Ma Fülöp, Jakab, Zsaklin, Jefte, József névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Egy szokásos európai nap
Gustav Krupp a lépcsőfordulón mond néhány „bölcs” mondatot az öregségről, aztán jönnek sorban a német nagytőkések, többek között az Opel, a Siemens tulajdonosai. Gustav Krupp kesztyűjével legyezgeti kivörösödött arcát, zsebkendőjét keresgeti, mert éppen megfázott. Akkor belép Hermann Göring a Reichstag elnöke. Küszöbön a választás, a helyzet bizonytalan, a gazdaságnak ugyebár biztonságra van szüksége. Ha a nácik győznek, akkor biztonság lesz nemcsak a következő tíz évben, hanem esetleg az elkövetkező százban is. Végel László:
2022. augusztus 7., vasárnap
Azt hiszem, több mint egy évvel ezelőtt olvasgattam Éric Vuillard Goncourt-díjas író regényét A Napirendet, amelyről a helyi a helyi kritikusok tudomást sem vesznek. Nem elég művészi, nem is regény, a francia író nem bogarászik helyi furcsaságok között, mondanák és mondhatnák a helyi elvárások szellemében. Franciaországban azonban Goncourt-díjat érdemelt ki. A kezdet emlékeztet egy másik magyar regényre, Márai Hallgatni akartam című művére, amelyet úgyszintén sokan nem tartanak regénynek. Vuillard Concourt-díja azonban figyelmeztet bennünket, hogy gondoljuk újra a regényről vallott nézeteinket. Márai regénye is Ausztria náci lerohanásával kezdődik. 1938. március 12. Ausztriát a náci birodalomhoz csatolták. „…azon a napon omlott össze sok minden, ami a régi Európából megmaradt”, kezdte Márai és folytatta a magyar tragédiával. Vuillard egy szokásos európai napot ír le, Gustav Krupp a lépcsőfordulón mond néhány „bölcs” mondatot az öregségről, aztán jönnek sorban a német nagytőkések, többek között az Opel, a Siemens tulajdonosai. Gustav Krupp kesztyűjével legyezgeti kivörösödött arcát, zsebkendőjét keresgeti, mert éppen megfázott. Akkor belép Hermann Göring a Reichstag elnöke. Küszöbön a választás, a helyzet bizonytalan, a gazdaságnak ugyebár biztonságra van szüksége. Ha a nácik győznek, akkor biztonság lesz nemcsak a következő tíz évben, hanem esetleg az elkövetkező százban is. Megcsikordul az ajtó és belép Adolf Hitler. Mosolyog, fesztelen és kedveskedő. Talpra állítják a jelenlegi ingatag rezsimet, a kommunistákkal végeznek, a szakszervezetek szarvát pedig letörik, ígéri. Pénz kell a pártnak, hogy megnyerje a választásokat. Krupp megköszönte a felvilágosítást, hogyne, természetesen és egymillió márkát adományozott. A többiek is lelkesen csatlakoztak hozzá. Miért ne, a nagytőke szívesen kiegyezik a diktatúrával meg a fasizmussal is, ha érdekei ezt diktálják. És nagyon gyakran ezt diktálják. Nem hanyagolható a tény, hogy napjaink nagytőkései is szívesen bratyiznak az autokratával. Az ipar és a bankszektor főpapjainak segítségével Hitler megnyerte a szabad választásokat. Működik az európai diplomácia. Lord Halifax magánlátogatást tesz Németországban, Göring légügyi miniszter világfias öltözékben barátságosan fogadja. Anthony Eden diszkréten közölte Hitlerrel, hogy az Ausztriára és Csehszlovákia egy részére vonatkozó német igények nem tűnnek törvénytelennek. Igy gondolkodott Őfelsége kormánya. Halifax ekképpen tájékoztatta egyik barátját. „A nacionalizmus és a rasszizmus hatalmas erő, de én nem tekintem őket sem természetellenesnek, sem erkölcstelennek”. Hitler közben tervezi Ausztria és Csehszlovákia lerohanását. Megleckézteti és megalázza Schausching osztrák kancellárt. Müncheni béketárgyalások, az angol kormány diadalmasan bejelenti, kiegyeztek, megőrizték az európai békét. Békét, békét, békét, hangoztatta az európai politikusok egy része a náci csizmák előtt. Tárgyalni kell és akkor béke lesz. Remekül hangzik, csak az a baj, hogy folytatódik. 1938. március 12-én Chamberlain búcsúebédre invitálja Ribbentropot német nagykövetet. Az ebéd első fele kedélyes hangulatban zajlott, Ribbentrop a teniszjáték szépségéről, kanadai ifjúkoráról mesélt, pezsgőztek és eszegették a sárgadinnyét, amikor a Foreign Office küldönce egy sárga borítékot nyújtott át Sir Cadogannak, aki ezek után egy papírlapra irt rövid feljegyzést küldött Chamberlain miniszterelnöknek. Ribbentrop húzta az időt, mókázott vidám történeteket adott elő, s végül Chamberlain felált és sürgős dolgára hivatkozva bejelentette a fogadás végét. A papírlapon azt írta, hogy a nácik bevonultak Ausztriába. A francia író regénye európai drámába vezet bennünket. Ismerős dráma - időnként ismétlődik, mondjuk, a napjainkban is, itt is, ott is… csakhogy ezek nem helyi egzotikumok, „nem valók a regényírók tollára”, hallom itt is, ott is.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A SZERZETT JOGOK MEGMARADNAK
Különösen fontos elvárás lehet, hogy az új magyar kormány partnerként a jövőben egy plurális összetételű Magyar >
Vajon lehet-e a VMSZ a magyarországi választások vesztese?
Mindezek után, a VMSZ elnöke úgy gondolja, hogy neki és nekik semmi közük az Orbán-kormány bukásából >
„Kispásztor” elfelejti az örök érvényű magyar igazságot
Egyértelművé vált, „kispásztor” visszautasította (kétlem, hogy e mögött létezik testület döntés) Magyar Péter jobbját. Nem csoda, >
Hátulról kapaszkodnának a szekérre
A most leköszönt alkotmánybíró újbóli megjelenését a közéletben úgy is lehet értelmezni, hogy talán vissza szeretne >
VMDK: Civil szervezet-e az Agenda, vagy csupán egy politikai háttérkassza?
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) megdöbbenéssel értesült Pásztor Bálint, a VMSZ elnökének azon nyilatkozatáról a >
A szörnyű egyoldalúság
Magyar Péter feltette a kérdést, hogyan lehetséges, hogy a Pannon tévében miközben hevesen szurkoltak kizárólag Fidesznek, >
A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG 51 SZEMÉLY TÚSZA
Nem kell azon csodálkozni, hogy a VMSZ vezető testületeinek tagsága közül senki még csak nem is >
A VMDK és a VMÚ az elkövetkező hónapokban áradni fog
Ennek ideig-óráig a legfőbb akadályát a Nemzeti Tanács közpénzekből fenntartott médiumai képviselik. A következő hónapokban ezeknek >
VMDK: KÖZÖS JÖVŐT, NEM HÁZI VITÁKAT!
A tegnapi vitaműsor bebizonyította: a hatalom retteg a valódi, tapasztalt ellenzéktől, ezért inkább „házi bajnokságot” rendezett >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
BUDAPESTEN NEM TÖRTÉNT EGYEZTETÉS!
Pásztor Bálint olyan politikát folytat, amely egyrészt ellentétes a magyarországi választók érdekeivel, másrészt tovább mélyíti a >
Lesz még Vajdaságban magyar politikai reneszánsz
A Vajdasági Magyar Újrakezdést azok az emberek hozták létre, akiknek elegük van a korrupcióból, a nepotizmusból, >

