Ma Buda, Richárd, Hóvirág névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Elkallódott az emberi sors formája
Végel László
Ennek hiánya az irodalmat a szövegközpontú formalizmus szép oázisában tereli, vagy pedig a felszínes valóságirodalomba tántorog be. Sem az egyik, sem a másik. Akkor mi következzék? Új regényemet írogatva, amely éppen a rendszerváltási időkben játszódik le, kénytelen vagyok belátni, hogy a kor lelke nevét vesztette a nagy fogalmi zűrzavarban. Nem érdekelnek a közélet lókötői, a szánalmas köpenyegforgatók, apró nyerészkedői, a hírnévre vadászó értelmiségiek, sokkal inkább foglalkoztatnak azok a helyzetek, amelyekben a szembekerülő felek mindegyikének van némi igazsága. Talán túl sok tapasztalat gyűlt fel bennem, ezért többé nem vagyok képes merev ellentétekben gondolkodni. Végel László:
2023. március 26., vasárnap
A minap Bereményi Gézával beszélgettem és azon töprengtem, hogy miért nem születik egy a koreszmékkel vívódó rendszerváltási regény. Nem azokra regényekre gondolok, amelyek a korrupciót, az új osztály piszkos üzelmeit, a napi-politika mocsarait ábrázolják és sorra veszik az újkapitalista rendszer torzulását, inkább az a kérdés foglalkoztat, hogy volt-e a rendszerváltásnak Julien Sorelje? Miféle belső meghasonlásokról tanúskodnak az emberi sorsok? Miért vezetett sok jó szándék a bukásba? Mi okozta a rendszerváltás idealistáinak vesztét? Milyen erők csaptak össze az egyes ember sorsában, a családtörténetekben, a közösség életében? Miféle ördögi fordulattal magyarázható, hogy az emberi jogok szószólóiból, a „szabadság prófétájából” tekintélyuralmi vezérek és hívők lesznek? Attól tartok, hogy ez nem csupán a személyes döntéseken múlott. Mi játszódik le ezeknek az embereknek a lelkében? Mardossa-e őket a titkos belső vívódás? Próbálkozom mindezzel íróként, gyűlölet nélkül szembesülni, ami azt jelenti, hogy átérzem szereplőim drámáját. Milyen reményről írjak, a demokrácia haldoklásának kezdetekor? Az igazság olyannyira relativizálódott, hogy az emberi sorsok elvesztették mélységüket. Elkallódott az emberi sors formája. Ennek hiánya az irodalmat a szövegközpontú formalizmus szép oázisában tereli, vagy pedig a felszínes valóságirodalomba tántorog be. Sem az egyik, sem a másik. Akkor mi következzék? Új regényemet írogatva, amely éppen a rendszerváltási időkben játszódik le, kénytelen vagyok belátni, hogy a kor lelke nevét vesztette a nagy fogalmi zűrzavarban. Nem érdekelnek a közélet lókötői, a szánalmas köpenyegforgatók, apró nyerészkedői, a hírnévre vadászó értelmiségiek, sokkal inkább foglalkoztatnak azok a helyzetek, amelyekben a szembekerülő felek mindegyikének van némi igazsága. Talán túl sok tapasztalat gyűlt fel bennem, ezért többé nem vagyok képes merev ellentétekben gondolkodni. Óhatatlanul eszembe jut Heinrich von Kleist Kohlhaas Mihály cinű elbeszélése. Azt a helyzetet persze lehetetlen újraírni, csak felülírni lehetséges, mert akkor még a hagyománynak, az igazságnak volt tekintélye. Ma azonban minden tekintély kiveszett, ami azt jelenti, hogy az élet értékrendje megnevezhetetlen lett. Talán a Bűnhődésben szembesültem ezzel a ténnyel, de a Balkáni szépségben a maga valóságában bontakozott ki. Svetozar a partizán komiszár, akit sokan véreskezűnek is neveznének, szintén a saját belső drámájával vívódik, amelyben sok igazság is van. A beköszönő kapitalizmus vele is eljátszogat, mint ahogy a kisebbségi Slemil nagyapából is csúfot űz. Ravaszul hősnek nevezi azt az embert, akiből sosem lehet hős. Slemil emlékházat emelnek a tiszteletére, utcát és teret neveznek el róla. Az unoka úgy száll szembe ezzel a világgal, hogy felgyújtja a nagyapja műhelyét.
Következő cikk: Most már Európa lelkéért megy a küzdelem
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
SÓHIVATAL LETT A MAGYAR NEMZETI TANÁCS!
Szinte szánalmas nézni az MNT-ülések TV-közvetítését, amelyek alatt a tanácstagok mukkanni se mernek! Az üléseken az >
A reálszocializmus és a szélsőjobb titkos kapcsolata
Aztán a berlini választásokra terelődik a szó. A választásokon a Linke nevű párt győzött. Berlin, akárcsak >
Pásztor Bálint valljon színt!
A Zöld Baloldal felszólítja a Vajdasági Magyar Szövetséget, hogy mondják el, számukra mi az a "vörös >
A VMSZ ÉS A MAGYAR ÉRDEKVÉDELEM AGÓNIÁJA
Csak akkor fogja azonban a közösség megtalálni a kiutat a jelenlegi állapotokból, ha megszabadul a pásztorvilág >
Viszlát Ottó! Találkozunk!
1990. március: az Újvidéki Színház klubjában, a törzshelyünkön tervezgettük a Naplót. Ottó is közöttünk volt. Nekem >
Művészete a túlélés csodás vajdasági enciklopédiája
Akkoriban Jugoszláviában tavaszias szellők fújdogáltiak, de a főszerkesztőnek azért politikailag megbízhatónak kellett lenni. Erre felálltam és >
Nyilas Mihály bálozik
Szégyenletes, hogy most, amikor az ország „csaknem négyszáz bírója és ügyésze” tiltakozik a szakmát sújtó hatalmi >
KORMÁNYVÁLTÁS SZERBIÁBAN
Az országot most egy olyan személy tartja „sakkban” (sokkban?), akit – Gordana Čomić, előbb a Demokrata >
Szolidaritás és katarzis?
A magyarázat lehetséges kulcsszava tehát a szolidaritás, annak itt s másutt nemigen látott formái, amelyek sosem >
Ha létezne egy igazi államférfi
Míg az előző 30-50 körüli nemzedék nagy része – sokan közülük rossz lelkiismerettel - pragmatikusan alkalmazkodott >
Hősök emlékét ünneplik a gyávák
Gyáva népnek nincs hazája, a 177 évvel ezelőtti hősökre mutogató VMSZ-magyarkák a 48-as szabadságharc megszégyenítésének iskolapéldái. Mit >
A jelenlegi politikai elitnek le kell mondani az önzésről
A jelenleg uralkodó politikai elit nagy része három évtizede politikai üvegbúra alatt él, azzal a szent >