Ma Auguszta, Gracián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
„Mikor korlátozható a szabadság?”
Bozóki Antal
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken – 2020 tanácskozásról szól. Ribár Béla tanár úr – a múlt század végén alakult társaság alapító elnöke – ugyancsak foroghat a sírjában.
A vajdasági magyar közösségnek mára nem maradt egyetlen aktív, se civil, se másmilyen szervezete, amelyik a közösség helyzetét a tudomány szemszögéből kutatná és válaszokat keresne az időszerű kihívásokra. Mert ugyanis amint elkezdene ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, megszűnne a jelenlegi magyar és szerb hatalom összes támogatása.
Az ilyen VMTT létezése okafogyottá vált! Bozóki Antal:
A szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem.
Bibó István
November 16.
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (VMTT) a Vajdasági Magyar Tudomány Napja alkalmából (ami egyébként november 13-án van) tanácskozást tartott Szabadság és felelősség címmel.
Az összejövetelről készült írásból, amit – a fotókról ítélve – a Tartományi Képviselőházban tarthattak meg, nem tudni, hogy pontosan kik is voltak jelen, közülük mennyien voltak Magyarországról.
Az összejövetelen – ugyancsak a fotók alapján – mintegy tizenöten lehettek, akik között szinte alig voltak fiatalok. Jól mutatja ez is, hogy milyen kevesen vannak a vajdasági magyar társadalomtudományok művelői, és hogy a VMTT sem a régi már.
A VMTT gyűlésén jelen volt Juhász Bálint, a tartományi parlament VMSZ-es elnöke is. Ismereteim szerint először történt meg, hogy VMTT tudományosnak nevezett konferenciáján egy pártpolitikus mond nyitóbeszédet.
Juhász a konferencia megnyitójaként elmondta, „2008 óta a képviselőház ad otthont a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság rendezvényének. Ez is egy jele annak, hogy egyrészt van egy olyan szellemi potenciál Vajdaságban, amely a tudományosság eredményeit tovább kívánja vinni, másrészt az egyetemes magyar tudományos élet részese is kíván lenni”.
– Örülök és megtiszteltetésnek tartom, hogy folytathatom azt a hagyományt, amit Egeresi Sándor és Pásztor István kezdtek el, és az elmúlt 16 évben folytattak – hangoztatta Juhász, aki Pásztor István mentoráltjának mondja magát.
A VMTT tevékenységében csaknem a 25 évvel ezelőtti kezdetektől aktívan részt vettem, de nem emlékszem, hogy a Tartományi Képviselőház elnöke vagy valamelyik másik politikus megnyitó beszédet tartott volna, bár Pásztor többször jelen volt és igyekezett ledominálni a médianyilatkozatokat. Az elhunyt Egeresinek és Pásztornak a szervezethez, de a tudományhoz is vajmi kevés köze lehetett, hiszen azzal nem is foglalkoztak, mint ahogy Juhász sem.
Az sem felel meg a valóságnak, hogy „2008 óta a tartományi parlament ad otthont” a VMTT rendezvényeinek.
A VMTT kezdetben minden összejövetelét a Vajdasági Tudományos, Művészeti és Kulturális Akadémia (VANUK) épületében tartotta az újvidéki Platoneum épületében. Később (Bojan Pajtić kormányfő idejében – talán Szalma Józseffel, a VMTT élethossziglani elnökével való munkakapcsolata alapján) – az értekezletekre a Tartományi Végrehajtó Tanács (TVT) üléstermében került sor.
Mindez jól mutatja nem csak azt, hogy a Vajdasági „Magyar” Szövetség minden szervezetbe befészkelődik, az irányítása alá vonja azokat, de a tudomány és a politika összefonódását is. Azt is, hogy a VMTT-nek még csak helyisége sincs, ahol az értekezleteit tartaná! Nem is igényli! Pedig tarthatná konferenciáit valamelyik egyetemi kar épületében is. De szándékosan törekszik növelni saját rendezvénye értékét a politikai hatalom jelenlétével.
Az utóbbi években már nem láttam értelmét a VMTT tanácskozásain való részvételnek.
A VMTT mostani értekezésen sem a magyar közösség helyzetével és az időszerű szerbiai állapotokkal foglalkoztak, hanem a szabadság és a felelősség elvont témájával. Nem hozták ezt kapcsolatba a mostani társadalmi forrongásokkal és a kiútkereséssel, pedig a tüntetések már a küszöbünkig érnek.
Az egyik magyarországi vendég „a tulajdonhoz való jog kérdéséről értekezett”, a másik (ugyancsak budapesti előadó) „a felelősségvállalásról és a társadalmi szolidaritásról” beszélt, a belföldi felszólaló pedig a „bírók helyzetére fókuszált”.
Csupa érdektelen, elcsépelt témákkal foglalkoztak, hogy elteljen az idő. A tanácskozáson elhangzottakból majd (vélhetően magyarországi támogatásból) könyv készül, amit „tudományként” lehet majd a polcra tenni porosodni.
A tanácskozásról alapvető témája a szabadság és a felelősség kérdése – mint ahogy az összejövetelről írt cikk címében felvetett kérdés is, miszerint „mikor korlátozható a szabadság?” – megválaszolatlan maradt. A fórumnak az a célja sem valósult meg, hogy „az aktuális kérdésekkel tudományos szemszögből is foglalkozzon”.
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken – 2020 tanácskozásról szól. Ribár Béla tanár úr – a múlt század végén alakult társaság alapító elnöke – ugyancsak foroghat a sírjában.
A vajdasági magyar közösségnek mára nem maradt egyetlen aktív, se civil, se másmilyen szervezete, amelyik a közösség helyzetét a tudomány szemszögéből kutatná és válaszokat keresne az időszerű kihívásokra. Mert ugyanis amint elkezdene ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, megszűnne a jelenlegi magyar és szerb hatalom összes támogatása.
Az ilyen VMTT létezése okafogyottá vált!
November 19.
„Csak azt lehet gondolni, amit a hatalmon lévők gondolnak”?
Teljes két oldal terjedelmű interjút közölt Urbán András rendezővel (a fotón) a Danas című belgrádi napilap. Radmila Radosavljević az írásnak Csak azt lehet gondolni, amit a hatalmon lévők gondolnak címet adta [Misliti se može samo ono što misle oni koji su na vlasti].
Urbán „visszahozta a belgrádi Népszínház színpadára Mihail Bulgakov orosz író A Mester és a Magrita című regényét. Az interjúban főleg erről az előadásról van szó. Akit érdekel, hogy mit nyilatkozott Urbán András, a teljes interjút elolvashatja itt: https://www.danas.rs/kultura/intervju-andras-urban/.
Urbán András (Zenta, 1970. október 4. –) Jászai Mari-díjas vajdasági magyar rendező, író, színházigazgató, kétségtelenül a jelenlegi vajdaság magyar és a szerbiai színjátszás egyik legismertebb személyisége, vagy, ahogy a Danas újságírója fogalmaz, „legprovokatívabb és legangazsáltabb rendezője”.
Valójában az interjú címe keltette fel az érdeklődésemet, amelyből az olvasó olyan benyomást szerezhet, hogy Urbán András minimum egy ellenzéki színházi rendező, aki lázad a hatalom ellen, amelyik arra kényszerít, hogy csak azt lehet gondolni, amit a hatalmon lévők.
– Szükséges-e most a műalkotások cenzúrája, amikor a hatalomnak tonnaszámra van médiája, amely által minden pillanatban célkeresztbe állít, megaláz, elítél és degradál minden bíráló gondolatot és minden művészt – kérdezte a Danas újságírója Urbánt.
– Mindegyik hatalom ezt teszi. Sajnos. Az igazság, hogy van különbség. Ha más nem, jobb image van. Csak azt lehet gondolni, amit a hatalmon lévők gondolnak. Leginkább így van. Rövidesen nem lesz mit cenzúrázni. Elvégezzük ezt mi magunkban, vagy egymásnak. A rendszer működik – válaszolta Urbán.
– A hatalmon lévő politikusok nem viselnek felelősséget semmiért, nemhogy a mészárlásért, ami a kultúra területén folyik. Ha nem tudja meghatározni az elképzelést, amiről beszélni kell, és hogy milyen módon, legalább meg tudja határozni, hogy miről nem szabad (beszélni – B. A.). És mi, emberek, természetesen, eladjuk magunkat, és mindazt, amiben hinnénk – zárta az interjút Urbán András.
Az interjút olvasva felmerül a kérdés, van-e egyáltalán szabad művészet Vajdaságban és Szerbiában? Megalkudhat-e a művész ezzel a helyzettel?
Köztudott, hogy Urbán a Pásztor család, pontosabban Lovas Ildikó, a tavaly elhunyt pártvezér élettársának a rendezője[17]. Mennyire van ez összhangban az ellenzéki nimbusszal, amit Urbán terjeszt magáról? Hova jutunk, ha „csak azt lehet gondolni, amit a hatalmon lévők gondolnak”? Vagy pénzért mindent meg lehet venni?
November 20. - december 10.
VMSZ-felügyelet alatt
– Zsigó Róbert, a magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) székházában (?!) Szabadkán okleveleket adott át a Csoóri Sándor Program (12 – B. A.) szabadkai nyertesének (a fotón – B. A.). Köszöntőbeszédében rámutatott, a Csoóri Sándor Program keretében a magyar kormány idén 2,5 milliárd forinttal támogatja a hagyományőrző szervezeteket, illetve programjaikat.
Idén összesen 1 776 pályázat részesült támogatásban, Vajdaságban 123 pályázó 172 pályázatát támogatták – közölte a VMSZ Hivatalos Lapja, a Magyar Szó.
Az egybegyűlteket természetesen a mindenhez, de semmihez eléggé nem értő Pásztor Bálint, a VMSZ dinasztiás elnöke is köszöntötte, Csoóri Sándort idézve: „Látnunk kell egymást, hogy láthatók legyünk. Hallanunk egymást, hogy hallhatók.” Megjegyezte, a támogatottak tevékenységét éppen ez a szellemiség határozza meg, évek, évtizedek óta. Hangsúlyozta, a kisebbségben élő magyar nemzetrészek megmaradásának és fejlődésének tekintetében a kultúra az egyik legkiemeltebb terület, azon belül a népi kultúra kapocs a múlt és a jövő között. „Önök őseink kultúráját mentik át a jövőbe nap, mint nap” – emelte ki „bölcsen” a junior Pásztor.
– A Csoóri Sándor Program a népi kultúra területén, közösségteremtő műfajokban működő – Magyarországon a hazai és nemzetiségi, az anyaország határain túl pedig a magyar néptáncos, népzenei és népdalköri – szervezeteket, közösségeket kívánja támogatni, írja a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) közösségi oldalán.
A kérdés, ami a hírrel kapcsolatosan felvetődik, hogy az oklevelek átadására miért a VMSZ és miért nem a Magyar Nemzeti Tanács helyiségeiben került sor?
A Magyar Szó fotója alapján azt is meg lehet állapítani, hogy az eseményen jelen volt Fremond Árpád, az MNT elnöke és a másnap (november 21-én) „tragikus hirtelenséggel elhunyt” Sárközi István, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke is, de egyikük se szólalt fel. Ismét a kispásztor vitte a prímet. Nem szégyen ez Fremond Árpádra?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK december 10-én fel is tette a kérdést: „Két dudás (van – B. A.) egy csárdában?”
– Úgy tűnik, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) újabban nem egy, hanem két elnöke is van. Vagy mégsem? A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) nem győz csodálkozni azon, hogy bár az MNT hivatalos elnöke Fremond Árpád, az intézmény nevében mégis gyakran dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szólal fel – írja a VMDK közleményében.
A helyzet viszont az, hogy nem két dudás van az MNT „csárdájában”, ahogy a VMDK látja, hanem két (a VMSZ és az MNT) csárdában egy csak egy. Ez pedig Pásztor Bálint. Fremond Árpád csak pro form [lat. látszatra] az MNT elnöke. Nem szégyen ez Fremond Árpádra?
A másik feltűnő dolog, amit a hírből megtudunk, hogy „a magyar kormány idén 2,5 milliárd forinttal támogatja a hagyományőrző szervezeteket, illetve programjaikat”. Az viszont nem tűnik ki, hogy a szerb, illetve a vajdasági kormány mekkora összeggel támogatja a 123 Vajdaságból pályázott szervezetet? Pedig ez fontos lenne, mert nagyon úgy néz ki, hogy az anyaország támogatása nélkül ezek nem igazán tudnának működni. Másrészt viszont felmerül a gyanú, hogy az Orbán-kormány a támogatással valójában szavazatokat, klienseket vásárol a Vajdaságban. Az pedig, hogy ennyi magyar szervezet áll sorba a magyarországi támogatásokért, nem a szerb nemzeti kisebbségpolitika csődjét jelenti?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >
Događa li se čudo u Mađarskoj?
Od februara do novembra ove godine mađarska politička scena se potpuno promenila: mada valadajuća stranka Fides >
Hatalomváltás előtti forrongások
Szerbiában fokozódni látszanak az ellentétek és a feszültségek, egyre jobban eluralkodik a káosz. Az intézmények nem >
Vučić szava felülírja a törvényt?!
Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >