2024. november 23. szombat
Ma Kelemen, Klementina, Kolumbán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

A médiaszabadság Szerbiában 2002 óta a legalacsonyabb szintre esett

Bozóki Antal
Bozóki Antal
A médiaszabadság Szerbiában 2002 óta a legalacsonyabb szintre esett

A Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolásával vádolt személyek felmentése a jogi körülmények jelentős rosszabbodását jelenti. Ezt nem lehet kompenzálni a hatalom erőfeszítéseivel, hogy eljárás alá vonják az újságírók elleni nemrégi támadások elkövetőit, habár a Riporterek Határok Nélkül szervezet jelentésében befolyásolta a jobb osztályzatot a biztonság területén. Szerbiában mint az Európai Unó tagjelölt országában az újságírók fenyegetéseknek vannak kitéve azon politikai támadások nyomán, amelyeknek a hatalom legfelsőbb vezetői folyamatosan kiteszik őket, amit tolerálnak, sőt bátorítanak is a hatalmi pártok köreiben. Bozóki Antal:

A hanyatlás túl sokáig tart és mi türelmetlenek vagyunk, mert az életünk rövid.

[Sunovrat predugo traje, a mi smo nestrpljivi, jer su naši životi kratki.]

Svetlana Ceca Boljković, színésznő. a ProGlas aláírója

 

A nemzetközi civil szervezetek egyre-másra teszik közzé a 2023-as évről szóló jelentéseiket, amelyekben a világ országaiban értékelik egyebek mellett a demokrácia, az emberi jogok és a sajtószabadság állapotát, a korrupció és az erőszak elleni küzdelem állását.

Ezek a jelentések fontos értékeléseket tartalmaznak a szerbiai politikai viszonyokról is, amelyekből következtetni lehet arra is, hogy milyen irányba halad az ország.

A Freedom House Nemzetek átalakulóban 2023 című áprilisi jelentése szerint, amely 29 európai és ázsiai országra terjed ki, „Szerbiában hanyatlik leginkább a demokrácia”. Az ország történelmi hanyatlást élt át Aleksandar Vučić elnök 2023-as hatalommegszilárdítási erőfeszítései miatt – áll egyebek mellet a jelentésben.

Április végén az Amnesty International (AI), május elején pedig a Riporterek Határok Nélkül (RSF) adta közre a jelentését.

 

Április 24.

Szerbiában sérülnek az egyes alapvető jogok

 

– Szerbiában 2023-ban sérült a szabad véleménynyilvánítás és békés gyülekezés joga, több esetben történt erőszak nők, szexuális kisebbségek és migránsok ellen, és sérült a szociális biztonság is. Emellett az országban minden szinten voltak korrupciós vádak a közszolgálatokban.

Az elítélt háborús bűnösök dicsőítése a büntetlenség kultúráját erősítette, és ellehetetlenítette az áldozatok küzdelmét, hogy kiderüljön az igazság, érvényesüljön a jog és a reparáció. Az illetékes szerveknek még mindig 1700 lehetséges háborús bűnt kellene kivizsgálniuk – olvasható a világszerte az emberi jogokét küzdő Amnesty International (AI) 155 országra kiterjedő 2023/24 évi jelentésében.

Tavaly áprilisban nyolc európai médiaegyesület fejezte ki aggodalmát a politikusok nyílt ellenséges viszonyulása miatt, amit aztán a bulvársajtó tovább növelt normális jelenséggé téve a független újságírók elleni támadásokat. Az oknyomozó újságírók és a jogvédő aktivisták ellen feljelentéseket tettek, amelyek célja a közvélemény részvételének kizárása volt.

A szerbiai tüntetések, különösen a környezetvédelmiek mindig tömeges rendőri jelenlét mellett zajlottak, a résztvevőket pedig gyakran vetették alá indokolatlan és túlzott rendőri intézkedésnek.

A jelentés szerint tavaly „állami védnökség alatt álló személyek” kémapplikációkat alkalmaztak a civil szervezetek tagjai ellen.

Az AI emlékeztetett, hogy tavaly legalább 27 nő lett családon belüli erőszak áldozata. Megállapította, hogy a szociális központokban kevés a szociális munkás és a pszichológus, a civil szervezetek által működtetett biztonságos házak működésének pénzelése pedig bizonytalan.

A szervezet megállapítása, hogy a szerbiai büntetőjogban a nemi erőszak meghatározása nincs összhangban a nemzetközi és térségi gyakorlattal, mivel kizárólag az erőszak alkalmazásán alapszik, és nem foglalja magába a beleegyezés hiányát.

A jelentés szerint a szociális kártyára vonatkozó törvény meggyengítette az egyébként sem megfelelő szociális védelmi rendszert, és az extrém szegénységben élőket megfosztotta a szociális támogatástól, a roma közösség tagjait pedig aránytalan mértékben sújtotta.

Az AI sérelmezi továbbá migránsok erőszakkal történő eltávolítását a magyar és a bolgár határról, de a szerb rendőrség általi rendszeres kilakoltatását is az ideiglenes táborokból – közölték a hírügynökségek.

 

Május 3.

A médiaszabadság Szerbiában 2002 óta a legalacsonyabb szintre esett

 

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) párizsi székhelyű nemzetközi non-profit és nem kormányzati szervezet, amely az információszabadsághoz való jog védelmére összpontosít, a sajtószabadság világnapja alkalmából 22. alkalommal publikálta sajtószabadság-indexét (World Media Freedom Index).

A RSF 180 országot osztályoz, 0-tól 100-ig terjedő pontszámmal, rangsorolva az államokat a sajtószabadság időszerű helyzete alapján.

Az elért pontszámok szerint Szerbia 2024-re a 98. helyre esett vissza (54,48 ponttal), vagyis hét hellyel került hátrább, mint 2023-ban volt (59,16 ponttal).

A régió többi tagjelölt országához viszonyítva Szerbia valójában csak a 99. helyen álló (2023-ban 96.) Albániánál jobb helyezésű. 

A legjobban a 36. helyen álló Észak-Macedónia teljesített a régióban, tavaly 38. volt. Őket követi Montenegró, amely a 40. helyre esett vissza a 2023-as 39. helyről, míg a külön rangsorolt Koszovó az 56.-ról a 75. helyre zuhant, Bosznia-Hercegovina pedig a 81. helyre esett vissza a korábbi 64.-ről.

A RSF rangsorán Magyarország a 67. helyre került (62,98 ponttal), vagyis 5 hellyel előbbre, mint 2023-ban, amikor a 72. volt (62,96 ponttal). A „problémásnak” nevezett kategóriában az európai rangsor végén szerepel, rosszabb pontszámmal, mint például Románia (a 49.) vagy Bulgária (az 59.), de több afrikai ország is megelőzi, például (a 33.) Mauritánia, (az 53.) Elefántcsontpart és (az 56.) Gabon.

– Szerbia a médiaszabadság tekintetében az utolsó előtti helyen van az EU-Balkán övezetben, de utolsó a volt jugoszláviai tagországok között. A médiaszabadság Szerbiában a sajtószabadság-index 2002. évi készítése óta a legalacsonyabb szinten van – mutatott rá Pavol Salaj, a szervezet balkáni Deszk főnöke.

Szavai szerint Szerbia a „problematikus” országok közül azon országok csoportjába került, amelyekben a médiaszabadság „súlyos”.

– A Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolásával vádolt személyek felmentése a jogi körülmények jelentős rosszabbodását jelenti, nyilatkozta Salaj a sajtónak. Ezt nem lehet kompenzálni a hatalom erőfeszítéseivel, hogy eljárás alá vonják az újságírók elleni nemrégi támadások elkövetőit, habár a Riporterek Határok Nélkül szervezet jelentésében befolyásolta a jobb osztályzatot a biztonság területén.

Szerbiában mint az Európai Unó tagjelölt országában az újságírók fenyegetéseknek vannak kitéve azon politikai támadások nyomán, amelyeknek a hatalom legfelsőbb vezetői folyamatosan kiteszik őket, amit tolerálnak, sőt bátorítanak is a hatalmi pártok köreiben, mutatott rá Salaj.

– Emellett a sajtószabadságot akadályozza az újságírók ellen elkövetett bűncselekmények büntethetetlensége és a sértő, ún. SLAPP-perek (a közéleti aktivitás meghiúsítására irányuló stratégiai perek – B.A.), mondta Salaj, akinek az értékelése szerint a médiaszabályozás javult, de továbbra sem hatékony és engedélyezi az orosz propaganda terjedését.

– A szerbiai hatóságoknak különleges intézkedéseket kell foganatosítaniuk a tájékoztatási jog támogatására, különösen pedig tartózkodni az újságírók elleni gyűlöletbeszédtől, valamint növelniük kell a médiaszabályozás függetlenségét, hatékonyságát és átláthatóságát – üzente Salaj.

2024. május 13.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”

A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >

Tovább

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >

Tovább

Megérdemelt díj

Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >

Tovább

Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni

Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >

Tovább

Határeset

Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >

Tovább

A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja

A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >

Tovább

Csantavéren galoppol a bűnözés!

Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >

Tovább

A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!

A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >

Tovább

Egyoldalú politikai oktatás

Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >

Tovább

Miféle nyitás?!

Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >

Tovább

A politikai felelősség elkerülésének kísérlete

II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >

Tovább

„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!

“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >

Tovább