amelyek komoly feszültségeket idéznek elő még a tudatalattiban is. Ezt orvosolni kellene, de nem gumibottal és nem arcmaszkos rendőrsisakokkal. Az egyetemisták kényszerrel nem változtathatják meg az immár három évtizeden át uralkodó establishment habitusát, nyelvezetét, hatalmi vágyát. A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent meggyőződéssel, hogy remekül működik. Sokan közülük az egyetem befejezése után politikusok lettek és ma is azok. Más munkahelyük nem volt. Elidegenedtek a valóságtól, amely egyre gyorsabban változik, ők azonban képtelenek a  világgal együtt változni. Az is igaz azonban, hogy a múlt sablonjába nem kényszeríthető be az új nemzedék. Ezt a politikát egy Brecht parafrázissal lehet jellemezni. „Az egyetemisták eljátszották a kormány bizalmát, / És csak kettős munkával / nyerhetik vissza. / Nem volna egyszerűbb, / Ha a kormány új egyetemistákat választana? Beszervezhetnek kisebb hozzájuk lojális csoportokat, de koreszméket nem oktrojálhatnak.  Az erőszak nem célravezető, de a jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről, még akkor is, ha őszintén hiszi, hogy a szándékuk helyes.

2025. március 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A vajdasági magyar kisebbség szellemi egységének ápolója

A minap Németh László a Belgrádi Főegyházmegye érseke, a kisebbségi magyar politikusokkal ellentétben emberi hangon és >

Tovább

„Ezek nácik”

A parlamentben durva szavak hangzanak el. Ezek nácik, mutogat Ana Brnabić a szerbiai parlement elnöke az >

Tovább

A VALÓSÁG VISSZAVÁG

Vučić elnök azt szeretné, ha nem tudnánk megkülönböztetni a jót a rossztól, a hamisat a valóstól, >

Tovább

Az uralkodó osztály a saját propagandájának áldozata lett

A kormánypolitikusok náciknak nevezik a fiatalokat, illetve a mögöttük rejtezgető „felbujtogatókat”. Nyilvánvaló, hogy nem erről van >

Tovább

Édentől balra

Ezért is írtam az esszé végén, hogy az „út keresése vereséggel végződhet”, de a „vereségnek megszületnek >

Tovább

A SÖTÉTSÉG TERJESZTŐI

Mindebből az derül ki, Pásztor Vučić szavait ismételgeti, továbbra is szorgalmazza, hogy a közösség felejtsen el >

Tovább

Eltűnt a türelmes középút

Az ember vagy ide, vagy ide kényszerül. Mindeközben az írástudók sopánkodnak, hogy nincs többé társadalmi befolyása >

Tovább

„EGY KÖZÖSSÉG, EGY PÁRT, EGY VEZÉR”

Fremond Árpád és Juhász Bálint általában, a különböző eseményeken többnyire úgy jelennek meg, mint a pártelnök >

Tovább

Magyar, szerb két jó barát?

Együtt harcol? Nem áprilisi 1-i tréfa volt a hír, hogy a magyar és az akkor lemondásban >

Tovább

SZERB VILÁGOT ÉPÍTŐ KISEBBSÉG(ÜGY)I MINISZTEREK

Demo Beriša is csak az egyik a Đuro Macut bosszúállónak is nevezett kormánya lojalista miniszterei közül. >

Tovább

A kíméletlen múlt utánunk nyúl

A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >

Tovább

Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette

A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >

Tovább