2025. április 3. csütörtök
Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A konszenzus a kisebbségben létkérdés!

Végel László
Végel László
A konszenzus a kisebbségben létkérdés!

Időben kellett volna tiltakozni, nem elegendő utólag Pásztort hibáztatni. Azóta elmúlt húsz év, új nemzedékek léptek színre, a fontos közéleti pozíciókat, főleg a középnemzedék vette át. Ez a dolgok rendje.  Nem csupán a politikai tisztségekre gondolok, hanem a közoktatásban, a kulturális intézményekben és a civil szférában elfoglalt vezetői pozíciókra is. Nem tisztem megítélni, hogy milyen sikerrel, arról a valóság tanúskodik. Egy biztos, a rendszer működéséhez nem elegendő egy tábornok, tisztek és altisztek is kellenek. Lassan felcseperedik a legfiatalabb nemzedék, az ő joga ítélkezni arról az örökségről, amit a 2000 utáni középnemzedéktől örökölt vagy örökölni fog. Húsz év után érzékelhető némi ellenállás az autokráciába forduló többségi demokráciával szemben, amivel csakis rokonszenvezni lehet, csakhogy az új nemzedéknek nem lesz könnyű dolga, ha nem erőszakkal, hanem választásokkal kívánja leváltani a jelenlegi hatalmat. Ez esetben a jelenlegi választási részvétel arányainak figyelembevételével, legalább 30-40 ezer vajdasági magyar szavazatára lesz szüksége. Végel László:

2023. szeptember 7. csütörtök

A minap Németh László megállapításan töprengtem, azon, hogy Vajda Jánosnak nem maradt más hátra, mint a környezetének monomániás megfigyelése és ellenőrzése. Egész életműve erről tanúskodik. Termeszesen nem lehetett közéleti szereplő sem. A közszereplés ügye számomra is elsőrangú kérdés. 2000 után kifejtettem a véleményem a vajdasági magyar kisebbség demokratikus esélyéről. Kifejtettem a véleményem miszerint a kisebbségben nem lehet kizárólag a demokratikusan megválasztott többség akarata szerint dönteni, mert ez - mint ahogy azt Tocqueville-től megtanultuk - könnyen többségi despotizmusba vezet. Konszenzusra van szükség. Ez tartom helyesnek a nemzeti többség és a nemzeti kisebbség viszonyában is, ha az identitást érintő örvényekről van szó.  Ezt kellett volna érvényesíteni a kisebbségi közösségben is, hiszen ott is létrejöhet a demokratikusan megválasztott többség despotizmusa. „Többségi despotizmus vagy egyetértés”, címmel közzétettem az javaslatomat, amint ma szóról szóra vállalok. Nem lehet a kisebbségen belül megválasztott többség mindenható, a kisebbségi közösségekben elengedhetetlen a kisebbségben maradókkal való párbeszéd, s ha az nézeteltérést nem lehet rendezni pártközi egyezkedésre, akkor független testület mondhatna nyilvános véleményt. A többség csak ezek után hozhat végleges döntést, egy percre sem megfeledkezve arról, hogy a konszenzus a kisebbségben létkérdés! Számos útja van az egyetértés megteremtésének, néha fáradságos, de meg kellett volna találni a legmegfelelőbb formát. Az autoriter válasz meg és érkezett, erről szó sem lehet, olvastam a válaszcikkben. A közösség elfogadta a többségi demokrácia elvét, vagyis az elektori választásokat, amelynek a következményét viselnünk kell. Elviseljük, de úgy vélem, ezzel megszűnt a közéleti szereplésem értelme, nem maradt más hátra, mint – Németh Lászlót idézem - a környezetem monomániás megfigyelése és ellenőrzése, amiről a naplójegyzeteim tanúskodnak. Egy író ennél többet nem tehet. Közéleti szerep és tisztség? Kisebbségben maradtam, ezek után ezt a státust nem vállalhatom.  Kérem szépen, a többség ezt akarta, vessen magára, eső után köpenyeg. Időben kellett volna tiltakozni, nem elegendő utólag Pásztort hibáztatni. Azóta elmúlt húsz év, új nemzedékek léptek színre, a fontos közéleti pozíciókat, főleg a középnemzedék vette át. Ez a dolgok rendje.  Nem csupán a politikai tisztségekre gondolok, hanem a közoktatásban, a kulturális intézményekben és a civil szférában elfoglalt vezetői pozíciókra is. Nem tisztem megítélni, hogy milyen sikerrel, arról a valóság tanúskodik. Egy biztos, a rendszer működéséhez nem elegendő egy tábornok, tisztek és altisztek is kellenek. Lassan felcseperedik a legfiatalabb nemzedék, az ő joga ítélkezni arról az örökségről, amit a 2000 utáni középnemzedéktől örökölt vagy örökölni fog. Húsz év után érzékelhető némi ellenállás az autokráciába forduló többségi demokráciával szemben, amivel csakis rokonszenvezni lehet, csakhogy az új nemzedéknek nem lesz könnyű dolga, ha nem erőszakkal, hanem választásokkal kívánja leváltani a jelenlegi hatalmat. Ez esetben a jelenlegi választási részvétel arányainak figyelembevételével, legalább 30-40 ezer vajdasági magyar szavazatára lesz szüksége.

 

2023. október 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

SÓHIVATAL LETT A MAGYAR NEMZETI TANÁCS!

Szinte szánalmas nézni az MNT-ülések TV-közvetítését, amelyek alatt a tanácstagok mukkanni se mernek! Az üléseken az >

Tovább

A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata

Aztán a berlini választásokra terelődik a szó. A választásokon a Linke nevű párt győzött. Berlin, akárcsak >

Tovább

Pásztor Bálint valljon színt!

A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >

Tovább

A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA

Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >

Tovább

Viszlát Ottó! Találkozunk!

1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >

Tovább

Művészete a túlélés csodás vajdasági enciklopédiája

Akkoriban Jugoszláviában tavaszias szellők fújdogáltiak, de a főszerkesztőnek azért politikailag megbízhatónak kellett lenni.  Erre felálltam és >

Tovább

Nyilas Mihály bálozik

Szégyenletes, hogy most, amikor az ország „csaknem négyszáz bírója és ügyésze” tiltakozik a szakmát sújtó hatalmi >

Tovább

KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN

Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >

Tovább

Szolidaritás és katarzis?

A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >

Tovább

Ha létezne egy igazi államférfi

Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >

Tovább

Hősök emlékét ünneplik a gyávák

Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >

Tovább

A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről

A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >

Tovább