Ma Zsolt, Ezekiel névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Árpád távozása után úgy érzem, hogy elárvultam
Végel László
Nyilván a halála kapcsán számos baráti elismerő és dicsérő jelzővel búcsúztatják: munkássága minden egyes elismerő jelzőt megérdemel. Hihetetlen munkabírása volt, nagy tehetsége és csodálatos empátiája. Számomra azonban ez a halál nem a jelzők kérdése, hirtelenjében egy vákuumban találtam magam, nincs jelzőm, szavaim úgyszintén elárvultak. Végel László:
2024. július 30. kedd
Milena Vickó SMS-e: Árpád nincs többé köztünk. Tegnap hunyt el. Több mint 50 év alatt számos regényemet, esszémet, cikkemet fordította le szerb nyelvre. Első „botrányos” cikkemet A nemzetiségi elit kritikáját Stevo Nikšić az akkori Indeks-főszerkesztő javaslatára ő fordította le. Ez volt az első fordítói nekifutása. Valójában tehát Árpád Nikšić felfedezettje. Aztán Danilo Kiš jelképesen doktori diplomát nyújtott át neki. Történt ugyanis, hogy a 80-es években Danilo Kišsel a Narodna knjiga szerb nyelven megjelenő vajdasági magyar könyvsorozatának szerkesztője voltam. Arra kértem Danilót, hogy értékrend szerint állítsa össze a műfordítók listáját. Pár nap múlva az asztalra tette a listát. Az első helyre Vickó Árpádot és Radoslav Mirosavljevet helyezte. Nagy kitüntetés volt ez akkoriban, amikor még számos kiváló műfordító akadt. Sokat köszönhetek neki, hiszen a legtöbb művemet ő fordította le szerb nyelve. Egy regényemet Aleksandar Tišma fordította le, ő vezetett be a jugoszláv irodalmi életbe, két regényemet pedig Radoslav Mirosavljev. Tišma már régen nincs az élők sorában, Radoslav Mirosavljevet pedig tragikus körülmények között érte a halál, s most Árpád távozása után úgy érzem, hogy elárvultam. Nyilván a halála kapcsán számos baráti elismerő és dicsérő jelzővel búcsúztatják: munkássága minden egyes elismerő jelzőt megérdemel. Hihetetlen munkabírása volt, nagy tehetsége és csodálatos empátiája. Számomra azonban ez a halál nem a jelzők kérdése, hirtelenjében egy vákuumban találtam magam, nincs jelzőm, szavaim úgyszintén elárvultak.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták
Sokszor megfordult a fejemben a kérdés, hogy hol lett öngyilkos a szocializmus? A választ keresve egyre >
Megérkeztem. Szerbiában a helyzet változatlan
A lakásom egyik ablaka, a zajos sugárúti útkereszteződésre nyílik, a másik pedig egy játszótérre és a >
Roletták mögött…
A jelek arra utalnak, hogy hazárdjátékos Vučić pánikban van, mindenképp nyerni akar, húzza az időt, fokozza >
A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI
Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >
„Mert gyilkosok közt cinkos, aki néma"
Úgy igaz, a legkényelmesebb elfordítani a fejünket és csodálatos történeteket írni. Beszélni valami másról, szépen, okosan, >
SÓHIVATAL LETT A MAGYAR NEMZETI TANÁCS!
Szinte szánalmas nézni az MNT-ülések TV-közvetítését, amelyek alatt a tanácstagok mukkanni se mernek! Az üléseken az >
A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata
Aztán a berlini választásokra terelődik a szó. A választásokon a Linke nevű párt győzött. Berlin, akárcsak >
Pásztor Bálint valljon színt!
A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >
A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA
Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >
Viszlát Ottó! Találkozunk!
1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >
Művészete a túlélés csodás vajdasági enciklopédiája
Akkoriban Jugoszláviában tavaszias szellők fújdogáltiak, de a főszerkesztőnek azért politikailag megbízhatónak kellett lenni. Erre felálltam és >
Nyilas Mihály bálozik
Szégyenletes, hogy most, amikor az ország „csaknem négyszáz bírója és ügyésze” tiltakozik a szakmát sújtó hatalmi >