Ma Kornél, Soma, Tamás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Harmincéves a szolgapárt
Politikai pornográfia: a VMSZ kiszolgálja a Fideszt és a SNS-t is!
Bozóki Antal
A helyzethez illő közösségfelmérő elemzés és vita helyett az értelmiségi húzóerőt vesztett párt szimpla fogáshoz folyamodott: „paprikással, üdítővel, tortával, sörrel és élő zenével” akarták elterelni a figyelmet a társadalom és legfőképpen a magyar közösség felgyülemlett problémáiról?! Egyébként azt gondolom, hogy a magyarkanizsai Véemeszes „népünnepély” példátlan pazarlás és méltatlan, tipikus dzsentriünneplés volt. Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere válaszolhatna a kérdésre, hogy mennyibe került és ki fizette a „győztes csapat” hephaját? Pásztor Bálint elnökösködéséről már most el lehet mondani, határozott a dinasztikus törekvése, hogy folytassa elődje „hatalmas életművét”, továbbvigye „politikai hagyatékát”, hogy minden tekintetben megfeleljen elhunyt apja „nagy elvárásainak”. Saját ötlete nincs, képtelen a (paradigma)váltásra, az önbírálatra, de a felelősségteljes számvetésre is! Árnyékutód a vajdasági élőmocsárban. Bozóki Antal:
Június 18-án „mintegy ezer tag, aktivista jelenlétében a magyarkanizsai vásártéren” ünnepelték meg a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) megalakulásának 30. évfordulóját. Egész „népünnepélyt” szerveztek. „Volt paprikás, üdítő, torta, sör és élő zene is. Az ünneplésre meghívták többek között a VMSZ alapító tagjait, valamint a sajtó képviselőit is. Az est folyamán többek között a Joker együttes szórakoztatta a VMSZ tagokat, aktivistákat”.
Mire volt jó ez a nagy felhajtás, a szertelen költekezés? Van-e/volt-e ok ilyen aránytalan ünneplésre? Talán a pártnak a vajdasági magyar közösség fejlesztésében elért sikereit ünnepelték? Vagy Pásztor Bálint nagyzási hóborttal akarta leplezni, hogy a VMSZ vezetősége elárulta a közösséget?
A VMSZ 30 évvel ezelőtti megalakulásának körülményeiről Balla Lajos írásából azt lehet megtudni, az alapítók eredeti elképzelése az volt, hogy az új szervezet „politikai érdekvédelmi és érdekérvényesítő szereppel lesz felhatalmazva”.
Ez a célkitűzés Csubela Ferenc és Kasza József elnökök ideje alatt többnyire – kisebb nagyobb – intenzitással meg is valósult. A VMSZ-nek volt tartása, határozottan kiállt és minden szinten hatékonyan képviselte az őshonos vajdasági magyar közösség érdekeit.
A politikai irányváltás a 2007. május 5-én ugyancsak Magyarkanizsán tartott 11. tisztújító közgyűlés után kezdődött, amikor a tavaly elhunyt Pásztor István került a pártelnöki pozícióba.
– Pásztor István pártelnöki karrierje fantasztikusan indult. Sikeresen ötvözte a csubelai békés diplomáciát és a kaszai határozottságot. Eleinte sokat, szinte mindent megtett a vajdasági magyarok összefogásáért. Toleranciával, békességgel. […] Dühét és haragját sohasem mutatta ki, de amikor már hatalma volt emberi sorsokról dönteni, akkor jött a jaj. Akit a fogára vett, annak sohasem bocsátott meg, s ha alkalma nyílt rá, előbb-utóbb elgáncsolta. Később már közismert a helyzet: a vajdasági magyarság egysége nem volt számára fontos. Más vizekre evezett […] – írja Miskolczi József, aki Pásztor „közeli munkatársa” is volt.
A volt pártvezér autokrata jellemére utal az is, hogy mindenkit eltávolított a pártjából, akinek bármilyen véleménye volt, aki másként, közösségben és nem csupán pártban gondolkodott.
Először (2010. február 10-én) Kasza Józsefet a párt előző elnökét, és Bunyik Zoltánt – aki a 2000-es rendszerváltás után a VMSZ alelnöke, a tartományi művelődési és oktatási titkár is volt – zárták ki a pártból.
Kasza József egy beszélgetésben a kérdésre, hogy „miért zárták ki a VMSZ-ből”, azt válaszolta, „azért, mert azt mondtam, hogy az ellenséggel szövetségre lépni nem szabad”. „Kasza itt arra utal, hogy a VMSZ egyre inkább elkezdett együttműködni a Szerb Radikális Pártból (SRS) kiváló, Aleksandar Vučić vezette Szerb Haladó Párttal (SNS)”.
Két évvel később mégis azokat az óbecseieket záratta ki a pártból, akik koalíciós szerződést kötöttek a Szerb Haladó Párttal.
2016-ban 82 személyt zártak ki a VMSZ-ből, mert más nézeteik voltak, és később csatlakoztak a (tevékenységét 2022. december 6-án felfüggesztett) Magyar Mozgalomhoz.
Ezek között volt a párt harmadik és negyedik szabadkai polgármestere, Kucsera Géza és Maglai Jenő is. (Az első két szabadkai magyar polgármestert, Kasza Józsefet és Ispánovics Istvánt korábban zárták ki.)
A VMSZ-ben Pásztor István ideje alatt folyamatosan hullottak a vezető fejek, állandóak voltak a riválisokkal való leszámolások.
A legnagyobb törés a párt politikájában 2014-ben történt, amikor a „következetes”(!), néhai „Érdekvédő István” természetellenes koalícióra lépett az akkor már (2012-től) hatalmat gyakorló Szerb Haladó Párttal, Vučić, a „kedves Ácó” szövetségese lett, s ezt az erkölcsi/eszmei lealjasodást sokan nem tudták elfogadni.
A mindenre kész pártvezér azonban nem tűrt megtorpanást. A vajdasági magyarságnak ez a szövetség azonban éppen semmi jót nem hozott. Egyenlő volt ez a magyar érdekvédelem és érdekérvényesítés feladásával, hiszen a haladók szerb nacionalista érdekekért, a „szerb világ” létrehozásáért küzdenek, ami összeegyeztethetetlen a nemzetiségek megtűrésével.
A párt működése ettől kezdve kizárólag haszonra ment a néhai pártelnök Pásztor István és (családi-udvari) körének, haverjainak az egyéni érdekei által diktálva. A vajdasági magyarság (minden intézményével) ennek a privatizáló, lealjasult politikának lett a túsza.
Ettől kezdve a VMSZ politikáját a „konfrontáció helyett együttműködés” hazug parola határozta meg. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy Pásztor Vučić szerb nacionalista elnökkel személyesen egyezkedett a magyar közösséget érintő kérdésekről. Számára az volt a fontos, hogy pártjának a köztársasági és a tartományi hatalomban – amelynek maga is része volt (2012-től a Tartományi Képviselőház elnöke is) – államtitkári és egyéb tisztségeket kupeckodjon ki.
Leegyszerűsítve: a VMSZ előző elnöke önkényesen határozta meg/döntötte el, hogy mi a magyar közösség érdeke. Anélkül, hogy erről bármilyen intézményes, társadalmi vagy szakmai párbeszéd folyt volna.
A néhai Pásztor István irányításával a VMSZ magyar-szerb vegyes párttá alakult, s ezzel elvesztette a magyar érdekvédelmi kapacitását, a SNS-vel való szövetségre lépéssel pedig az önállóságát is.
Ebben az időszakban a szerb és a vajdasági képviselőházban több, a magyar közösség érdekeit sértő és megalázó döntés is született. Például, a VMSZ képviselői 2018. június 19-én megszavazták a tartományi képviselőházi határozatot, miszerint Vajdaság napjaként ünnepeljük november 25-ét, amikor 1918-ban Szerbiához csatolták a Délvidéket; kiemelt jelentőségű lett május 15-e is, mivel 1848-ban ekkor ment végbe a Szerb Vajdaság kikiáltása a karlócai népgyűlést követően, stb.
A vajdasági magyarok számára nincsen biztosítva a lakosságban való részvételükkel arányos képviselők száma a döntéshozatali szervekben, kiszorulnak a foglalkoztatottak közül a közigazgatásban, az igazságügyben és a közhivatalokban, szűkültek az anyanyelv-használati jogok, a magyar nyelv a hivatalos használata…
Az egykori pártelnök és a VMSZ minden tekintetben a Fidesz és a SNS politikájának a „kiszolgálója”, vazallusa/szolgája lett! Ebben a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Magyar Egység Párt és a pártja által irányított Magyar Nemzeti Tanács „alapította” sajtó is hathatósan segítette/segíti.
A határon túli magyar közösségek közül egyedül a Vajdaságban nem lett magyar egyetem, mert Pásztor István autokrata pártvezér így döntött az erre a célra küldött anyaországi pénzekről. Az ellenkező (szakmai) véleményeket elfojtotta, megtorolta, az ellenzék tagjait igyekezett eltaposni.
Örökre a nevéhez tapad, hogy Vajdaság magyar felsőoktatási rendszere kiépületlen maradt. Szakkínálat és munkahely hiányában részben ennek tudható be az egyetemválasztó és az akadémiai pályát kereső magyar fiatalok külföldre vándorlása is.
Az egyetem helyett a tetemes anyaországi támogatásból Pásztor István önkényes, erőszakos és felelőtlen döntéssel (2017. november 20-án) létrehozatta a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központot (a VM4K-t), hogy Lovas Ildikónak, vagyis az élettársának legyen hol „koordinálni”.
Az elnök halála után a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a 2024. február 23-ai ülésén minden indoklás nélkül megszüntette a VM4K nevű Lovas-szörnyszülöttet – elszámolás és a felelősség megállapítása nélkül. Lovas Ildikó – mintha mi sem történt volna – továbbra is az MNT Kulturális Bizottságának az elnöke, s várható, hogy ismét visszatornázza magát következmények nélküli maffiaállamunkban!
A VMSZ nagy hibája az is, hogy húsz év után sem fejezték be a Népszínház épületét Szabadkán. Mérhetetlen kárt okoztak ezzel a vajdasági magyar kultúrának.
A néhai Pásztor István bábáskodott a palicsi Aquapark építése körül is, amely a tervezett 7 millió helyett végül 17 millió euróba került. A régióban az ilyen létesítményeket ötmillió euróból építenek – hangzott el a Tartományi Képviselőház június 27-ei ülésén.
Radics Viktória a több mint másfél évtizedes „Pásztor korszakot” tömören így foglalta össze:
„A VMSZ immár három évtizede uralkodik, politikája két szóban összefoglalva: nincs apelláta. Ez azt jelenti, hogy demokrácia sincs. Pásztor István tizenöt évig volt pártvezér, és úgy intézte, hogy nevetséges személyi kultusz alakuljon ki körülötte. Ennek érdekében pártszolgálatra kötelezte a médiát, engedelmes párttagságot nevelt ki és tartott el közpénzekből. Ez a fajta autoriter hatalomgyakorlás összeroppantotta közösségi életünket, és elsilányította a kultúránkat, a politikai kultúránkat pedig tönkretette.
Vajdaság ma hanyatló peremvidék, a vajdasági magyarság kultúrája pedig elveszítette azt a vonzerejét, amellyel korábban rendelkezett. A népességfogyatkozás ellenére a vajdasági identitástudat a civil szférában ma is erős, megnyilatkozási formái azonban korlátok közé vannak szorítva”.
Van azonban olyan, aki másképp gondolja. Aleksandar Vučić szerb nacionalista köztársasági elnök szerint „Szerbiának emlékművet kell állítania Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elhunyt vezetőjének tiszteletére”.
A Happy TV Ćirilica című műsorában Vučić kiemelte, hogy Pásztor „meg fogja kapni a tiszteletet, ahogy azt megérdemli” – akármit is jelentsen ez. Pásztor Bálinttal közösen elkészíttetik tán Pásztor István lovas szobrát?
A bálványimádásban egyéb meglepetéssel is készülnek a kihalófélben lévő vajdmagyaroknak. A VMSZ elnöki székét elfoglaló Pásztor Bálint június 4-én Királyhalmon bejelentette, hogy „létrehozzák a Pásztor István Alapítványt, melyet június 18-áig, a VMSZ 30. születésnapjáig be is jegyeztetnek”. (Erről újabb információt nem találni.) „A jelenünket jövővé alakíthatjuk” jelszóval. Értsd: a VMSZ-el a jövő is olyan kilátástalan lesz, mint a jelen és a múlt.
A VMSZ 30 éves történetéről – szerény ismereteim szerint – nem készült semmilyen felmérés a párton belül, de azon kívül se, tudományos pedig főként nem. A pártnak ez nem is érdeke, mivel gyorsan kiderülne, hogy a magyar közösség legnagyobb hanyatlása éppen a néhai Pásztor István elnökségével kezdődött, az ő nevéhez köthető.
A pártalapítás körülményei sem teljesen tisztázottak, mint ahogy az sem, hogy kik voltak az alapítók. A 15-ös Tagsági Igazolvány tulajdonosa szerint „történelemhamisításról” van szó. Vitatja, hogy „Dudás Károly (a „007-es”, „aki nemcsak alapítója, hanem kezdeményezője is volt a VMSZ-nek”), egyáltalán a kezdeményezők között volt”.
A közösségi hálón egyesek elhatárolták magukat a párttól és a jelenlegi vezetéstől. A 0016-os tagkönyvecske viselője számára viszont „megtisztelő, hogy alapító tagja lehet a VMSZ-nek, és további eredményes munkát kíván” (talán a vezetőségnek). A 0017-es számú (volt) párttag „büszke” ugyan az alapításban való részvételre, „meg arra is, hogy 2000-ben 300 emberrel ki is lépett”. A 0021-es számú „alapító tag” csak annyit ír a közösségi hálón, hogy „30 éves a VMSZ tagsági száma”.
Ilyen jövővel képzelték el a VMSZ-t az alapításkor?
Az ünneplő pártvezetők azzal sem foglalkoznak, hogy a magyar közösség egyre fogy, a falvaink leépülnek, nagyrészt kiürülnek! A 2011-es és a 2022-es népszámlálás között hetvenezer vajdasági magyart veszített közösségünk!
A helyzethez illő közösségfelmérő elemzés és vita helyett az értelmiségi húzóerőt vesztett párt szimpla fogáshoz folyamodott: „paprikással, üdítővel, tortával, sörrel és élő zenével” akarták elterelni a figyelmet a társadalom és legfőképpen a magyar közösség felgyülemlett problémáiról?!
Egyébként azt gondolom, hogy a magyarkanizsai Véemeszes „népünnepély” példátlan pazarlás és méltatlan, tipikus dzsentriünneplés volt. Fejsztámer Róbert, Magyarkanizsa polgármestere válaszolhatna a kérdésre, hogy mennyibe került és ki fizette a „győztes csapat” hephaját?
Pásztor Bálint elnökösködéséről már most el lehet mondani, határozott a dinasztikus törekvése, hogy folytassa elődje „hatalmas életművét”, továbbvigye „politikai hagyatékát”, hogy minden tekintetben megfeleljen elhunyt apja „nagy elvárásainak”. Saját ötlete nincs, képtelen a (paradigma)váltásra, az önbírálatra, de a felelősségteljes számvetésre is! Árnyékutód a vajdasági élőmocsárban.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A nemzeti kisebbségek Európa árvái lettek
Utána a helybeliek népviseletben néptáncokat lejtenek és népdalokat énekelnek, hogy bebizonyosodjon milyen hűségesen őrzik a nemzeti >
Politikai pornográfia: a VMSZ kiszolgálja a Fideszt és a SNS-t is!
A helyzethez illő közösségfelmérő elemzés és vita helyett az értelmiségi húzóerőt vesztett párt szimpla fogáshoz folyamodott: >
Egy lapra feltenni mindent
Jó volna, ha a balliberális tábor azon része, amelyik épp csak kannibalizmussal nem vádolta meg Magyar >
A XXI. századi nemzeti identitással vívódó magyar társadalom
Nem érzem magam beavatottnak, hogy bekapcsolódjak a kaotikus értelmezési káoszba, csak tűnődöm, hogyan kommentálná ezeket az >
A „temerini fiúk” esete
Esetüket a vajdasági magyar politikai érdekvédelem sem szereti (fel)emlegetni. (Kiváltképp amióta a tetőpontján táncol a történelmi >
„Nincsenek nyitott kérdések”?
Pásztor Bálint ismételten bizonyította, hogy az itteni magyar közösség helyzetét, minden napi problémáit nem kívánja ismerni, >
Az intézmények Véemeszes (le)uralása
Az MNT tagjai bizonyára arról sem értesültek, hogy az újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékére – a >
Választások régen és ma
Csakhogy azóta változott a viszony, már a kilencvenes évek második felétől oldódott a feszültség, és lassan-lassan >
Alulképviseltek a temerini magyarok (is)!
A magyarok szempontjából a temerini botrányos választási eredmény is a VMSZ-VMDP katasztrofális politizálásának a következménye! A >
A Bartók fivérek
Magyarországiak készítettek egy négyrészes filmet a délszláv háborúról a 90-es évek végén, és abban beszélt egy >
Érdekeink kiárusítása
A közleményből és a jelenlegi képviselőházi politikai (erő)viszonyokból szinte arra lehet következtetni, hogy a Tartományi Kormány >
A hisztéria és a rezignáció között hánykolódunk
Romokban heverő értékrendek közepette vajúdik az új világ, amelyről fogalmunk sincs, hogy milyen lesz. Mindeközben azzal >