Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Az önkéntes konformizmus kora
Esterházyt a barátai méltón búcsúztatták, de elmaradt a műveivel és a szellemiségével való szembesülés. iránytű volt, mostanra a magyar irodalom iránytű nélkül maradt. Lezárult egy korszak, írtam róla a halála után, mintha csak gyanítottam volna az utána következő csendet. Aleksandar Tišmát sem várta jobb sors. Tišma-díjat osztogatunk, de ugyan ki beszél Tišma műveinek hatásáról? Kisugárzásáról? Időszerűségéről? Aztán kérdem, szabad-e szólni Rade Konstantinovićról, ebben a korban, amely mind szelídebben süllyed az önkéntes konformizmusba? Olvasgatom a kortársak interjúit, szinte ritkaságszámba megy, hogy az elődökről szót ejtsenek, gondolom, miközben néhány barátom életveszélyes állapotáról olvasok. Végel László:
2023. július 8., szombat
Az utóbbi években számos barátom halálhírét voltam kénytelen tudomásul venni, olyanoktól vettem búcsút, akiktől sokat tanultam, akik az élet sok kérdésében példaképek voltak, akikről azonban az önző és memóriazavarral küszködő kortársak gyorsan megfeledkeznek. Ez a gondolat foglalkoztatott a „Play Sinkó” írása közben is. Sinkó-díjakat osztogatnak, de Sinkó szellemiségével nem foglalkozunk. Rendben van, esetleg illő módon néhány mondattal emlékezünk rá egy-egy jubileumon, de a szellemi dilemmák, az irodalmi értékek feszegetése elmarad. Nincs köztünk Konrád, ugyan ki beszél a műveiről? Bár néhányan buzgón emlegetik Eörsi hiányát, de amint látom, a kortárs írók nem vallanak a hiányáról. Drámáit nem viszik színre. A politikában, a szellemi életben, pontosan megállapított stabil hierarchia uralkodik, Esterházyt a barátai méltón búcsúztatták, de elmaradt a műveivel és a szellemiségével való szembesülés. iránytű volt, mostanra a magyar irodalom iránytű nélkül maradt. Lezárult egy korszak, írtam róla a halála után, mintha csak gyanítottam volna az utána következő csendet. Aleksandar Tišmát sem várta jobb sors. Tišma-díjat osztogatunk, de ugyan ki beszél Tišma műveinek hatásáról? Kisugárzásáról? Időszerűségéről? Aztán kérdem, szabad-e szólni Rade Konstantinovićról, ebben a korban, amely mind szelídebben süllyed az önkéntes konformizmusba? Olvasgatom a kortársak interjúit, szinte ritkaságszámba megy, hogy az elődökről szót ejtsenek, gondolom, miközben néhány barátom életveszélyes állapotáról olvasok.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >