Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Nyílt, nyilvános és megalázó jogsértés!
A „hatalmi pozícióból könnyebb érdeket érvényesíteni” című politikai pornográfia súlyos következményei
Bozóki Antal
A Pásztor & Fia Kft. a hatalomszerzés, az önös haszonszerzés érdekében mindig az aktuális hatalmi párthoz, konkrétan (2014 óta) a radikálisokból lett nacionalista Szerb Haladó Párt (SNS) vezetőihez dörgölődztek. A párt képviselői és államtitkárai állandóan „ott ültek (most is – B.A.) az asztalnál” és simán megszavazták az itteni magyarság számára hátrányos döntéseket. Ennek az áruló, megalkuvó és káros politikának a következménye a magyar közösség létszámának drasztikus csökkenése, helyzetének folyamatos rosszabbodása és jogsérelmei is! Ne legyen igazam, de már most borítékolni lehet, hogy az MNT és véemesz vezetői a legújabb jogsértés ügyében se mernek mukkanni! Az egyre aggasztóbb vajdasági magyar közösségi léthelyzet kétségbe vonja a VMSZ ilyen (megalkuvó és a közösséget megalázó) politizálásának a létjogosultságát. Ennek ellenére a junior Pásztor – a június 2-i választási éjszakán tartott sajtótájékoztatóján elhangzott nyilatkozata szerint – „minden helyi önkormányzatban folytatja az együttműködést a Szerb Haladó Párttal”. A közösség rovására! Bozóki Antal:
Haza csak ott van, hol jog is van,
S a népnek nincs joga.
Petőfi Sándor: A NÉP
Pest, 1846. június - augusztus
A legújabb anyanyelv-használati jogsérelemről „egy vajdasági magyar személy számolt be”, aki azért ment a Szerb Vasút vállalat csaknem Újvidék központjában lévő Foglalkozás-egészségügyi Intézethez [Zavod za zdravstvenu zaštitu radnika „Železnice Srbije”], mert „szerette volna meghosszabbítani a jogosítványát”.
Ott a tolóablaknál a fotón lévő értesítés fogadta: „Megkérjük Önöket, hogy akik nem beszélik Szerbia hivatalos nyelvét (szerb), hogy hivatalos szerb-magyar fordító kíséretében jelenjenek meg!”.
– Magyarra lefordítva: az intézet semmibe veszi a hatályos törvényeket, nem érdekli, hogy Újvidéken a magyar nyelv is hivatalosnak számít, s mindezt azzal tetézi, hogy nyílt jogsértést követ el, felszólítva – a mondat végére felkiáltójelet téve – a polgárokat, hogy ők oldják meg ezt a helyzetet, vagyis fizessenek a saját zsebükből egy tolmácsnak órabért, aki majd hajlandó lesz velük várakozni és ügyintézni. Lehet és fel is kell háborodni ezen a feliraton, amely nyílt jogsértés a vajdasági magyarok ellen, és a már jól ismert, az egy évszázaddal ezelőtti retorika („Beszélj államnyelven!”) újbóli megjelenése – írja Tőke János a Szabad Magyar Szó szerkesztője.
Amióta – s ennek több mint fél évszázada – figyelemmel kísérem a nemzeti közösségi jogok érvényesítését, nem emlékszem, hogy hivatalos állami szerv, intézet, vagy közvállalat ilyen formában és nyilvánosan tagadta volna meg egy, hivatalos használatban lévő nemzeti közösségi nyelv gyakorlati alkalmazását, adta volna tudtul, hogy „ez Szerbia” és itt bizony egyedül az államnyelv a hivatalos.
Újvidék város Alapszabályának 6. szakaszában azt írja, hogy „Újvidék város területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írás. A Városban hivatalos használatban van a magyar, a szlovák valamint a ruszin nyelv és írás”. Ezek szerint az egészségügyi intézet értesítése a szlovákokra és a ruszinokra nem vonatkozik? Nekik biztosítanak fordítót?
A hivatalos nyelv- és íráshasználatról törvény 1. szakaszának 2. bekezdésében azt írja, hogy „a Szerb Köztársaság azon területein, ahol a nemzeti kisebbségek tagjai élnek, a szerb nyelvvel egyidejűleg a nemzeti kisebbségek nyelvei és írásmódjai is hivatalos használatban vannak, jelen törvénnyel meghatározott módon”.
A törvény 2. szakaszának 1. bekezdése alapján „hivatalos nyelv- és íráshasználatnak az állami szervek, az autonóm tartomány szervei, a városok és községek szervei (a továbbiakban: szervek), a közmegbízatást végző intézmények, vállalatok és egyéb szervezetek (közmegbízatást végző szervezetek) munkájában való nyelv- és íráshasználat minősül”.
Újvidéknek van ugyan egy magyar nyelvű honlapja, de az Alapszabályt már ezen a nyelven nem lehet megtalálni, mint ahogy a városi képviselőtestületről szóló tájékoztatón kívül egyéb információt sem.
Ez is alátámasztja, hogy a pártszólam – miszerint „Szerbia jó példa az egész régió számára ezen a (nemzeti közösségi – B.A.) területen” – égbekiáltóan hamis! De azt a véleményt is, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a VMSZ (Vajdasági Magyar Szolgapárt) vezetői igyekeznek nem látni, mennyire (nem) valósulnak meg a közösségi jogok a mindennapi életben! Most is éppen bújtak, kollektívan a választási kampánnyal és a nagybecskereki püspökszenteléssel voltak elfoglalva.
Ismereteim szerint, az állami, de a magyar közösségi szervek részéről sem történt semmilyen reagálás Újvidék város alapszabályának és a hivatalos nyelv- és íráshasználati törvény nyilvánvaló megsértésére. Az MNT (még) nem tiltakozott, de Vicsek Annamária, a VMSZ újvidéki elnöke, Európai Parlamenti képviselőjelöltje és Kiss Gyula, a párt újvidéki listavezetője, sokéves városi képviselője sem.
Egyedül a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) ítélte el a legerélyesebben az említett intézet gyakorlatát és közleményében felszólította „Fremond Árpádot, az MNT elnökét, Juhász Bálintot, a Tartományi Képviselőház elnökét, valamint a tartományi polgárjogvédő (ombudsman) kisebbségi jogokkal megbízott helyettesét, Nyilas Mihályt, ítéljék el az esetet és azonnal cselekedjenek a nyelvhasználati törvény betartatásának érdekében!”
Tőke János a SZMSZ portálon szólította fel a közösségvezetőket, „akik ott ülnek az asztalnál, ahol a döntéseket hozzák, akik reggeltől estig harcolnak a jogainkért”, hogy most „reagáljanak, tegyenek lépéseket” .
Ez a legújabb (újvidéki) eset is azt mutatja, Szerbiában nem tartják tiszteletben a nemzeti kisebbségi jogokat biztosító alkotmányos és törvényes rendelkezéseket, az ország által vállalt nemzetközi kisebbségvédelmi kötelezettségeket.
Vajdaság-szerte szinte naponta tanúi vagyunk a nemzeti közösségi jogok sérelmeinek. Különösen gyakori a két- vagy többnyelvű helységnévtáblákon a kisebbségi nyelvű felirat lefestése és/vagy a tábla rongálása, a korábbi cirill és latin betűs útjelző táblák csak cirill betűsekre való lecserélése, a városjelző „üdvözlő” és a „különböző értesítő táblák” (szerb nyelvre való) „egynyelvűsítése”, a hivatalos nyelvhasználatra vonatkozó jogszabályok semmibevétele a közszolgálati szervekben, a községi honlapokon, stb. Ezek azonban csak Szerbia nemzetközi kötelezettségeinek és a belső jogszabályok nyilvános megsértésének felszínes, szemmel látható jelei. Vannak mélyebb problémák is.
A magyarok vonatkozásában az évekkel ezelőtt meghirdetett „részarányos foglalkoztatás” nemhogy nem valósult meg, hanem nemzettársaink száma a közigazgatásban, az igazságügyben és a közhivatalokban folyamatosan csökken(t). A magyarok száma a tartományi közigazgatási szervekben 2018-ra már csak 4,88 százalékra csökkent (újabban erről adatokat már nem is közölnek), miközben a lakosságban akkor még 13 százalék volt a magyarok részaránya (most már csak 10,47 százalék).
Szűkültek az anyanyelvi használati jogok, kevesebb a magyar iskolai tagozatok száma, nem/illetve csökevényesen valósult meg az óvodától az egyetemig anyanyelven tanulás lehetősége számunkra.
Nem valósult meg a követelés az arányos képviselet biztosítására a döntéshozatali szervekben, a sajtó és a gondolat szabadsága korlátozott, pártorientált, a szellemi élet és a kiadói tevékenység leszűkült, nincs tudományos nemzeti kisebbségkutatás.
A magyar közösségen belül megszűnt mindenfajta politikai párbeszéd és pluralizmus. A Pásztor-klán taposó-zsaroló önkényuralma elnémította, lezüllesztette, megmérgezte a vajdasági magyar közéletet és művelődési életet, stb.
A VMSZ képviselői 2018. június 19-én megszavazták a tartományi képviselőházi határozatot, miszerint Vajdaság napjaként ünneplik november 25-ét, amikor 1918-ban Szerbiához csatolták a Délvidéket; kiemelt jelentőségű lett május 15-e is, mivel 1848-ban ekkor kiáltották ki a Szerb Vajdaságot a karlócai népgyűlést követően. (Május 15-én Juhász Bálint, a Tartományi képviselőház új elnöke, a néhai Pásztor István „mentoráltja” is részt vett a szerb nemzetgyűlés évfordulójáról tartott karlócai megemlékezésen. Sokat le kell még nyelnie.)
Szent Száva, a többségi nemzet szentje ünneplésének kötelezővé tétele (január 27-én), „a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló” új állami ünnep (szeptember 15-ei) bevezetése, valamint az iskolaév szeptember 1-jei kezdésekor a magyar többségű iskolák rákényszerítése, hogy „a tanévet a szerb himnusz eléneklésével vagy lejátszásával kezdjék”, ellentétben áll nem csak a polgárok és nemzeti közösségek egyenrangúságával, de a soknemzetiségű, valamint multikulturális társadalom elképzelésével is, stb.
Csaknem nyolc évtizeddel a második világháború bejezése után nincs befejezve az 1944/45. évi események hatékony tudományos feltárása és a magyarellenes atrocitások elkövetőit sem nevezték még meg.
Számos vajdasági helységben, mint például Tiszaistvánfalván/Járekon, Topolyán, Újvidéken, Verbászon, stb. nem valósul(t) meg a mindenkit megillető kegyeleti jog, az áldozatoknak kijáró végtisztesség és a méltó megemlékezés jogának a biztosítása. A magyar áldozatok tömegsírjai közül „még mindig nagyon sok a jelöletlen”.
A második világháború tragikus eseményei, a történelmi bűncselekmények és sérelmek – a magyar-szerb állami vezetők összeborulós reklámjai ellenére – még mindig nincsenek méltó és megnyugtató módon rendezve.
Az említettek és a (törvény)változások teljesen beleillenek a volt szerb belügyminiszter (most a szerb kormány alelnöke), Aleksandar Vulin-féle „szerb világ” (ki)alakításába, amiben a VMSZ is – a Szerb Haladó Párthoz (SNS) való lojalitása és a megalkuvás által – hathatósan részt vesz!
A ki nem nyilvánított cél a multikulturalizmus – suba alatti – megszüntetése és a Vajdaság „északi szerb tartománnyá” alakítása (ahogy a tartományt Igor Mirović előző és újabban Maja Gojković jelenlegi kormányelnök is nevezi.) A tavaly október 30-án elhunyt Pásztor Istvánnak és pártjának ebben a csendes „partner” szerep jutott.
A legutóbbi (2022. évi) népszámlálási adatok, vagyis a vajdasági magyarok száma eddigi soha nem tapasztalt, 27,36 százalékos csökkenése is ékesen bizonyítja a Pásztor István volt VMSZ-es pártvezér nemzeti közösségi politikájának teljes csődjét, miszerint „hatalmi pozícióból könnyebb érdeket érvényesíteni”.
Az érinthetetlen pártelnökné, Lovas Ildikó, a közösségi „kultúrtanti” szervezte palicsi Nyárhangoló Fesztiválon is (a mi Bálványosunkon) – ami közben kártyavárként omlott össze, akárcsak a VM4K csúfnevű „csúcsintézményünk” – tavaly, 2023. július 6-án a Nemzet a politikában című panelbeszélgetésen az elhunyt pártvezér még ekként „hangolta” a pártpolitikánkat: „fontos ott ülni az asztalnál, amelyiknél a magyarság számára is fontos döntések születnek. Természetesen nem minden áron, ez csakis akkor lehetséges, ha egyenrangú partnerként fogadják a kisebbség képviselőit” .
– A VMSZ ellenzékből és hatalomból egyaránt politizált, a tapasztalatok alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy hatalmi pozícióból könnyebb érdeket érvényesíteni – tette hozzá bölcsen az akkor még nagytörvényű pártelnök.
A néhai Pásztor István ellenzékből soha nem politizált. Ezt a politikát hűen követi a fia, Bálint, aki megörökölte a pártvezetést.
A Pásztor & Fia Kft. a hatalomszerzés, az önös haszonszerzés érdekében mindig az aktuális hatalmi párthoz, konkrétan (2014 óta) a radikálisokból lett nacionalista Szerb Haladó Párt (SNS) vezetőihez dörgölődztek. A párt képviselői és államtitkárai állandóan „ott ültek (most is – B.A.) az asztalnál” és simán megszavazták az itteni magyarság számára hátrányos döntéseket.
Ennek az áruló, megalkuvó és káros politikának a következménye a magyar közösség létszámának drasztikus csökkenése, helyzetének folyamatos rosszabbodása és jogsérelmei is! Ne legyen igazam, de már most borítékolni lehet, hogy az MNT és véemesz vezetői a legújabb jogsértés ügyében se mernek mukkanni!
Az egyre aggasztóbb vajdasági magyar közösségi léthelyzet kétségbe vonja a VMSZ ilyen (megalkuvó és a közösséget megalázó) politizálásának a létjogosultságát. Ennek ellenére a junior Pásztor – a június 2-i választási éjszakán tartott sajtótájékoztatóján elhangzott nyilatkozata szerint – „minden helyi önkormányzatban folytatja az együttműködést a Szerb Haladó Párttal”. A közösség rovására!
Következő cikk: A közösségi hálón egész Európában Orbán Viktor költi a legtöbbet reklámra a politikusok közül
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Vučić szava felülírja a törvényt?!
Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >