Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
„Autoriter rendszerben a kisebbség kétszeresen szenved”!
Bozóki Antal
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a többszólamúság teljes hiánya, a diktatórikus, autoriter rendszerek elvakult pártfogolása elsősorban ezek vérprofi, szemfényvesztő, szuggesztív propagandagépezetének (egyszerűbben szóval az agymosásnak) köszönhetően”. A számadatok és az értékelések is egyértelműen a NER bukására/csődjére utalnak. Sürgősen újra kell gondolni ezért az anyaországi nemzeti kisebbségi közösségi politizálást. A közösség megújulásának, valamint „erkölcsi, szellemi újrakezdésének” az egyik előfeltétele a VMSZ vezető politikai kádereinek mielőbbi lecserélése/menesztése, ami magába foglalja az elszámoltatásukat is, valamint az anyaország itteni magyar politikai pártokhoz és civil szervezetekhez való viszonyulásának lényegi megváltoztatása, a demokratikus alapállás feltételeinek megteremtése. Bozóki Antal:
Vatašćin Péter „Keletre a helyzet változatlan” című, a Családi Kör hetilapban közölt írásában az utóbbi 30 év kisebbségi politizálásával foglalkozik. Az írás második részében a „mi a helyzet a kisebbségi magyar politizálással” kérdésre keresi a választ:
– A Fidesznek hála mára az is hipnotizálódott Orbán Viktor varázsaurájával óriási mértékű adagot föladva saját autonómiájából. Pozsonytól Ungváron és Kolozsváron át Szabadkáig eljutottunk oda, hogy a legerősebb „hatuma” pártok nem mernek a kulcsfontosságú ügyekben mást mondani, mint amit a budai Karmelita kolostor. Ha pedig nagy nehezen igen – mint amikor a szlovákiai MKP, majd a Szövetség részéről morogtak Orbán és Fico barátkozásai miatt – akkor már-már szinte bocsánatot is kérnek azért, hogy ezt megtették. Mára ezek a pártok különféle koalíciós ügyeskedések és hatalmi centrumok kiszolgáltatottjaiként próbálnak kisebbségi „érdekeket” érvényesíteni. Mozgástér csak annyi akad a számukra, amennyit a felettük álló hatalmi konstelláció megenged, politikai fantáziájuk szegényes, de talán ezzel is sokat dicsértük őket. Az etnikai kisebbségi kérdések demokratizáló, igazából soha nem kiaknázott erejével nem élnek, helyette bezárkóznak a körömpörkölt-fesztiválos etnicitás langyosságába. Önmaguk egzisztenciális jólétének és túlélésének biztosítására koncentrálnak, néha pedig kapnak pár jelentékenyebb politikai pozíciót is könyöradományként. Még pénzt. Emellett, ha megtehetik – lásd a VMSZ-t és annak elnökét, mint elsőrendű példát –, kíméletlenül beletapossák a választópolgáraik önérzetét a sárba, s az így sarokba szorított önbecsülést sikeresen legyűrvén sajtolják ki az utolsó utáni szavazatot is az emberekből – akár az egzisztenciális zsarolások legalsó, tényleges szintjére süllyedve. Azt lehet mondani ezek alapján, hogy egy autoriter rendszerben a kisebbség kétszeresen szenved a közélet általános állapota, annak morbid tekintélyelvűsége, valamint a saját politikai „érdekképviseletének” korrumpáltsága miatt. Így bajos lesz átvészelni a következő 100 évet – írja Vatašćin.
Az írás érzékelteti az anyaország viszonyulását a szomszédos országokban élő magyar közösségekhez, vagyis „a kisebbségi magyar politizálás”, pontosabban a magyarországi kisebbségi politizálás lényegét. Ez pedig a „Karmelita kolostorból” történő központi irányítás és az ott meghatározott politikának egy kiválasztott helyi, a végletekig szolgalelkű párt általi alkalmazása, aminek meg is lett az „eredménye”.
A legnagyobb hibája ennek a „politizálásnak”, hogy nem számol az alapvető, természetes integritás- és szabadságszükséglettel, nem vesz tudomást a környező országokban uralkodó eltérő társadalmi, gazdasági, politikai, stb. állapotokról, valamint, hogy nem ismeri el a nálunk hagyományos többszólamúságot. Nem hajlandó elfogadni, hogy a „kiválasztott párton” túl – Vajdaság esetében ez a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) – léteznek és létezni akarnak más politikai pártok és civil szervezetek is. Röviden: mindenkire rá akarják kényszeríteni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, vagyis a NER-t.
Orbán Viktor a 2010-es országgyűlési választásnak a Fidesz-KDNP pártszövetség által nagy többséggel megnyert második fordulója után jelentette be a NER megszületését. 2010. június 14-én a „Legyen béke, szabadság és egyetértés” kezdetű politikai nyilatkozatot (Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata) az Országgyűlés elfogadta, de azt csak a kormánypártok szavazták meg. Az ellenzéki parlamenti pártok egységesen elutasították nyilatkozataikban, mert véleményük szerint a magyar történelem diktatórikus korszakait idézi, „kereteket állít fel a megadott lehetőségektől eltérő döntési lehetőségek korlátozására, és a szabad döntés lehetőségét felcseréli a szigorú keretek közötti, szabályozott szabad döntésre”.
Vajdaságban is az utóbbi másfél évtizedben létrejött egy szigorúan központosított nemzeti közösségi politizálás. Ennek a politikai és hatalmi piramisnak az élén a VMSZ elnöke, Pásztor István áll, aki közvetlen kapcsolatban van egyrészről Orbán Viktorral, másrészről pedig Aleksandar Vučić Szerb Haladó Párti (SNS) elnökkel. Radics Viktória ezt tömören így fogalmazta meg: „Másolják azt, ami Budapestről jön, és igazodnak a belgrádi elvárásokhoz”.
A politikai transzmisszió, amit végrehajtásnak is lehet nevezni – az élet szinte minden területén – a pártvezér legközelebbi munkatársai (VMSZ Elnökség) és a most már „kétharmadában VMSZ-tagokból, a fennmaradó részében pedig pártszimpatizánsokból álló” Magyar Nemzeti Tanács (MNT) által történik.
A VMSZ – az egypártrendszerből ismert modell alapján – Vajdaság-szerte kialakította a nőket, az ifjúságot és a nyugdíjasokat tömörítő fórumait, ezeket hálózatba rendezte, s ezen keresztül egy gombnyomással juttatja el az információkat, a pénzeket és szervezi a különböző rendezvényeket, aláírásgyűjtéseket, szavazásokat, stb. Ugyanígy ez a párt irányítja a Vajdasági Magyar Jogászegyletet, a Vajdasági Magyar Közgazdász Társaságot, a Vajdasági Magyar Orvosok és Fogorvosok Egyesületét és kit tudja még melyik szervezetet.
A probléma nem ezeknek a szervezeteknek a létezésével van, hanem azzal, hogy nem önálló, pártoktól független civil szakmai szervezetek, hanem elsősorban egy párt és egy idejétmúlt ideológia szócsövei, nem a közösség érdekeit szolgálják. Jó, hogy létezik „egyelőre egy-két fórum, ahol civil aktivisták és a politikát, a társadalomépítést másként képzelő emberek elmondhatják, hogy mit gondolnak – nem mintha ez gyakorlatilag bármit számítana”.
Kialakult így a „pásztorvilág”, amelyben nem a tudás, a versengés, az eredmények, az értékek a fontosak, hanem a vezér iránti lojalitás, szolgalelkűség. Akik bármivel elégedetlenek, azok nem érvényesülhetnek, nem részesülnek támogatásban, azokat ellehetetlenítik, kirekesztik a közéletből és még a munkájukat is elveszthetik.
A tekintélyelvű, önkényuralmat képviselő, autoriter VMSZ nemzeti kisebbségi politikáját a „konfrontáció helyett együttműködés” parola határozza meg, amit maga Pásztor István fogalmazott meg. Együttműködésen azonban a behódoló másik fél leigázását értik. Ezt Hajnal Jenő az MNT volt elnöke is szervilisen alkalmazta.
A VMSZ elnöke szerint „a nemzetpolitikának két alapállása van, a sértődöttségből táplálkozó konfrontatív és az együttműködésre épülő”. Szem elől tévesztette azonban, hogy van egy harmadik út, vagy ha úgy tetszik „alapállás” is, ez pedig a közösségi jogokért a jog és a politika minden rendelkezésre álló demokratikus eszközével való kiállás, küzdelem, ami – szükség esetén – magába foglalja az ellenszegülést is – ha ezt a közösség érdeke megköveteli.
A VMSZ megalkuvó és több esetben a magyar közösség megalázását hozó – a Szerb Haladó Párttal (SNS) és a Szerbiai Szocialista Párttal (SPS) való – együttműködési politikájának az eredménye a közösség létszámának jelentős csökkenése, életkörülményeinek a rosszabbodása, jogainak csorbulása, önérzetének sárba tiprása lett.
Nem hozta meg a várt lényegi változást a magyar kormány 68 milliárd forint értékű gazdaságfejlesztési programja sem.
– A vajdasági magyarság – ahogy egyébként a szerbiai társadalom egésze – nincs a legjobb anyagi kondícióban. Mind a sajtóban, mind a mindennapi életben különféle nélkülözési formákkal találkozunk végtelen sorozatban. Mondhatni egész egyszerűen brutális és magas ára van az elmúlt harminc évnek – értékelte Vataščin Péter is az Autonómia portálon 2022. október 14-én közölt Szégyentelenül c. írásában.
Palusek Erik szociológus szerint „a magyarok körében a népességfogyás kifejezettebb, mint a többségi nemzet körében, erre már az előző népszámlálás is rámutatott. A magyarok által is lakott önkormányzatokban 15-20 százalékot is mutatnak a népességcsökkenést jelző adatok. Az lesz a fő kérdés, hogy 200.000 alatt vagy felett lesz a magyarok létszáma”. – A lélekszám csökkenése, úgy tűnik, nem visszafordítható folyamat – mondta a szociológus.
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a többszólamúság teljes hiánya, a diktatórikus, autoriter rendszerek elvakult pártfogolása elsősorban ezek vérprofi, szemfényvesztő, szuggesztív propagandagépezetének (egyszerűbben szóval az agymosásnak) köszönhetően”.
Harmath Károly OFM ferences szerzetes mostanában két alkalommal is értékpusztulásra és közérzetromlásra hívta fel a figyelmet, mondván, hogy „a vajdasági magyarság helyzete jóval aggasztóbb, mint amilyenre azt bizonyos politikai körök igyekeznek színezni”.
Tegyük hozzá: mindeközben a tömeg, a nép hallgat és külföldre távozik. Válasza egyértelmű.
A számadatok és az értékelések is egyértelműen a NER bukására/csődjére utalnak. Sürgősen újra kell gondolni ezért az anyaországi nemzeti kisebbségi közösségi politizálást.
A közösség megújulásának, valamint „erkölcsi, szellemi újrakezdésének” az egyik előfeltétele a VMSZ vezető politikai kádereinek mielőbbi lecserélése/menesztése, ami magába foglalja az elszámoltatásukat is, valamint az anyaország itteni magyar politikai pártokhoz és civil szervezetekhez való viszonyulásának lényegi megváltoztatása, a demokratikus alapállás feltételeinek megteremtése.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Pásztor Bálint „egyeztetett” a sajtóval!?
A sok tárgyalás, „segítés” azt jelzi, hogy a VRTV is felsorakozik – méghozzá önként! – a >
A küszöb előtt várakoznak
Az „ártatlan nemzedék” egyelőre figyel és tanul. Van ideje. Készülnek a múlt elleni lázadásra? Vagy beletörődésre? >
A RENDSZER A VÉGÉT JÁRJA!
Szerbiában az intézmények már huzamosabb ideje nem működnek. Az ország egyre jobban sodródik a rendkívüli állapot >
A nemzeti identitásról…
Siránkozhatunk miatta, de gyümölcsözőbb lenne a korszellemre reflektáló életképesebb komplexebb identitás megformálása, amely nem rombolná a >
EZ A RENDSZER ELHASZNÁLÓDOTT!
Már minden értelmes ember érzi, tudja, hogy ez a rendszer elhasználódott. Az elégedetlenség egyre nagyobb méreteket >
Az Akadémia győzött!
Az akadémikusok nagy része elégedett volt, kisebbik része bölcsen hallgatott, s nagyon kevesen utasították el. Radomir >
A kormányhű celebek országa
A kilencvenes években az ellenzéki táborban az értelmiségiek vállalták a vezető szerepet, de a nacionalista táborban >
„Mikor korlátozható a szabadság?”
A VMTT közösségi oldalán az utolsó bejegyzés négy évvel ezelőtti, a Magyar Tudomány Napja a Délvidéken >
„Előrelépés a kisebbségi jogérvényesítés útján”?
A cikkből nem tudjuk meg, hogy melyek azok a jogok, amelyeket „részlegesen” az MNT-re ruháztak, de >
Erkölcs(telenség)
Juhász Bálint, rövid elnöksége alatt már szembesülhetett a ténnyel, hogy a politika nem is olyan veszélytelen, >
Erkölcs(telenség)
A vajdasági magyar közösség szemében bizony bizarr volt az is, hogy a pártelnök posztban gyászolja Dragan >
Erkölcs(telenség)
A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >