2024. szeptember 16. hétfő
Ma Edit, Ciprián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Tisza Pártra várunk!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Tisza Pártra várunk!
Nem ezek közül jöhet a határon túli Tisza Párt

A probléma a közösséggel az, hogy nincsen egyetlen olyan politikai párt vagy civil szervezet sem, amely képes lenne leleplezni a VMSZ-nek és Pásztor Bálintnak a közösségre kártékony politikáját. Eluralkodott volna az apátia, elfogyott volna a közösség ereje? Pásztor Istvánnak, aki tűzzel-vassal irtotta az ellenzéki pártokat, de még az intézmények és a civil szervezetek függetlenségét is eltiporta, sikerült véglegesen megnyomorítania a vajdasági magyar közösséget?! Ezen az áldatlan állapoton csak a magyarországi Tisza Párthoz hasonló szervezet létrehozása jelenthetne érdemi változást. Egy ilyen szervezet létrehozásához egy rátermett politikai vezetőre lenne szükség, amilyen – szinte hihetetlen, de sajnos – a vajdasági magyar közösségben egyelőre még a láthatáron sincs! Ezért mondhat Pásztor Bálint bármit a tudatlan közönségnek, „senki nem fogja számon kérni”. Amíg egy ilyen szervezetre és vezetőre várunk, az elhunyt apja „kitaposott útján” haladó Pásztor Bálint következmények nélkül bomlaszthatja tovább a közösséget. Egyelőre. Bozóki Antal:

„A határon túli ügyekben bármit lehet mondani,

hiszen ki fogja számon kérni?”

Windisch Judit (444.hu)

 

 

Július 26.

Tisza Pártra várunk!

 

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is felszólalt a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalán.

– A közösségi összefogásnak, a vajdasági magyar emberek támogatásának köszönhetően, és annak is, hogy a magyar kormány egy emberként sorakozott fel a VMSZ mögött, a tavaly decemberi választásokon jó eredményeket tudtunk elérni. Június elején pedig, a helyhatósági választásokon, az elmúlt tizenkét év második legjobb eredményét értük el. Az EP-választásokon, a Fidesz–KDNP-nek köszönhetően, Vicsek Annamária személyében képviselőt delegálhattunk – mutatott rá dr. Pásztor Bálint.

Hozzátette: a mögöttünk lévő esztendő feladta a leckét a vajdasági magyar közösségnek, de az egységnek és az összetartásnak köszönhetően sikerült azokat a hídfőállásokat megtartanunk, amelyek biztosítják, hogy a vajdasági magyar közösség ne legyen védtelen.

– Politikai értelemben értékelhető vajdasági magyar közösség addig lesz, amíg van erős Vajdasági Magyar Szövetség, hiszen ezt a feladatot, rajtunk kívül, senki nem végzi el. Nagyon fontos, hogy együttműködve a közösséggel és a többi, határon túli magyar szervezettel, valamint a magyar kormánnyal, ilyen eredményeket tudtunk elérni – szögezte le a VMSZ elnöke, majd zárszóként hozzátette: felkészülten várják az újabb kihívásokat.

Tisztázzuk mindjárt az elején: a vajdasági magyar közösség létezett a VMSZ előtt és létezni fog utána is.

A junior Pásztornak a vajdasági ügyekben kevéssé bennfentes közönség előtt elhangzott, minden alapot nélkülöző, öntömjénező felszólalása nem is érdemelne kommentárt, ha nem mondta volna, hogy „politikai értelemben értékelhető vajdasági magyar közösség addig lesz, amíg van erős Vajdasági Magyar Szövetség”.

A kispásztori értékelésnek éppen az ellenkezője az igaz. A vajdasági magyar közösség éppen a VMSZ megalkuvó, szolgalelkű, a Szerb Haladó Pártnak (SNS) teljesen behódoló politikája miatt került a mai, sok tekintetben siralmas helyzetbe. Elég csak azt mondani, hogy ennek a lezüllesztő politikának a következménye, hogy 2022-ben 70 ezer magyarral lett kevesebb Vajdaságban, mint 2011-ben. Erről azonban a junior egy árva szót nem ejtett a tusványosi hephajon! Ez a periódus egybeesik az apja, a néhai Pásztor István 14 éves egyeduralmával.

Már az is kórtünet, hogy a pártvezéri trón apáról fiúra szállt. Az apja elnöki székét meg-öröklött Pásztor Bálint „a nemzetpolitikai kerekasztalon” arról sem beszélt, hogy például a több mint 80%-ban magyarlakta Zenta községben a június 2-i helyhatósági választások után, ahol a VMSZ 14 képviselői helyet szerzett (a 29 közül), pártja újra a (9 mandátumot szerzett) Szerb Haladó Párttal (SNS/SZHP) lépett koalícióra, miközben csak egy képviselő helyre volt szüksége az abszolút többséghez. Elegendő lett volna csak a Zenta többet érdemel tömörülés 3, az Együtt a jobb Zentáért polgári csoport 2, vagy akár Zenta a zentaiaké lista 1 képviselőjével való társulás is. Eme ellenzéki pártok közül senki sem volt jó, csak a SZHP?

II. Pásztornak nem a zentaiak érdeke volt a fontos, hanem a SZHP-vel való „stratégiai partnerség minden szinten” jelszó követése, amiből a vajdasági magyar közösségnek eddig csak hátránya származott.

A vajdasági magyar közösség még mindig 180 ezer lelket számlál, ami elég kellene, hogy legyen a megmaradáshoz, az etnikum megőrzéséhez.

A probléma a közösséggel az, hogy nincsen egyetlen olyan politikai párt vagy civil szervezet sem, amely képes lenne leleplezni a VMSZ-nek és Pásztor Bálintnak a közösségre kártékony politikáját. Eluralkodott volna az apátia, elfogyott volna a közösség ereje? Pásztor Istvánnak, aki tűzzel-vassal irtotta az ellenzéki pártokat, de még az intézmények és a civil szervezetek függetlenségét is eltiporta, sikerült véglegesen megnyomorítania a vajdasági magyar közösséget?!

Ezen az áldatlan állapoton csak a magyarországi Tisza Párthoz hasonló szervezet létrehozása jelenthetne érdemi változást.

Egy ilyen szervezet létrehozásához egy rátermett politikai vezetőre lenne szükség, amilyen – szinte hihetetlen, de sajnos – a vajdasági magyar közösségben egyelőre még a láthatáron sincs! Ezért mondhat Pásztor Bálint bármit a tudatlan közönségnek, „senki nem fogja számon kérni”.

Amíg egy ilyen szervezetre és vezetőre várunk, az elhunyt apja „kitaposott útján” haladó Pásztor Bálint következmények nélkül bomlaszthatja tovább a közösséget. Egyelőre.

 

Július 29.

A kisebbségiek alig érdeklődnek a rendőrségi és a katonai pálya iránt

 

Ivica Dačić belügyminiszter Jan Bratuval, az EBESZ szerbiai missziójának vezetőjével folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy továbbra is cél a nemzeti kisebbségek minél nagyobb arányban való foglalkoztatása a belügyminisztérium soraiban.

A belügyminisztérium sajtószolgálatának közleménye szerint Dačić miniszter egyebek mellett „ismertette eltökéltségét a nemzeti kisebbségek jogainak védelmezésében és a rendőrség soraiban való foglalkoztatásában”, közölte a Beta.

Az EBESZ küldöttségének vezetője – a közlemény szerint – dicsérő szavakkal illette a szerb belügyminisztérium igyekezetét a reformok végrehajtása terén és a további együttműködés jelentőségét ecsetelte, ami elsősorban a szervezett bűnözés, a korrupció és az emberkereskedelem megfékezése terén teljesedhet ki. A nemzeti kisebbségekről egy szót sem ejtett.

Ivica Dačić (Prizren, 1966) karrierpolitikus, a miloševići Szerbiai Szocialista Párt (SPS/SZSZP – a JKP utódpártjának az) elnöke. Az életrajza szerint csak politikával foglalkozott, megélhetési politikus.

1990-ben a belgrádi ifjú szocialisták szervezetének az első elnöke, majd 1992-től 2000-ig előbb a SPS sajtószóvivője, majd 2003-ig a párt alelnöke, 2006-tól pedig az elnöke lett. A szerb kormányban folyamatosan tájékoztatási miniszteri, miniszterelnöki, első alelnöki, bel- (több alkalommal is) és külügyminiszteri pozíciókat töltött be, egy mandátumban parlamenti elnök is volt.

Elhíresült a mondása: „Az általam vezetett SZSZP nem mondott le (Slobodan) Miloševićről, de tény, a SZSZP megreformálódott”.

A szerbiai rendőrség nem megfelelő nemzeti összetétele volt a témája már Egeresi Sándor, a tartományi parlament (a 2021-ben elhunyt) elnökének és Ivica Dačić (akkor is) belügyminiszter 2008. november 30-i belgrádi tárgyalásainak is, úgyhogy fog a régi lemez.

A két tisztségviselő „arra kívánta ösztönözni a vajdasági nemzeti kisebbségek soraiból kikerülő fiatalokat, hogy minél nagyobb számban menjenek rendőrnek” – derült ki a tárgyalásról kiadott akkori közleményből.

– Szerbiában ugyanis gondot jelent, hogy a rendőrség tagjai között elenyészően kevés a kisebbségi. A nagyobb bizalom érdekében ezen kívánnának változtatni. Nincs rá hivatalos adat, de úgy tartják, hogy arányszámban a magyarok részéről nyilvánul meg a legkisebb érdeklődés a rendőrségi és a katonai pálya iránt – közölte az akkor sajtó.

Tizennégy évvel később, a szerb parlament 2023. július 15-i harmadik rendkívüli ülésén az ellenzéki képviselők kezdeményezték Bratislav Gašić akkori belügyminiszter leváltását. (Gašić most a Biztonsági-tájékoztatási Ügynökség – BIA igazgatója).

A Pásztor Bálint (most a VMSZ elnöke) az ülésen arra hívta fel a figyelmet, hogy „a belügyminisztérium kötelékében az eddigieknél nagyobb számban legyenek jelen a nemzeti kisebbségek tagjai. Rávilágított a tíz évvel korábban módosított törvényre is, miszerint a rendőrség, illetve a tűzoltóság vonatkozásában a kettős állampolgárság nem zárja ki a munkavállalást”. A Véemesz politikusa „reményét fejezte ki, hogy a részarányos foglalkoztatás elve ezen a területen is hatékonyan megvalósul a jövőben”. És mi lett az eredmény?

Sinkovics Norbert újságíró, a Szabad Európa Rádió (RSE/SZER) szerb nyelvű portálján 2023. július 24-én terjedelmes cikkben foglalkozott a nemzeti kisebbségek részvételével a rendőrség kötelékeiben. Kutatta, hogy mennyi nemzeti kisebbségi rendőr van, érdekli-e a kisebbségieket a rendőrségi munka, és hogy hogyan lehetne növeli a számukat.

– A Belügyminisztérium nem válaszolt a RSE kérdésére, hogy a nemzeti kisebbségiek közül mennyien dolgoznak a rendőrségen, és hogy tesznek-e intézkedéseket a rendőri hivatásra motiválásuk érdekében – írja Sinkovics. Megállapította: „a felhívások ellenére alacsony a kisebbségiek részvétele a rendőrség munkájában”.

A nemzeti kisebbségek, így a magyarok részvétele a rendőrségben az utóbbi 15 évben nem javul(t), hanem folyamatosan csökken(t). Pontos kimutatás nincs is erről, adatokat erről nem is közölnek.

A magyarok (és általában a nemzeti kisebbségek) esetében a rendőrségben dolgozók száma egyúttal a hatalom iránti viszonyulás/bizalom fokmérője is. A kilencvenes évektől – amikor az éppen hatalmon lévők „egy szendvicset ígértek” a magyaroknak az országból való távozásakor – ez a viszony fokozatosan elhidegült. Másrészt, a rendőrségben is folyamatos volt a felvételre jelentkező nemzeti kisebbségiek iránti bizalmatlanság.

Szerbiában a magyarok jelenléte nem csak a rendőrségben ritka, de – s ez csak súlyosbítja helyzetet – most már a közigazgatásban, az igazságügyben és közvállalatokban is.

A magyar nemzetiségűek száma a tartományi közigazgatásban a 2010. évi 6,43 százalékró – a több alkalommal proklamált részarányos foglalkoztatás és a nemzeti közösségek nyelvének egyenrangú hivatalos használata ellenére – 2018-ra mindössze 4,88 százalékra csökkent (a lakosságban az akkor még 13 százalékkal szemben). Az utóbbi években a Tartományi Ombudsman jelentéseiben már ki sem mutatták a tartományi közigazgatási alkalmazottak nemzeti összetételét.

Ivica Dačić azon politikusok közé tartozik, akik „mást mondanak és mást gondolnak”. Ugyan ki hiszi el a balkáni mészáros (Slobodan Milošević) politikai utódjának, hogy „eltökélt a nemzeti kisebbségek jogainak védelmezésében és a rendőrség soraiban való foglalkoztatásában”? Amit Jan Bratu EBESZ belgrádi misszióvezetőnek mondott, az csupán propaganda. A maszlagért azonban neki jó fizetés üti a markát.

 

2024. augusztus 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

OKTATÁSI ÜRÖMÖK

A legújabb PISA teszt szerint „a szerbiai tanulók eredményei 50 ponttal alacsonyabbak, mint a Gazdasági Együttműködési >

Tovább

Magyar mozgalom – A vég kezdete

Mozgalmat mozgalommal lehet legyőzni. Az orbáni populista mozgalommal szemben most egy magyari populista mozgalom áll. Az >

Tovább

Egyre lejjebb a lejtőn

A külföldi diplomatáknak fel lehet róni, hogy csak egy forrásból, vagyis egyoldalúan és tévesen tájékozódnak. Ha >

Tovább

A HATALOM ÉS A TÁJÉKOZTATÁS ÖSSZEOLVADÁSA

A közösségi hálón Juhász Andreáról csak azt az adatot lehet találni, hogy az Újvidéki Rádió Faluműsor >

Tovább

Lesz itt jobb, vagy erre rámegyünk?

Láttuk ennek az őrületnek a kezdetét és muszáj látnunk a végét is. Márpedig, ha van erő, >

Tovább

A halálnál is rosszabb: a szolgaság

Karinthy nyomán akarva-akaratlanul arra gondolok, hogy napjaink háborús fenyegetése sokszor a szabadság megnyirbálásával jár. A háború >

Tovább

Állítsuk meg Pásztor Bálintot!

Vojvodity (Bólogató) Ágnesünk 2024. július 15-én hasonló, alákérdezős „élő interjút” készített Nyilas Mihály oszlopos véemeszes káderrel >

Tovább

„A jelenben is a múltban élünk. Mindig siratjuk a múltat.”

A Szabó Angéla tömör, nemzeti közösségi tanulmánynak is beillő, egy magyar faluközösség életéről szóló tényszerű írásában >

Tovább

Alaptalan önreklámozás

Hiába a bugyuta, tortás jubileum és a kínos önreklámozás, a Grimasz melléklet csak akkor lesz ismét >

Tovább

„Kitaposott úton” folyik a közösségrombolás

Az, hogy időközben 70 ezer magyarral lettünk kevesebben, nem a közösség és tagjainak a jogaiért, méltóságáért >

Tovább

Tényleg nincsen, aki ezt megállítsa?

Mindezen túl, azt hiszem, végső ideje lenne egy kicsit magunkba nézni. Egy cseppet elmélázni azon, hogy >

Tovább

Gazdátlan telefonfülkék

Feltették-e a kérdést a helyi vezetők, hogy mi szükség van a falu központjában két gazdátlan, használaton >

Tovább