Ma Olivér névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
”47 millió euró kellene”
„Hoppon marad” a Pásztor Kft. és az ügyfélköre?
Bozóki Antal
Pásztor Pista nyilatkozatából derül ki, hogy a Prosperitati Alapítvány „nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések pénzeléséről” hozott „elvi döntést tavaly decemberben”. – Ezekhez a magyar kormánynak 19 milliárd forintos (47,5 millió euró) összeget kellene biztosítania – mondta a pártvezér. Pontosabban Pásztor ekkora összeget kért a magyar kormánytól! Miért nem a szerb kormánytól? Magyar Levente válaszából azt lehet kiérteni, hogy egyelőre ezekből a „fejlesztésekből” nem lesz semmi. Legalábbis egyelőre, vagy ezek teljesítése csak „lépésről lépésre” lesz lehetséges. Figyelembe véve az Európai Parlament szeptember 15-ei politikai nyilatkozatát a magyar jogállamiságról készült legfrissebb jelentésről, miszerint „Európa pártjainak túlnyomó többsége szerint Magyarországon már nincs demokrácia”, nagyon úgy néz ki, uniós pénzmegvonásra kerülhet sor Magyarországtól. Ez azt is jelentheti, hogy a Pásztor Kft. és az ügyfélköre pénz nélkül, vagyis „hoppon marad”. Bozóki Antal:
Pásztor István, a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke, noszai ménesgazda, stb. a házi rádiójának is nevezett Szabadkai Magyar Rádió szeptember 6-ai Napindító című műsorában elmondta, egyelőre nem valósulhatnak meg bizonyos nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések, amelyek pénzeléséről tavaly decemberben hozta meg az elvi döntést a Prosperitati Alapítvány.
Ezekhez a magyar kormánynak 19 milliárd forintos (47,5 millió euró – a szerk. megj.) összeget kellene biztosítania. A nehézséget az ukrajnai háború, az energiaárak elszabadulása, a gazdaság jelenlegi helyzete és – nem utolsósorban – a brüsszeli források elmaradása jelenti – emiatt a magyar költségvetés nem a tervezettek szerint alakul – ismertette a helyzetet Budapesten Pásztor Istvánnal Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszterhelyettese.
– Át kell csoportosítani a forrásokat, át kell csoportosítani a lehetőségeket, hogy ennek a kötelezettségnek a finanszírozására sor kerüljön. Erről beszélgettünk, és én azt látom, hogy lassacskán körvonalazódik, ha nem is az egész pénzre vonatkozó reális rögtöni lehetőség, de ennek a vállalt kötelezettségnek a lépésről lépésre történő teljesítésének a lehetősége, és azt gondolom, hogy ez karnyújtásnyira van – mondta a pártelnök.
– A Vajdasági Magyar Szövetség kezdeményezésére kidolgozott Vajdasági Magyar Közösségek Terület- és Gazdaságfejlesztési Stratégiája és Akcióterve alapján Magyarország Kormányának támogatásával 2016-ban életre hívott Vajdasági Gazdaságfejlesztési Program jelenleg a legnagyobb határon túli gazdaságfejlesztési program – írja a program helyszíni megvalósítására létrehozott Prosperitati Alapítvány 2021. évi beszámolójában.
– A Prosperitati Alapítvány eddig összesen 55 pályázati kiírást jelentetett meg 10 pályázati körben, mezőgazdaság, turizmus, falusi házvásárlás és vállalkozásfejlesztés kategóriákban. Az első és második fejlesztési ciklusban eddig összesen 15 874 pályázat érkezett be, melyből 14 272 támogatott. Összeadva a kis-, közepes- és nagyértékű projektek számadatait, a projektek összértéke eddig több mint 118 milliárd forint (40 milliárd dinár, 371 millió euró). A megítélt vissza nem térítendő támogatás értéke közel 60 milliárd forint (21 milliárd dinár, 178 millió euró).
A Prosperitati a program kiemelt eredményei között vezeti 5 374 ha termőföld megvásárlását, 1 111 új otthon megteremtését és 669 új vállalkozás elindítását is, amellett, hogy több mint 2 000 vállalkozás és 5 600 mezőgazdasági termelő fejlődéséhez járult hozzá, amelyek együttesen mintegy 12 500 munkavállaló megélhetését biztosítják – írja a beszámolóban.
Az adatokból azt lehet megállapítani, hogy Magyarország – a Prosperitati Alapítványon át – 118 milliárd forinttal járult hozzá Szerbia fejlődéséhez. Ebből 60 milliárd forint a „vissza nem térítendő támogatás értéke”.
Hogy mi a valóságtartalma az állításnak, miszerint a támogatások összege „12 500 munkavállaló megélhetését biztosítják”, az már alaposabb elemzés tárgya lehetne. Az adatokkal ugyanis csak a Prosperitati Alapítvány rendelkezik. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy a támogatottak között vannak, akik – az elnyert eszközök ellenére – mégis külföldre távoztak.
Elemezni kellene azt is, hogy ez a hatalmas összeg valójában mennyire járult hozzá a magyar közösség helyzetének a javításhoz? E nélkül is könnyen megállapítható, hogy – a szerbiai általános elszegényedési folyamat miatt is (Szerbiában az infláció augusztusban „elérte a 12,3 százalékot”) – vajmi kevéssel. De ez nem is Magyarország feladata lenne.
Támogatásban csak azok részesülhettek, akik biztosították a pályázott összeg, vagy eszköz árának az 50% százalékát. Azt lehet mondani, hogy a Prosperitati a tehetősebb, anyagi eszközökkel egyébként is rendelkező pályázókat támogatta. Mélyültek ezzel a magyar közösségen belüli gazdasági és társadalmi különbségek: Akiknek volt, azoknak még több lett, akinek pedig nem azok, azoknak továbbra sincs.
– Az összes szerbiai nemzeti közösség közül a magyar nemzeti közösség kapja majdnem a legkevesebb támogatást Szerbiától, a helyzet immár olyan, hogy Magyarország támogatása nélkül szinte lehetetlen volna működtetni a délvidéki magyar intézményrendszert, azaz magyar közösségünk teljesen Magyarországtól függ, noha elméletileg elsősorban Szerbiának kell gondoskodnia a gazdasági, kulturális helyzetünk javításáról és a jogaink biztosításáról – írja a Délhír portál. Történik mindez annak ellenére, hogy „A délvidéki magyar adófizetők is jócskán hozzájárulnak a szerbiai költségvetéshez”.
Hogy ez mennyire így van, látszik a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) költségvetéséből is. „A Magyar Nemzeti Tanács éves költségvetése 1,5 milliárd dinár (12,7 millió €)”. Ennek az összegnek „megközelítőleg 60-70 százalékát Magyarország utalja, 30-40 százalékát pedig a szerb állam” – írja Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok demokratikus Közösségnek elnöke.[8] Más adat szerint viszont, „a szerb kormánytól kapott anyagi források csupán az MNT közvetlen alkalmazottjainak bérére elegendőek”.
Ezzel szemben, Aleksandar Vučić „kijelentéséből megtudtuk, hogy éves szinten 820 millió eurót küldenek Koszovóra az ott élő szerbeknek minden itt élő polgár adójából. Az euró 117 dináros árfolyamával számolva 9,6 billió dinár”.
Ebbe az összegbe bizonyára nincsen beleszámítva az „ingyen villanyáram”, amit Szerbia „hosszú ideje” biztosít az észak-koszovói szerbeknek. Belgrád és Pristina 2022. június 21-ei egyezsége alapján az észak-koszovói lakosok „23. év után kezdik el fizetni a villanyáramot és lesznek bekapcsolva Koszovó energetikai rendszerébe”.
Hogy milyen nagy a szegénység a Délvidéken/Vajdaságban illusztrálja az is, hogy már templomkerítésre is pályázni kell magyarországi pénzekért. Itt már annak is hírértéke van, aminek teljesen természetesnek kellene lenni, hogy például az oromi Arany János Általános Iskola „új fűnyíró traktort kapott, melynek beszerzéséhez a tartományi oktatási titkárság 200 ezer dinárral, míg Magyarkanizsa község 100 ezer, Orom Helyi Közösség pedig 41 ezer dinárral járult hozzá”. Erről aztán nagy hűhóval beszámol a VRTV és a VMSZ szócsöve a Magyar Szó is.
Pásztor Pista nyilatkozatából derül ki, hogy a Prosperitati Alapítvány „nagy volumenű vajdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztések pénzeléséről” hozott „elvi döntést tavaly decemberben”. – Ezekhez a magyar kormánynak 19 milliárd forintos (47,5 millió euró) összeget kellene biztosítania – mondta a pártvezér. Pontosabban Pásztor ekkora összeget kért a magyar kormánytól! Miért nem a szerb kormánytól?
Magyar Levente válaszából azt lehet kiérteni, hogy egyelőre ezekből a „fejlesztésekből” nem lesz semmi. Legalábbis egyelőre, vagy ezek teljesítése csak „lépésről lépésre” lesz lehetséges.
Figyelembe véve az Európai Parlament szeptember 15-ei politikai nyilatkozatát a magyar jogállamiságról készült legfrissebb jelentésről, miszerint „Európa pártjainak túlnyomó többsége szerint Magyarországon már nincs demokrácia”, nagyon úgy néz ki, uniós pénzmegvonásra kerülhet sor Magyarországtól. Ez azt is jelentheti, hogy a Pásztor Kft. és az ügyfélköre pénz nélkül, vagyis „hoppon marad”.
Pásztor és a holdudvara uralkodását a magyarországi anyagi források táplálják. Amennyiben ezek a források elapadnak, Pásztor Pista bukása is elkerülhetetlenül bekövetkezik.
Következő cikk: Félelem és gyűlölködés uralkodik a Kremlben
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”
A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >
Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!
A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >
Megérdemelt díj
Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >
Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni
Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >
Határeset
Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >
A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja
A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >
Csantavéren galoppol a bűnözés!
Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >
A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!
A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >
Egyoldalú politikai oktatás
Minden akadémián, így a diplomáciain is tanuláskor elsősorban a tudományosságon, a tények megismerésén és nem az >
Miféle nyitás?!
Pásztor Bálint és az apja nemhogy az értelmiség felé voltak képtelenek nyitni, hanem egyáltalán a magyar >
A politikai felelősség elkerülésének kísérlete
II. Pásztor állítása, miszerint a sorkatonaság bevezetése ügyében Vučićtyal „közösen találnak mindkét fél számára elfogadható megoldást”, >
„A mostani körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt”!
“A mai körülmények rosszabbak, mint egy évvel ezelőtt, de az elégedetlen és a határozott polgárok száma >